Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-02 / 79. szám
1988. ÁPRILIS 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kibontakozás nyílt, ftszinte politizálással Bessóigetós Szabó Istvánná!, az MSZMP KB tagjával, a megyei pártbizottság első titkárával Az elmúlt hónapok bővelkedtek politikai eseményekben. A pártalapszervezetekben több kérdésről, így a párt vezető szerepéről, a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről, ideológiánk kérdéseiről zajlott vita, megtörténtek a tagkönyvcserék, és ezekben a hetekben vonták meg tavalyi munkájuk mérlegét is a kommunista közösségek. Az eseménysorozat kiemelkedő mozzanata volt a Központi Bizottság március 23—24-i ülése. Tennivalóink közös átgondolásának folyamata nem zárult le, hiszen éppen a napokban került nyilvánosságra az országos pártértekezletre előterjesztendő állásfoglalástervezet, amelyet minden pártalapszervezet és pártbizottság megvitat. A sűrűsödő politikai rendezvénysorozat közepette jelentős figyelem kíséri társadalmunkban a kibontakozás programjának megvalósítását, e folyamat első lépéseit. Többek között e kezdeti szakasz főbb jellemzőiről kérdeztük Szabó Istvánt, az MSlZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát. — Milyennek látja a kibontakozási program nyilvánosságba hozatala óta eltelt hónapokat? Melyek azok a kérdések, amelyek most, e program végrehajtásának kezdeti időszakában a legélesebben fogalmazódtak meg? Hogyan értékeli az emberek hangulatát? — Az elmúlt hónapokban számos lehetőség adódott arra, hogy az emberek véleményét közvetlenül is megismerhessük. Ezek egy része pártfórum volt, mint a tag- könyvcserével összefüggő beszélgetések tapasztalatainak összegzése, a párt vezető szerepéről és a politikai intézményrendszer fejlesztéséről szóló tézisek vitái vagy a beszámoló taggyűlések és küldöttgyűlések. A rendezvények jó része azonban olyan volt. ahol a pártonkí- vüliek is kifejthették gondolataikat: pl. az ideológiai tézisek vitái, az év eleji gazdaságpolitikai fórumok, a pártnapok vagy a lezajlott falugyűlések. Emellett komoly szerepe van annak a heti információs rendszernek, melyen keresztül rendszeresen és folyamatosan juttatják el hozzánk az embereket foglalkoztató kérdéseket, a közhangulatot meghatározó feszültségeket, problémákat a különböző szintű szervezetek. Mit jeleznek ezek a források? Sokszínűség a közhangulatban Az ősz óta állandósult áremelések bizalmatlanságot és félelmet keltettek az emberekben. A várható infláció ellen értékátmentő mechanizmusok indultak. Ez szintén differenciálta a lakosságot, hiszen alapvetően csak az tudott vásárolni (befektetni), aki mobilizálható pénzzel (tőkével) rendelkezett. Tapasztalhattuk, hogyan változott a takarék- pénztárak betétállománya, hogy lendült fel a kötvénypiac, hogy találtak gazdára a különféle ingatlanok, és h í- gyan tűntek el a boltokból a tartós fogyasztási cikkek vagy építőanyagok. Ez a „védekező magatartás” egyrészt érthető, ugyanakko" a piaci viszonyokban komoly zavart keltett. Azokat az új fogai makat, amelyeket az adótörvény hozott, lassan elsajátítjuk, s mindennapjaink részévé válnak. Sajnos, azokkal a feszültségekkel is szembe kell néznünk, amelyeket a bruttósítás, az utasítások és egyértelmű rendelkezések késése vagy az adminisztrációs többlet okoz. Mindezek alapján a közvéleményt differenciáltnak, sokszínűnek tartom. Tapasztalható egyfajta aktivizálódás, élénkülő politikai érdeklődés, általános tenniaka- rás. Másfelől vannak, akiket a pesszimizmus, a kiábrándultság jellemez, és e kétféle magatartás között számtalan árnyalat létezik. Én ezen nem csodálkozom, ez így természetes. Különösen olyankor, amikor konkrétan kitapintható feszültségekkel. megoldatlan problémákkal vagyunk kénytelenek együtt élni. A lényeges Árnyaltabb társadalmi helyzetkép A parlament őszi ülését követő általános bizakodás optimizmus azonban a múlt év végére alábbhagyott. Olyan tendenciák kezdtek érvényesülni a gazdaságban, a kereskedelemben, amelyek az év végére oda vezettek, hogy többen megkérdőjelezték a kormányprogram végrehajtásának sikerességét. Legfőképpen az adótörvényre, s annak az életminőséget befolyásoló következményeire hivatkoztak. Az élet- színvonalat befolyásoló intézkedések hatására előtérbe kerültek a szociális problémák. Súlyos feszültségekkel élnek együtt a fiatalok és a nyugdíjasok s ennek oldására megfelelő programok, intézkedések kidolgozása válik halaszthatatlanná. