Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-07 / 238. szám
Tanácskozik az MSZMP kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) csőlátóinkat ne kérdője,lezzüik meg, viszont törekedjünk ezen integrációk belső reformjára. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az MSZMP milyen párt legyen a jövőben, miben változtasson a mozgalom, Nyers Rezső kifejtette: a mélyen szántó viták általános egyetértéshez vezettek abban, hogy a sztálinizmus teljes egészében elvetendő, mert az valójában nem a szocializmus egyik alternatívája, hanem tévút, a szocializmustól idegen módszerek alkalmazása. A párt elnöke szólt azokról a nagy politikai hibákról is, amelyek a párt válságához vezettek. Mint mondta: aligha vitatott például az a politikai tévedés. amelyet 1972—74-ben követett el a párt a reformok leállításával, majd 1985—86-ban azzal, hogy további gyökeres reformok nélkül gazdasági növekedést kezdeményezett. E két téves döntés volt a közvetlen okozója Magyarország nagymérvű külföldi eladósodásának is. Az ezért való felelősséget jogosan kéri számon az MSZMP-n a nép — jelentette ki —, s a mi válaszunk nem lehet Grósz Károly: mentegetőző, a kritikát el kell fogadnunk. Ezzel öszszefüggésben azonban azt is elmondta, hogy az eseményekből a párt tanult, s az ellenőrzés nélküli kormányzást, az egypártrendszert — melyék a hibákat lehetővé tették — maga is igyekszik megszüntetni. Az ebből adódó következtetést úgy fogalmazta meg: az idő változásával az MSZMP történelmi szerepe is a végéhez ér. Most egy olyan új típusú pártra van szüksége a magyar szocialista mozgalomnak, amely utódja, de ném egyszerűen politikai folytatása az MSZMP-nek — állapította meg Nyers Rezső. A továbbiakban arról szólt, hogy az új párt nem lehet kommunista és nem lehet egyszerűen szociáldemokrata párt sem. Az új szocialista pártnak keresnie kell azt a még ki nem alakult szintézist, amely a szocialista mozgalomból kettészakadt szociáldemokrata és kommunista tradíciók. értékek és gyakorlat újratólálkozásából alakulhat ki. Nyers Rezső szerint az újjászülető pártnak a választásokon néppártként kellene megjelennie. Mint mozgalomnak pedig döntően és azonban mindez még valóban csak kezdet. A munka nagyobb hányada még előttünk áll. Sokszor elmondtuk már: nem másfél, hanem több év kell az elszalasztott 15 év hiányosságainak pótlására, a kialakult válság következményeinek felszámolására. Ezután Grósz Károly a párton belüli nézetkülönbségekről beszélt. Naivitás volna azt képzelni — mondotta, — hogy lehetséges a párt szélsőségeit egymással kiegyezésre bírni. Történelmi hiba lenne azonban, ha elfogadnánk, hogy a párt mérsékelt és radikális reformerői egymással összebékíthetetlenek. Az elmúlt napok nyilatkozat-dömpingje azonban azt jelzi, hogy a magukat radikális reformereknek vallók már eldöntötték, bogy nem vállalják a közösséget. Tudatosan össze akarják mosni a reformfolyamat mérsékeltebb ütemének híveit a „szélsőbal” képviselőivel. Ezáltal megbocsáthatatlanul szűkítik a reformok társadalmi bázisát. A kongresszusi előkészületek tapasztalatai azt mutatják, hogy a párt tagjai közül sokan várakozó állásponton vannak. A párthoz való viszonyuk eldöntését a kongresszus eredményétől teszik függővé. Többségük reálisan szemléli az eseményeket és elhatárolódik a politikai szélsőségektől. A Központi Bizottság 16 hónapos munkájáról szólva kijelentette: ez a Központi Bizottság az elmúlt közel másfél év alatt több új, korszakos jelentőségű változást