Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-07 / 238. szám
Tanácskozik az MSZMP kongresszusa Elgondolások egy új típusú párt megteremtésére A „Demokrácia, Jogállam, SzocialiZ(inus” jelmondat jegyében péntek délelőtt megkezdte munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa Budapesten. A párt 710 ezres tagságának képviseletére megválasztott 1279 szavazati jogú küldött közül 1256 foglalt helyet a Budapest Kongresszusi Központ Pátria termében, hogy az MSZMP legfelső fórumának négynaposra tervezett tanácskozásán megvitassa és eldöntse a kormányzó párt belső életének, a társadalom iránt vállalt kötelezettségeinek legfontosabb kérdéseit. A hivatalos megnyitó a tervezett 8.30 órához képest némi késéssel, 9 óra 20 perckor hangzott el, mivel a csütörtök esti előzetes vita eredményeként számos módosítás született a tanácskozás ügyrendjével kapcsolatban, s az e változásokat tartalmazó javaslatot még a megnyitó perceiben is sokszorosították a kongresszusi központban. A csúszás ezúttal nem pusztán formai okok következménye volt, hiszen az ügyrend mögött fontos tartalmi kérdések húzódtak meg. Az egyik előzetes tervezet szerint ugyanis a párt céljáról, jellegéről, programjának alaptételeiről folytatott vita utam választanák meg az új vezető testületeket. Egy másik variáció viszont együtt nyitna vitát a különböző beszámolók felett, s csak a tanácskozás végén kerülne sor a vezetőségváLasztásra. A tanácskozás kezdetén Ormos Mária történészprofesszor, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja a szabadságharc 1849. október 6-án kivégzett mártírjaira emlékezett. Megemlékező szavai után Nyers Rezső pártelnök lépett a szónoki emelvényre. Köszöntötte a megjelenteket, s a sajtó nyilvánosságán keresztül a kongresszus munkája iránt érdeklődő valamennyi honfitársát. A küldöttek egyperces néma felállással adóztak Kádár Jánosnak, az MSZMP egyik alapítójának, a párt volt elnökének emléke előtt, s megemlékeztek a magyar közélet, a munkásmozgalom közelmúltban elhunyt, kiemelkedő személyiségeiről. Nyers Rezső a küldöttekkel történt előzetes konzultációk alapján javasolta, hogv a megnyitó ülés elnöki tisztével Gönci Jánost bízzák meg: Az indítványt a kongresszus elfogadta, így a tanácskozás irányítását ettől kezdve Gönci János vette át. A levezető elnök mindenekelőtt a pártfórum munkájának zökkenőmentes lebonyolításához szükséges munkabizottságok vezetőinek személyére tett javaslatot. Ezt elfogadva a mandátumvizsgáló bizottság elnökévé Vastagh Pált, az ügyrendi bizottság elnökévé Kovács Lászlót választották meg. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a kongresszus jóváhagyta, majd a küldöttek döntöttek arról, hogy a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság küldöttnek meg nem választott tagjai tanácskozási joggal vehessenek részt a kongresszus vitájában, viszont úgy foglaltak állást, hogy azokon az üléseken, amelyeket a kongresszus zártnak nyilvánít, csak a teljes jogú küldöttek lehessenek jelen. A kongresszus napirendjét a küldöttek egyhangúlag fogadták el. E szerint a tárgysorozat: a Központi Bizottság beszámolója; politikai értékelés történelmi utunk tanulságairól, a párt programnyilatkozata; a párt alapszabálya ; időszerű politikai kérdések, indítványok, fellebbviteli ügyek; a párt országos testületéinek és tisztségviselőinek megválasztása. Nyers Rezső: Az MSZMP történelmi szerepe végéhez ér A kongresszuson Nyers Rezső pártelnök mondott megnyitó beszédet. Elmondta többek körött, hogy az emberek azt kívánják : a választáson alapuló demokrácia legyen Magyarországon, s nem fogadják el többé azt, hogy a választásoknak ne legyen következménye a kormányzás irányzatára, s a politikai felelősséget elhomályosító mechanizmus működjön. Az emberek többsége nyílt és tárgyilagos, elfogultságtól mentes múltértékelést kér számon az MSZMP-től és a politikai élet más vezető tényezőitől is. Széles körű önkormányzatot igényel a magyar vidék népe, csakúgy, mint a főváros lakossága, s ezzel összekapcsolva jelentkezik az igény az ország elmaradott térségeinek felzárkózását segítő, tartósan működő megoldások iránt — hangsúlyozta a politikus. Hazánk nemzetközi kapcsolatairól szólva kiemelte, hogy a világgazdaságba szervesen beépülő nemzetgazdaságot, független külpolitikát kíván a magyarság többsége; azt, hogy Európa két részével és a semleges országokkal egyaránt jó viszonyban legyünk, intenzív együttműködést folytassunk. Ezzel összefüggésben a politikus hangoztatta: amíg a világban katonai-politikai tömbök léteznek, addig a józan ész azt diktálja számunkra, hogy a Varsói Szerződést és a KGST-beli kap(Folytatás a 2. oldalon) Megemlékezések az aradi vértanúk napján A 13 aradi vértanú kivégzésének 140. