Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-02 / 79. szám

1988. ÁPRILIS 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kibontakozás nyílt, ftszinte politizálással Bessóigetós Szabó Istvánná!, az MSZMP KB tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával Az elmúlt hónapok bővelkedtek politikai eseményekben. A pártalapszervezetekben több kérdésről, így a párt vezető szerepé­ről, a politikai intézményrendszer tovább­fejlesztéséről, ideológiánk kérdéseiről zaj­lott vita, megtörténtek a tagkönyvcserék, és ezekben a hetekben vonták meg tavalyi munkájuk mérlegét is a kommunista kö­zösségek. Az eseménysorozat kiemelkedő mozzanata volt a Központi Bizottság már­cius 23—24-i ülése. Tennivalóink közös átgondolásának folyamata nem zárult le, hiszen éppen a napokban került nyilvá­nosságra az országos pártértekezletre elő­terjesztendő állásfoglalástervezet, ame­lyet minden pártalapszervezet és pártbi­zottság megvitat. A sűrűsödő politikai ren­dezvénysorozat közepette jelentős figye­lem kíséri társadalmunkban a kibontako­zás programjának megvalósítását, e folya­mat első lépéseit. Többek között e kezdeti szakasz főbb jellemzőiről kérdeztük Szabó Istvánt, az MSlZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát. — Milyennek látja a ki­bontakozási program nyilvá­nosságba hozatala óta eltelt hónapokat? Melyek azok a kérdések, amelyek most, e program végrehajtásának kezdeti időszakában a leg­élesebben fogalmazódtak meg? Hogyan értékeli az emberek hangulatát? — Az elmúlt hónapokban számos lehetőség adódott ar­ra, hogy az emberek vélemé­nyét közvetlenül is megis­merhessük. Ezek egy része pártfórum volt, mint a tag- könyvcserével összefüggő beszélgetések tapasztalatai­nak összegzése, a párt veze­tő szerepéről és a politikai intézményrendszer fejleszté­séről szóló tézisek vitái vagy a beszámoló taggyűlések és küldöttgyűlések. A rendez­vények jó része azonban olyan volt. ahol a pártonkí- vüliek is kifejthették gondo­lataikat: pl. az ideológiai tézisek vitái, az év eleji gaz­daságpolitikai fórumok, a pártnapok vagy a lezajlott falugyűlések. Emellett ko­moly szerepe van annak a heti információs rendszer­nek, melyen keresztül rend­szeresen és folyamatosan juttatják el hozzánk az em­bereket foglalkoztató kérdé­seket, a közhangulatot meg­határozó feszültségeket, problémákat a különböző szintű szervezetek. Mit je­leznek ezek a források? Sokszínűség a közhangulatban Az ősz óta állandósult ár­emelések bizalmatlanságot és félelmet keltettek az em­berekben. A várható inflá­ció ellen értékátmentő me­chanizmusok indultak. Ez szintén differenciálta a la­kosságot, hiszen alapvetően csak az tudott vásárolni (be­fektetni), aki mobilizálható pénzzel (tőkével) rendelke­zett. Tapasztalhattuk, ho­gyan változott a takarék- pénztárak betétállománya, hogy lendült fel a kötvény­piac, hogy találtak gazdára a különféle ingatlanok, és h í- gyan tűntek el a boltokból a tartós fogyasztási cikkek vagy építőanyagok. Ez a „vé­dekező magatartás” egyrészt érthető, ugyanakko" a piaci viszonyokban komoly zavart keltett. Azokat az új fogai makat, amelyeket az adótör­vény hozott, lassan elsajá­títjuk, s mindennapjaink ré­szévé válnak. Sajnos, azokkal a feszültségekkel is szembe kell néznünk, amelyeket a bruttósítás, az utasítások és egyértelmű rendelkezések késése vagy az adminisztrá­ciós többlet okoz. Mindezek alapján a köz­véleményt differenciáltnak, sokszínűnek tartom. Tapasz­talható egyfajta aktivizáló­dás, élénkülő politikai ér­deklődés, általános tenniaka- rás. Másfelől vannak, aki­ket