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem. hogy a gyermeküket még iskoláztató középkorosztály is szorulhat támogatásra. Számolni lehet azzal, hogy a szociális helyzet tekintetében felgyorsult differenciálódás tovább folytatódik, s a már ma is nagynak nevezhető különbségek tovább növekedhetnek. — Egy olvasónk levélben kérdezte, miért nem szólunk arról, hogy a tagkönyvcsere időszaka alatt hányán léptek ki a pártból? Noha januárban egy megyei párt-vbülés kapcsán az akkori közbeeső helyzetet regisztráltuk, gondolom, nem titok senki előtt a szám, a megyében 1478-an kerültek ki az MSZMP-ből. Ezen adatnál azonban lényegesebbnek vélem azt, hogy milyen főbb tapasztalatok összegzésével zárult a tag- könyvcsere. S vajon megállapítható-e az, hogy segítette a párt ütőképesebbé tételéi? S milyen tapasztalatok szűrhetők le a bevezetőben említett vitákból? módja már önmagában utal egy. a párt döntési mechanizmusával összefüggő fejlődésre. Nevezetesen arra, hogy a párt központi szervei gyakrabban számítanak nagy jelentőségű döntések előkészítésében és meghozatalában az egész párttagság részvételére. Párttagságunk döntő többsége pedig elismerően nyilatkozott a párt központi szerveinek ezirányú törekvéseiről. A megyei pártbizottság úgy értékelte külön-külön is a feladatok végrehajtását, hogy a párt egésze és az egyes párttagok számára is igen hasznos, konstruktív eszmecsere folyt megyénkben. A zömmel jól átgondolt — alapos felkészülésre utaló — vélemények, észrevételek, javaslatok, tenni- akarást mutató, bírálatok azt bizonyították, hogy párttagságunk felelősséggel élt. a lehetőséggel. és tett eleget a Központi Bizottság felkérésének. Az elvégzett munka legfontosabb eredményei a következőkben summázhatok: A kialakult eszmecsere nagyban elősegítette, hogy a párt előtt álló nagy horderejű kérdések eldöntéséhez számomra az, hogy e körülmények között ki milyen szándékkal és mi módon mondja el véleményét. Ügy látom, hogy megyénkben nem jellemző a mindent megkérdőjelező, felelőtlen magatartás, vagy az „én előre megmondtam” — típusú üres okoskodás. Tapasztalható viszont háborgás — hozzáteszem, jogos háborgás — bosszantó kisebb és nagyobb ügyek miatt, amelyek leleménnyel vagy az érintettek kezdeményezésével, személyes részvételével kezelhetők és megoldhatók. A falugyűléseken például számos ilyen típusú hozzászólás hangzott el. A Központi Bizottság a társadalom és a gazdaság életében a nyolcvanas évek közepétől folyamatosan kedvezőtlenebbre váltó folyamatokat felismerte és elemezte. Erről tanúskodott az 1986. novemberi és az 1987. július 2-i határozat. Felkérte az alsóbb szintű pártszervezeteket is. hogy a kérdésekre helyi válaszokat fogalmazzanak meg. Ez a munka Szolnok megyében is lezajlott. Felelősségteljesen gondolták át valamennyi szinten a teendőket. örvendetes, hogy lényegesen csökkent a „felülről várás”, s a legtöbb területen a helyi feladatok megoldására koncentráltak. Tapasztalataink arra vallanak, hogy a kívánatostól ugyan lassabban, és kisebb mértékben, de megindult a kedvező irányú elmozdulás megyénkben. A gazdálkodók többsége bővíti exportját, a termékszerkezet korszerűsítésébe kezd, s javítja a gazdálkodás hatékonyságát. — Az említett események egyaránt részét képezték annak a folyamatnak, amelynek középpontjában a kibontakozási program végrehajtása áll. Köztudott, hogy a program végrehajtását nem lehetséges kizárólag gazdaságpolitikai eszközökkel biztosítani. Nélkülözhetetlen egész társadalomirányítási gyakorlatunk, intézmény- rendszerünk, ezen belül a párt működésének korszerűsítése is. A tagkönyvcsere végrehajtása nem mint aktus. hanem mint politikai folyamat kezelendő. Így ehhez értelemszerűen illik fontos kérdések megvitatása. Ez abban az értelemben is igaz, hogy megvalósításának pontosabb, árnyaltabb, világosabb kép álljon rendelkezésre társadalmunk és a párt helyzetéről. Alátámasztotta és igazolta az egységet abban, hogy a politikai intézményrendszer — benne a párt — tevékenységének megújítása alapvető fontosságú. Egység teremtődött a megújulás fő elvi kérdéseiben és abban, hogy a párt társadalomirányító szerepében milyen hangsúlyváltások szükségesek. Sokoldalúan értékelte a párt munkastílusa, munka- módszere megújításának főbb irányait, lehetőségeit, fontos javaslatok hangzottak el a konkrét megoldási módokat illetően. Stabil gazdasági háttér Élénkítőleg hatott a párt- szervezetek munkájára, aktivitására, magasabb készenléti állapotba hozta a párttagságot a megújulással együtt járó feladatok befogadásához és végrehajtásához. A fő kérdésekben kialakított egység a