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget tartottak pénteken Budapesten, a Hősök terén, a magyar hősök emlékművénél. Az Elnöki Tanács nevében Sarlós István, Eleki János, az Országgyűlés képviseletében Jakab Rőbertné, Zsigimomd Attila, a Minisztertanács nevében pedig Németh Miklós, Pozsgay Imre, Glatz Ferenc, Horváth István, Ballai László, Tabajdi Csaba koszorúzott. Elhelyezték a megemlékezés virágait a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának többi hazai, a politikai párt, az egyházak és a társadalmi szervezetek, valamint a néphadsereg képviselői. Ezt követően többszáz fiatal helyezett el virágot az emlékműnél. * * * Tegnap reggel 9 órakor a Hazafias Népfront Szolnoki Városi Bizottsága és az 1848—49-es hősi emlékmű védnöke, a Szolnok Megyei Határőr Klub szervezésében koszorúzási ünnepséget rendeztek Szolnokon a városi temetőben, a Szabadságharc mártírjainak emlékművénél. Képünkön a Kereskedelmi- és Vendéglátóipari Főiskola, helyezi el a kegyelet virágait. Az EKA és a Harmadik (Folytatás a 3. oldalon) Sajtófoglalás kézrátéttel Az ellenzék független újságot akar a Néplapból A tegnapi szolnoki tüntetés egyik transzparense Napok óta a szerkesztőség levegőjében volt, hogy október 6-án az aradi vértanúk ünnepén lapunk is emlékezetes dátum elé néz: sajtóorgánumunk függetlenségét békés tüntetés során kívánják sürgetni és nyomatékosítani a különböző pártok és szervezetek. Tegnap délután tehát jóval 17 óra előtt transzparensekkel gyülekeztek a Magyar Demokrata Fórum, a FIDESZ, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Hazafias Népfront és a Demisz Szolnok megyei szervezetének képviselői. Néhány perccel öt óra után Fodor Tamás, az SZDSZ tagja lépett az emelvényre és szólt a jelenlévőkhöz. Először is köszöntötte a Néplap újságíróit, majd szándékuk barátságos voltáról biztosított mindenkit. A Néplap elfoglalása, csupán lefoglalás — pontosította, ezzel egyben utalva 1848-ra, Heckenast és Länderer nyomdájának történelmi birtokba vételére. Ezután a nyilvánosság fontosságát hangsúlyozta napjaink ugyancsak történelminek számító eseménysorában. — Miért a nyilvánosság? Miért nem a bérek? Miért nem az árak? Miért nem az Elet? Az az Elet, amely lassan kilátástalanná válik? Azért, mert ezeknek a kérdéseknek a megoldásához nekünk nincsenek meg az eszközeink. A mi kezünkben nincs kormány, nincsenek minisztériumok, vállalatok, a mi kezünkkel egy dolgot tudunk csinálni; rámutatni a valóságra. Ehhez viszont kellene a nyilvánosság. Ezután ismertette a megyei érdekegyeztető fórum tárgyalásain szerzett tapasztalatait: az MSZMP — véleménye szerint — nem adta ki kezéből a Néplap irányításának monopóliumát. A naponta megjelenő sajtó szerepe — bár ha ezt az előfizetők számával is mérhetnénk, (Folytatás a 3. oldalon) Észt vendégek Szolnokon Nagygyűlés vasárnap délután négykor Tegnap délután 11 órakor Szolnokon ünnepélyesen köszöntötték az észt barátságvonat utasait. A delegációt Vass Lajos, a megyei pártbizottság titkára és dr. Krasznai Géza, a HNF megyei bizottságának elnöke fogadta. A rendezvény vendége volt Szoidla Ain, az észt minisztertanács első elnökhelyettese és Villo Szilvi, az Észt Kommunista Párt KB ideológiai osztályvezetőjének első helyettese, A himnuszok elhangzása utón dr. Krasznai Géza mondott beszédet. Kiemelte, hogy a két népet, többek között a reformfolyamatok is összekapcsolják. Szoidla Ain válaszbeszédében a delegáció nevében Észtország üdvözletét tolmácsolta, egyúttal utalt az észt és a magyar társadalmi folyamatok közös vonásaira. Az észt minisztertanács elnökhelyettese tisztelettel adózott 1849. október 6-a mártírjai emlékének is, Este a Hazafias Népfront szervezésében a HNF Ságvári körúti székházában az észt vendégek és a magyar érdeklődők részvételével fórumot tartottak a Szovjetunió és Észtország viszonyáról, kapcsolatáról. Holnap délután négy órakor Szolnokon a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban barátsági nagygyűlés kezdődik, amelyen részt vesznek az észt vendégek is. Koszorúzás a szolnoki temetőben