a pesszimizmus, a kiáb­rándultság jellemez, és e kétféle magatartás között számtalan árnyalat létezik. Én ezen nem csodálkozom, ez így természetes. Különö­sen olyankor, amikor konk­rétan kitapintható feszültsé­gekkel. megoldatlan problé­mákkal vagyunk kénytele­nek együtt élni. A lényeges Árnyaltabb társadalmi helyzetkép A parlament őszi ülését követő általános bizakodás optimizmus azonban a múlt év végére alábbhagyott. Olyan tendenciák kezdtek érvényesülni a gazdaságban, a kereskedelemben, amelyek az év végére oda vezettek, hogy többen megkérdőjelez­ték a kormányprogram vég­rehajtásának sikerességét. Legfőképpen az adótörvény­re, s annak az életminősé­get befolyásoló következmé­nyeire hivatkoztak. Az élet- színvonalat befolyásoló in­tézkedések hatására előtérbe kerültek a szociális problé­mák. Súlyos feszültségekkel élnek együtt a fiatalok és a nyugdíjasok s ennek oldá­sára megfelelő programok, intézkedések kidolgozása válik halaszthatatlanná. Ugyanakkor nem feledkez­hetünk meg arról sem. hogy a gyermeküket még iskoláz­tató középkorosztály is szo­rulhat támogatásra. Számol­ni lehet azzal, hogy a szo­ciális helyzet tekintetében felgyorsult differenciálódás tovább folytatódik, s a már ma is nagynak nevezhető különbségek tovább növe­kedhetnek. — Egy olvasónk levélben kérdezte, miért nem szólunk arról, hogy a tagkönyvcsere időszaka alatt hányán léptek ki a pártból? Noha január­ban egy megyei párt-vbülés kapcsán az akkori közbeeső helyzetet regisztráltuk, gon­dolom, nem titok senki előtt a szám, a megyében 1478-an kerültek ki az MSZMP-ből. Ezen adatnál azonban lénye­gesebbnek vélem azt, hogy milyen főbb tapasztalatok összegzésével zárult a tag- könyvcsere. S vajon megál­lapítható-e az, hogy segítette a párt ütőképesebbé tételéi? S milyen tapasztalatok szűr­hetők le a bevezetőben emlí­tett vitákból? módja már önmagában utal egy. a párt döntési mecha­nizmusával összefüggő fejlő­désre. Nevezetesen arra, hogy a párt központi szervei gyakrabban számítanak nagy jelentőségű döntések előké­szítésében és meghozatalá­ban az egész párttagság rész­vételére. Párttagságunk dön­tő többsége pedig elismerő­en nyilatkozott a párt köz­ponti szerveinek ezirányú törekvéseiről. A megyei pártbizottság úgy értékelte külön-külön is a feladatok végrehajtását, hogy a párt egésze és az egyes párttagok számára is igen hasznos, konstruktív eszmecsere folyt megyénk­ben. A zömmel jól átgon­dolt — alapos felkészülésre utaló — vélemények, észre­vételek, javaslatok, tenni- akarást mutató, bírálatok azt bizonyították, hogy párttag­ságunk felelősséggel élt. a le­hetőséggel. és tett eleget a Központi Bizottság felkéré­sének. Az elvégzett munka leg­fontosabb eredményei a kö­vetkezőkben summázhatok: A kialakult eszmecsere nagyban elősegítette, hogy a párt előtt álló nagy hordere­jű kérdések eldöntéséhez számomra az, hogy e körül­mények között ki milyen szándékkal és mi módon mondja el véleményét. Ügy látom, hogy megyénkben nem jellemző a mindent megkérdőjelező, felelőtlen magatartás, vagy az „én elő­re megmondtam” — típusú üres okoskodás. Tapasztalha­tó viszont háborgás — hoz­záteszem, jogos háborgás — bosszantó kisebb és nagyobb ügyek miatt, amelyek lele­ménnyel vagy az érintettek kezdeményezésével, szemé­lyes részvételével kezelhetők és megoldhatók. A falugyű­léseken például számos ilyen típusú hozzászólás hangzott el. A Központi Bizottság a társadalom és a gazdaság életében a nyolcvanas évek közepétől folyamatosan ked­vezőtlenebbre váltó folyama­tokat felismerte és elemezte. Erről tanúskodott