kezdeményezett, mint ami az azt megelőző másfél évtizedben összesen történt. — Természetesen azt sem tagadhatjuk, hogy munkája során a Központi Bizottság sok mindennel adós marad: mindenekelőtt nem volt képes a párt sorait rendezni, a párt cselekvési egységét kialakítani; túlzottan önmagászabadság. ha a pártok belső élete nem demokratikus, és tagjaik nem őrizhetik meg személyes szabadságukat. Ezért a kongresszusnak olyan alapszabályt kell megalkotnia, amely a szabadság jegyében fogan. Olyat, amely abból indul ki. hogy a pártok versenye közepette főként munkavállalói érdekek kifejezőjeként szükséges működnie. Emellett építhet a szabadfoglalkozásúakkal, kistermelőkkel, kisvállalkozókkal való szövetségre is. El kell viszont határolódnia azoktól, akik a demokráciát az osztálypolitika eszközének tekintik, nem pedig a társadalmi együttélés létformájának, de ugyanígy azoktól is, akik a proletárdiktatúrás irányzatot képviselik, hiszen a párton belüli vitát kiküszöbölő demokratikus centralizmus nem fér öszsze a demokratikus szocializmussal. A párt nem vállalhat közösséget azokkal sem, akik pozíciójukat személyes érdekeik érvényesítésére, a pártot pedig hatalmuk fenntartására használták. Az MSZMP elnöke a párton belül kifejlődött reformmozgalmat az életerő pozitív megnyilvánulásának nevezte. Nyers Rezső végezetül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az MSZMP kongresszusának állásfoglalásától függ a magyar szocialista munkásmozgalom sorsának alakulása, s hatása a nemzet jövője szempontjából is jelentős. val volt elfoglalva, ahelyett, hogy társadalmi jelenlétét, befolyását erősítette volna; nem fordított elég figyelmet a gazdasági folyamatokra; nem vállalt kellő részt a szocialista országokkal kialakult politikai feszültség megelőzésében; munkastílusa lassan formálódott, ezért nem jutott kellő energiája a vitatott kérdések érdemi tisztázására. Ezután a hibák elkövetésének három okait elemezte a párt főtitkára, majd a párt vezetőinek mulasztásairól szólt, arról, hogy a testületekben nem vitatták végig eltérő véleményüket a gazdasági és politikai átalakulásról. a reformok üteméről. Munkastílusuk és politikai megnyilvánulásaik pedig egy marakodó közösség képét alakították ki- Ezzel hozzájárultak annak a hamis nézetnek az elterjedéséhez, hogy csak rajtuk, a vezetőkön múlik az ország sorsának jobbrafordulása, a párt azonnali megújulása. Mindezért a felelősség elsősorban a főtitkárt terheli. Grósz Károly ezután öszszefoglalta a leköszönő KB politikai következtetéseit. Először is; ne folytassák a sztálini gyakorlatot, mely szerint a hozzánk legközelebb állók a legnagyobb ellenségeink. Másodikként említette, hogy a választásokból az MSZMP a legerősebb pártként kerüljön ki; tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a párt jelöltjét válasszák köztársasági elnöknek, illetve képviselőnek. Hangsúlyozta továbbá a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok rendezésének fontosságát. Emellett ápolnunk kel] a nemzetközi baloldallal kialakított kapcsolatokat. A többpártrendszer körülményei között is fellépünk azért, hogy napi belpolitikai küzdelmek ne veszélyeztessék kiszámítható és nemzetközi tekintélyt szerzett külpolitikánkat. csatlakozók érett fejjel, meggondoltan vállalják a demokratikus szocializmus eszméjét, és azt a pártot, amely ennek szolgálatában áll. Olyat, amely a közös és céltudatos cselekvés garanciáit nem az elrendelt fegyelemben és a kirendelt felügyelőkben látja; inkább szabad emberek