az 1986. novemberi és az 1987. július 2-i határozat. Felkérte az alsóbb szintű pártszerveze­teket is. hogy a kérdésekre helyi válaszokat fogalmazza­nak meg. Ez a munka Szol­nok megyében is lezajlott. Felelősségteljesen gondolták át valamennyi szinten a te­endőket. örvendetes, hogy lényegesen csökkent a „felül­ről várás”, s a legtöbb terü­leten a helyi feladatok meg­oldására koncentráltak. Ta­pasztalataink arra vallanak, hogy a kívánatostól ugyan lassabban, és kisebb mérték­ben, de megindult a kedvező irányú elmozdulás megyénk­ben. A gazdálkodók többsé­ge bővíti exportját, a ter­mékszerkezet korszerűsítésé­be kezd, s javítja a gazdál­kodás hatékonyságát. — Az említett események egyaránt részét képezték an­nak a folyamatnak, amely­nek középpontjában a ki­bontakozási program végre­hajtása áll. Köztudott, hogy a program végrehajtását nem lehetséges kizárólag gazda­ságpolitikai eszközökkel biz­tosítani. Nélkülözhetetlen egész társadalomirányítási gyakorlatunk, intézmény- rendszerünk, ezen belül a párt működésének korszerű­sítése is. A tagkönyvcsere végrehajtása nem mint ak­tus. hanem mint politikai folyamat kezelendő. Így eh­hez értelemszerűen illik fon­tos kérdések megvitatása. Ez abban az értelemben is igaz, hogy megvalósításának pontosabb, árnyaltabb, vi­lágosabb kép álljon rendel­kezésre társadalmunk és a párt helyzetéről. Alátámasztotta és igazol­ta az egységet abban, hogy a politikai intézményrendszer — benne a párt — tevé­kenységének megújítása alapvető fontosságú. Egység teremtődött a meg­újulás fő elvi kérdéseiben és abban, hogy a párt társada­lomirányító szerepében mi­lyen hangsúlyváltások szük­ségesek. Sokoldalúan értékelte a párt munkastílusa, munka- módszere megújításának főbb irányait, lehetőségeit, fontos javaslatok hangzot­tak el a konkrét megoldási módokat illetően. Stabil gazdasági háttér Élénkítőleg hatott a párt- szervezetek munkájára, ak­tivitására, magasabb ké­szenléti állapotba hozta a párttagságot a megújulással együtt járó feladatok befo­gadásához és végrehajtásá­hoz. A fő kérdésekben kialakí­tott egység a részletkérdé­sekben sokszínű megítélést takar. Magában hordja a bizakodás mellett a féltést, és néhány kérdésben a bi­zonytalanságot is. Nagyon lényegesnek tartjuk azon­ban, hogy a legkeményebb kritika mögött is a meg­újulás, az előrehaladás szán­déka jelent meg. A nagy horderejű társadalmi kér­désekben az egység megte­remtését nem tekintjük le­zárt folyamatnak. Napja­inkban a már megtárgyalt pártpolitikai kérdések im­már a döntés alapjául szol­gáló dokumentum formájá­ban újra pártközvélemé­nyünk elé kerültek. A fel­dolgozásra és a megvitatás­ra nyitva álló idő ezúttal sem hosszabb a korábbinál. Alapozhatunk viszont az eddig elvégzett munkára. Bí­zunk abban, hogy párttag­ságunk ezúttal is felelősség­gel tesz eleget a Központi Bizottság felkérésének. Ami a megyei sajátosságokat il­leti, az előzőekben vázolt munkában a legfontosabb helyi jellemzőt megyénk gaz­daságának az ország más területeihez képest kedve­zőbb helyzete jelentette. Köz­tudott, hogy megyénkben nincsenek válságágazatok, ami természetesen nem je­lenti azt, hogy az általános gazdasági helyzetmegítélés ránk nem igaz. Kedvező vi­szont abban az értelemben, hogy a nehezedő feltételek között is egy viszonylag sta­bil gazdaság nyújtotta hát­térrel politizálhatunk. — Lapunk nemrégiben a kisebb települések pártszék- házainak nyitottságával, il­letve egy, darugyári alap­szervezet taggyűlésének ta­pasztalataival foglalkozva szólt arról, miként kerülhet­nek a pártszervek közelebb az egyes párttaghoz, a lakó­helyükhöz. Mi e kérdéskör­ről a véleménye? Miként kerülhetnek még inkább a párttestületek döntései a nyilvánosság (egy vagy több település lakói) elé? — A kérdések a párt munkastílusának két na­gyon fontos elemét, a tö­megkapcsolatokat és a moz­galmi jellegét érintik. Lé­nyegüket tekintve ezek ab­ban összegezhetők, hogy pár- gvenek részt. Ez azért fon­tunk politikai céljait csak a tos. mert a gyorsan váltó­tömegek által támogatottan, zó és sok esetben még az azok érdekeinek helyes ki- élet által sem igazolt meg­fejezése alapján érheti el. oldások kételyeket kelthet­Ha visszatekintünk pártunk nek, és ezekben eligazodást történetére, máig ható ta- nyújtani elemi kötelességük nulságként áll előttünk, hogy azoknak, akik erre a legfel­a legnehezebb időszakban a készültebbek. A felkészült­széles tömegek közötti köz- ség persze azt is jelenti, vetlen. nyílt és őszinte poli- hogy meg akarjuk az em­tizálással találtuk meg azo- bereket nyerni céljainknak, kát a megoldásokat, amelye- ezért én nagyon fontosnak két az élet politikai célja- tartom, hogy aki az embe­ink elérése során felvetett. rek között politizál, meg­Az emberközeli politikai győző és hiteles legyen. Igé­munka egyben feltételezi azt, nyesen készüljön lel mon­hogy a párt vezetői, a tes- danivalójára. Állításait ér­tületek tagjai, az apparátu- vekkel és ne szólamokkal tá­sok és természetszerűen a massza alá. Személyisége, tagságuk, a felkészült párt- kiállása, beszédkészsége, kül­tagok több eszmecserén ve- turáltsága keltsen bizalmat. Közelebb az emberekhez E témakörről szólva hadd jegyezzem meg, hogy a me­gyei, a városi és a községi tanácsoknál dolgozó kommu­nista vezetőkkel szemben az a követelményünk, hogy élőbb, elevenebb, kezdemé­nyezőbb kapcsolatot alakít­sanak ki a gazdasági egysé­gekkel, az intézményekkel, a lakossággal, hogy a tanácsi vezetők is legyenek ott azo­kon a rendezvényeken, ahol a politika formálódik. Ez utóbbiból maguk is több szerepet vállaljanak. Sok múlik rajtuk a tekintetben, hogy a megyei pártbizottság által kitűzött politikai cé­lok miként valósulnak meg. Szükséges még inkább tu­datosítaniuk a falu, a vá­ros rendezettségének, tiszta­ságának fontosságát. Köz­üggyé kell tenni a társadal­mi és tömegszervezetekkel együtt a környezet megbe­csülését. A megyei pártbizottság el­határozott szándéka, hogy a vázolt felfogásban irányítja a megyében a politikai mun­kát. Ezt a gyakorlatban is szeretnénk mielőbb hatéko­nyan érvényesíteni. Én azt tartom, hogy ilyen felfogás­ban kerülhetünk közelebb sa­ját tagjainkhoz és a lakó­területen élők széles réte­geihez. A döntések nyilvánosságá­nak fokozásával magam is egyetértek. Nehezen képzel­hető el ugyanis, hogy ha a tömegeket határozatainkról nem elég gyorsan és ponto­Világos — Az elmúlt hetekben zaj­lottak le a megyében a munkásőrök egységgyűlései, a termelőszövetkezetek zár­számadó közgyűlései és a falugyűlések. Mindezek a fórumok, az itt elhangzot­tak milyen hatással vannak a pártszervek tevékenysé­gére? — A kérdésben jelzett ren­dezvények, eseménysoroza­tok megyénk lakosságának széles körét érintették, azok igen aktív részvételével zaj­lottak le. Az említett rendezvények bár egymástól több vonatko­zásban eltérő jellegűek vol­tak (a lebonyolítási rend­jükre, a résztvevők körére, a rendezvények témájára és hangulatára gondolok), még­is közös vonásokat is hord­tak magukban. Az egyik: valamennyi rendezvény kö­zéppontjában helyzetünk reá­lis értékelése, feladataink és tennivalóink meghatározása állt. A rendezvények azt