meggyőződésében és közösségi hajlamában. Nem állít föléjük intézményeket és tisztségeket, hanem azok létrehozását kizárólagos jogukká, működésüket pedig általuk ellenőrizhetővé teszi. Az egykoron szociáldemokrata és kommunista ágra szakadt szocialista mozgalom mindenekelőtt úgy éledhet újjá. ha nemcsak szándékaiban, hanem szervezeti rendjévé; is gátatvet a hatalom koncentrálásának bármely testület vagy tisztségviselő által. Ennek első és elemi feltétele minden akarat és jog visszaszármaztatása a párt tagjainak. A párton belüli szabad lelkiismeret, a szabad véleménynyilvánítás, a közösségalkotás és az együttműködés, a szabad csatlakozás és a távozás egy önkéntes politikai szövetségen belül olyan eredendő jog, amely nem lehet vitatható. A hatalomkoncentráció megakadályozásának másik eszköze lehet, ha új egyensúlyi viszonyok, és ezek alapján új típusú együttműködés alakul ki a párt vezetése, a parlamenti csoport és a kormány között. A többpártrendszerű po-Pozsgay Imre; Pozsgay. Imre a pártelnökség tagja a Politikai értékelés történelmi utunk tanulságairól, illetve a párt programnyilatkozata című dokumentum-tervezetekhez fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy a Központi Bizottság szándéka szerint a történelmi utunkról szóló tudósítás a programnyilatkozat-tervezetnek társdokumentuma. A KB — e fontos gondolatkört nem kívánva kivenni a kongresszusi vita köréből — azzal a megfontolással terjesztette elő, hogy nagyobb önismerettel, világos beszéddel, a programnyilatkozatot tisztázott történelmi körülmények között fogadhassák el a küldöttek. Rámutatott: a történelmi igazság elérésére törekedett az a tudós- és kutatógárda, amelyik e dokumentum elvi, alapjait megteremtette, forrásait feltárta. Remélte, hogy e párt számára a történelmi igazsághoz való szakadatlan törekvés a nép közgondolkodásával való együttműködést segíti elő. A tervezet fontos szándéka volt, hogy a párt önismeretre szert téve, az elmúlt negyven év értékleltárát is elvégezve kimondjon olyan történelmi tapasztalatokat, amelyek korábban kimondhatatlanok, tabu-ügyek voltak. „Ha itt hibák, bűnök voltak az elmúlt negyven esztendőben, egy értékleltár elvégzése után is ott marad ez a csomag, ki a felelős, hogyan oszlott meg a felelősség, és miként lehet ennek a pártnak a tagsága — megtisztulva az elmúlt évtizedek bűneitől, terheitől — alkotója egy új politikai gondolatnak, amely a demokratikus jogállam és a demokratikus szocializmus viszonyai között tételez bennünket” — tette hozzá. Alapvető kérdésnek ítélte, hogy a tagságnak bűntulitikai folyamatok természete szerint a szocialista mozgalomnak is elsősorban arra kell törekednie, hogy a nép által választott képviselői útján befolyásolja a törvényhozás és a közhatalom munkáját. Ez a helyzet merőben új gondolkodást és magatartást követel. A képviselőknek, a tanácsok tagjainak széles körű jogokat, lehetőségeket kell kapniuk a pártpolitika formálásában. Csoportjaiknak önálló mozgásteret kell biztosítani a törvényhozás és az önkormányzatok ügyeiben. A párt vezető testületéiben pedig egyesülnie kell a népképviseletekben dolgozó ét megválasztásukat, munkájukat segítő párttagok törekvéseinek. „Lőhet, hogy ez kisseibb ihatalmat jelent a hagyományos pártvezetésnek, de jobban szolgálja a népet; s ez a lényeg” — hangoztatta Kovács Jenő. A KB titkára elemzésében rámutatott arra is, hogy az MSZMP működésének, a pártállam csődjének okai között a dolgok logikájából fakadó káderpolitika, a személyzeti munka is fontos tényezőként hatott. Áttekinthetetlen, nem egyszer oligarchikus függőségek haladattal és bénult politikai akarattal kell-e belevágni a közeljövő feladataiba, vagy felszabadultan tisztán s világosan, a felelősséget is meghatározva, cselekvőkészen, vállalkozás készen. Ezzel összefüggésben Pozsgay Imre leszögezte: ébben az országban — különösen az utóbbi másfél-két évtized válságainak felelősségét elemezve — a párt tagsága nem marasztalható el. A terheket a párt tagsága nem bűnbakokra akarja rakni, ennél sokkal nagyobb műveletet kell elvégeznie. A rendszer működési alapjaiban kell keresnie a hibák okait, s személyi felelősség dolgában pedig azokban az oligarchiákban és szerveződésekben, amelyek a hibás politikával azonosulni tudtak, miközben a rendszer működését úgy igyekeztek berendezni, hogy a döntésért ne lehessen felelős senki. A párttagság a döntéseknek valódi tényezője nem is lehetett, hiszen egy centralisztikus, bürokratikus rendszerben erre nem volt lehetőség. — Szakítani kell azzal a monstrummal és konglomerátummal — folytatta —, amely valójában nem pártként, hanem közhatalomként funkcionált ebben az országban, s így ebben a formájában a nép minden bizonnyal a jövőben nem ismerné el. Ez az az alapgondolat és alapkoncepció, amelynek jegyében új programot kell készíteni. Úgy vélekedett, hogy nagy figyelmet kell fordítaniuk azókra a gondolatokra, amelyek megkülönböztetik az MSZMP-t más pártok programajánlataitól. A tervezethez érkezett kiegészítő javaslatok a parlamentáris demokrácia elismerésén túl az önkormányzatokban, s e tekintetben a vidéki Magyarország kezdeményezőkészségében látták azt a politikai kezdeményező erőt, amely a rozták meg azt az erőteret, arpélyben a személyi döntések születtek. A párt demokratikus működésmódjának egyik legfőbb garanciája ezért a nyilvánosság mellett az a szervezeti rend lehet, amely a kiválasztódást a választók értékítéletéhez, akaratához köti, és „nem ad teret láthatatlan kezeknek, szabad vadászmezőt a vazallust kereső szemeknek”! Ezért döntő jelentőségű annak a követelménynek a párt „alkotmányába”, az alapszabályba iktatása, mely szerint minden tisztséget, testületi tagságot csak a választók jogosultak létrehozni, betöltésükről dönteni, illetve abból visszahívni, és semmilyen testület sem egészítheti ki magát kooptálással. A mostani tanácskozás — hangoztatta Kovács Jenő — visszavonhatatlanul lezárja az állampárt korszakát Magyarországon, és kiindulópontjává válik az új demokratikus, baloldali párt megteremtésének. A párt hitele nagyobbrészt azon múlik, hogy mi történik a következő két-három hónapban. Ezért az előadó kezdeményezte, hogy a kongresszus elvi természetű döntéseit követően külön határozzon a következő hónapok pártszervezési teendőiről. Az MSZMP minden egyes tagját fel kell kérni arra, hogy határozza meg viszonyát az új programhoz, az alapszabályhoz, a megválasztandó új vezetéshez. Magyarán szólva: mondják meg, hogy tagjai kívánnak-e lenni a kongresszus eredményeképpen körvonalazódó pártnak. A párt ugyanakkor hívja soraiba mindazokat, akik politikájával — világnézeti különbségre való tekintet nélkül — rokonszenveznek és vállalják céljait. Várja azokat is, akiket éppen a párt múltbeli gyakorlatának elutasítása és jogos bírálata tartott távol az MSZMP-től — mondotta befejezésül Kovács Jenő. főváros, a városlakók számára is egyfajta új nyitás lehetőségét teremti meg, s a társadalmi kooperációnak, szolidaritásnak az autonóm közösségeken való