is bizonyították, hogy megyénk lakossága megnehezedett kö­rülmények, esetenként rom­ló feltételek között is vál­lalja az előttünk álló idő­szak gyakran kényszerű fel­adatait is, azok végrehajtá­sában cselekvőén részt is kí­ván venni. A másik tapasz­talat: a rendezvényeket a demokratikus szellem erő­södése, gyakran igen szen­vedélyes vita, a különböző vélemények és az eltérő ér­dekek ütközése is jellemez­te. Ez a légkör a pártszer­vek szándékainak is megfe­lelő volt. Ugyanakkor, ha esetileg is, de tapasztalható volt, elsősorban egyes falu­gyűléseken a lehetőségek figyelmen kívül hagyása, a realitások felismerésének hiánya, de a követelőző hangvétel, a durva, néhol minősíthetetlen megnyilat­kozás is. A pártszervek tevékenysé­gét illetően, ezen rendezvé­san tájékoztatjuk, felsora­koznak mögénk. Ha nem ér­tik a párt szándékait, nem cselekszenek. Ezért a párt fontos döntéseiről kötelessé­günk mindenkor részletes információt adni a közvéle­ménynek. A megyei pártbi­zottság saját döntéseinek nagy részét eddig is szinte szó szerint jelentette meg a Néplapban. Jogosan tehető szóvá azonban, hogy a kö­rülötte folyó vitákról a köz­vélemény nem kap tájékoz­tatást. Szándékunkban, áll ezen a helyzeten változtatni. Jobban ki fogjuk használni a Néplapot és a Magyar Rá­dió Szolnoki Stúdióját is ennek érdekében. Mindemel­lett fontosnak tartom meg­említeni a megyei pártbi­zottság kiadásában megjele­nő Politikai Szemlét, amely több mint ezer példányban eljut az alapszervezetekhez. Ebben szintén közreadjuk a megyei pártszervek dönté­seit, és aktuális politikai kér­désekről módszertani cik­kek is megjelennek. A tá­jékoztatásban tartalékot lá­tok az üzemi lapoknál is. Bátorítjuk a pártszervezete­ket, hogy használjanak ki minden olyan lehetőséget, amelyekkel saját döntéseik­ről adhatnak közvetlen in­formációt az olvasóknak. Ezek az újságok lehetőséget adnak arra is hogy a tes­tületi ülések hangulatáról, az egyes döntések körül kiala­kult álláspontokat közread­juk. célokkal nyék tapasztalatai alapján is a következők emelhetők ki: Alapvető jelentőségű, hogy a pártszervek működési terüle­tükön egyértelműen és vi­lágosan fogalmazzák meg a politikai célokat. Ezek a célkitűzések a helyzet reá­lis értékelésén, a lehetősé­gek valós számbavételén ala­puljanak. Ezt azonban elérni csak úgy lehet, ha a kü­lönböző fórumokon nyíltan, őszintén és reálisan esik szó a dolgokról. Tehát, a párt­szervek állásfoglalásai, döntései érdemi vitában, a különböző valós érdekek ütköztetése útján, az eltérő vélemények mérlegelésével és figyelembevételével szü­lessenek meg. Arra is foko­zottabban szükség van, hogy következetesebb legyen a végrehajtás. A pártszervek­nek politikai irányító mun­kájuk erősítésével kell biz­tosítaniuk, hogy a megfogal­mazott politikai célok el­érése érdekében az arra il­letékes szervek, testületek konkrét, érdemi intézkedé­seket tegyenek. Az említett rendezvénysorozatok tapasz­talatai tehát arra ösztönöz­nek, hogy tovább finomít­suk a pártszervek munka­stílusát, munkamódszerét, javítsuk tevékenységük po­litikai, mozgalmi jellegét. Tapasztaljuk, hogy a szo­cializmus időszerű tenniva­lóinak átgondolására napja­inkban erősebb a készség és a fogékonyság. Az embe­rek döntő többsége kész cse­lekedni, ehhez azonban ha­tározott és egyértelmű irány- mutatásra tart igényt. Erre törekszünk itt a megyében is. Meggyőződésem, hogy a véleményeket, érveket ütköz­tető, de toleráns gondolkodás vihet előre, csak így újul­hat meg a szükséges köz- megegyezés. Hajnal József

Next

/
Oldalképek
Tartalom