kiépülését tervezi. — Ebből a szempontból kell mérlegelni azokat az összefüggéseket is, amelyek világossá teszik, meddig terjed ebben az új pártban az áramlatok és platformok szabadsága, s melyik az a határ, amelyen túl már valami más pártról esik szó. — Mint minden, európai kultúrán nevelődött párt, a mi pártunk is tiszteletben fogja tartani a platformok, az áramlatok szabadságát, s a szentségnél is szentebben tisztelni a kisebbség jogainak védelmét. De egy pluralista politikai berendezkedésben nem lehetnek olyan kényszerek, amelyek közénk kényszerítenek olyanokat, akik nézeteikben, gondolataikban és politikai érvrendszerükben nem tudnak együtt lenni. Az egy másik párt — ezt kell megérteni! Ez nem a politikai szabadság korlátozása, hanem a politikai szabadság viszonyai között létrejött új mozgástér. Ha ebből indulunk ki, akkor az ajánlott szervezeti elvek szerint, az itt ajánlott program s a hozzá kapcsolódó történelmi áttekintés szerint ez új párt, amelynek nevében is meg kell különböztetnie magát elődpártjától, s vinnie új pártként azt a gondolatot, amit a programtervezet tartalmaz — mondotta Pozsgay Imre, kifejezve azt a meggyőződését, hogy ily módon több, tartalmas baloldali mozgalom együtthatásából közös kormányerő, akarat jöhet létre, s elsősorban .az az új párt, amely Magyar Szocialista Pártként kezdi meg majd e kongresszus után a tevékenységét. (Folytatás a 3. oldalon) A platformok ne váljanak hatalmi harcok eszközévé A napirendnek megfelelően ezután Grósz Károly főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést a Központi Bizottság beszámolójához. Elöljáróban bejelentette: a csütörtök esti gondolatgazdag vita alapján szóbeli kiegészítését az éjjel átdolgozta, így ezt a Központi Bizottság nem hagyhatta jóvá. A beszámolót tárgyaló KB- ülés vitájára visszautalva a főtitkár rámutatott: — Egység vagy szakadás, megújuló párt vagy új párt — sokak szerint ez ma a kérdés. Ez is. De szerintem ennél többről van szó. A fő cél a demokratikus szocializmus, amely hitem szerint a nemzet felemelkedésének legjárhatóbb útja. S ehhez maga a párt is csak eszköz. Ezután emlékeztetett arra, hogy a magyar vezetés az 1970-es évek elején hibás válaszokat adott a világgazdasági kihívásokra. Ezért a felelősség nem a párttagságot, hanem a politikai vezetést terheli — mondotta. Nem a tagság döntött ezekben a sorsdöntő kérdésekben, hanem egy szűk vezetés, s nem a parlamentben vagy a kormányban, hanem a párt központi vezetésében hozták meg az elhatározásokat. De ugyanakkor ne legyünk egyoldalúak. Az elhibázott döntéseket tanácsadók is kezdeményezték és támogatták. — Fel kell tennünk a kérdést : hogyan vonható meg az elmúlt 16 hónap mérlege? Sokan ezt a valóban ellentmondásos időszakot csak hibák, mulasztások és elszalasztott lehetőségek sorozatának látják. Én azokkal értek egyet, akik szerint a pártértekezletet követően hazánkban korszakos átalakulás kezdődött el. Nagyra kell értékelnünk ennek kezdeti eredményeit a gazdaságban, a társadalomban és a politikai közéletben egyaránt. A súlyos gazdasági helyzet, az adósságszolgálat terhei, a párt megújulását fékező vezetési válság miatt Kovács Jenő: Lezárva az állampárt korszakái Az első vitoszakasz előadói beszédeinek sorát Kovács Jenő folytatta, aki a párt programnyilatkozatának íavaslatát terjesztette elő. Demokrácia és szabadság összefüggését taglalva a szónok leszögezte: hazánkban nem lesz demokrácia és Visszaszámlálás kezdődött?... Új párt, új név, új kezdeményezések