részletkérdésekben sokszínű megítélést takar. Magában hordja a bizakodás mellett a féltést, és néhány kérdésben a bizonytalanságot is. Nagyon lényegesnek tartjuk azonban, hogy a legkeményebb kritika mögött is a megújulás, az előrehaladás szándéka jelent meg. A nagy horderejű társadalmi kérdésekben az egység megteremtését nem tekintjük lezárt folyamatnak. Napjainkban a már megtárgyalt pártpolitikai kérdések immár a döntés alapjául szolgáló dokumentum formájában újra pártközvéleményünk elé kerültek. A feldolgozásra és a megvitatásra nyitva álló idő ezúttal sem hosszabb a korábbinál. Alapozhatunk viszont az eddig elvégzett munkára. Bízunk abban, hogy párttagságunk ezúttal is felelősséggel tesz eleget a Központi Bizottság felkérésének. Ami a megyei sajátosságokat illeti, az előzőekben vázolt munkában a legfontosabb helyi jellemzőt megyénk gazdaságának az ország más területeihez képest kedvezőbb helyzete jelentette. Köztudott, hogy megyénkben nincsenek válságágazatok, ami természetesen nem jelenti azt, hogy az általános gazdasági helyzetmegítélés ránk nem igaz. Kedvező viszont abban az értelemben, hogy a nehezedő feltételek között is egy viszonylag stabil gazdaság nyújtotta háttérrel politizálhatunk. — Lapunk nemrégiben a kisebb települések pártszék- házainak nyitottságával, illetve egy, darugyári alapszervezet taggyűlésének tapasztalataival foglalkozva szólt arról, miként kerülhetnek a pártszervek közelebb az egyes párttaghoz, a lakóhelyükhöz. Mi e kérdéskörről a véleménye? Miként kerülhetnek még inkább a párttestületek döntései a nyilvánosság (egy vagy több település lakói) elé? — A kérdések a párt munkastílusának két nagyon fontos elemét, a tömegkapcsolatokat és a mozgalmi jellegét érintik. Lényegüket tekintve ezek abban összegezhetők, hogy pár- gvenek részt. Ez azért fontunk politikai céljait csak a tos. mert a gyorsan váltótömegek által támogatottan, zó és sok esetben még az azok érdekeinek helyes ki- élet által sem igazolt megfejezése alapján érheti el. oldások kételyeket kelthetHa visszatekintünk pártunk nek, és ezekben eligazodást történetére, máig ható ta- nyújtani elemi kötelességük nulságként áll előttünk, hogy azoknak, akik erre a legfela legnehezebb időszakban a készültebbek. A felkészültszéles tömegek közötti köz- ség persze azt is jelenti, vetlen. nyílt és őszinte poli- hogy meg akarjuk az emtizálással találtuk meg azo- bereket nyerni céljainknak, kát a megoldásokat, amelye- ezért én nagyon fontosnak két az élet politikai célja- tartom, hogy aki az embeink elérése során felvetett. rek között politizál, megAz emberközeli politikai győző és hiteles legyen. Igémunka egyben feltételezi azt, nyesen készüljön lel monhogy a párt vezetői, a tes- danivalójára. Állításait értületek tagjai, az apparátu- vekkel és ne szólamokkal tások és természetszerűen a massza alá. Személyisége, tagságuk, a felkészült párt- kiállása, beszédkészsége, kültagok több eszmecserén ve- turáltsága keltsen bizalmat. Közelebb az emberekhez E témakörről szólva hadd jegyezzem meg, hogy a megyei, a városi és a községi tanácsoknál dolgozó kommunista vezetőkkel szemben az a követelményünk, hogy élőbb, elevenebb, kezdeményezőbb kapcsolatot alakítsanak ki a gazdasági egységekkel, az intézményekkel, a lakossággal, hogy a tanácsi vezetők is legyenek ott azokon a rendezvényeken, ahol a politika formálódik. Ez utóbbiból maguk is több szerepet vállaljanak. Sok múlik rajtuk a tekintetben, hogy a megyei pártbizottság által kitűzött politikai célok miként valósulnak meg. Szükséges még inkább tudatosítaniuk a falu, a város rendezettségének, tisztaságának fontosságát. Közüggyé kell tenni a társadalmi és tömegszervezetekkel együtt a környezet megbecsülését. A megyei pártbizottság elhatározott szándéka, hogy a vázolt felfogásban irányítja a megyében a politikai munkát. Ezt a gyakorlatban is szeretnénk mielőbb hatékonyan érvényesíteni. Én azt tartom, hogy ilyen felfogásban kerülhetünk közelebb saját tagjainkhoz és a lakóterületen élők széles rétegeihez. A döntések nyilvánosságának fokozásával magam is egyetértek. Nehezen képzelhető el ugyanis, hogy ha a tömegeket határozatainkról nem elég gyorsan és pontoVilágos — Az elmúlt hetekben zajlottak le a megyében a munkásőrök egységgyűlései, a termelőszövetkezetek zárszámadó közgyűlései és a falugyűlések. Mindezek a fórumok, az itt elhangzottak milyen hatással vannak a pártszervek tevékenységére? — A kérdésben jelzett rendezvények, eseménysorozatok megyénk lakosságának széles körét érintették, azok igen aktív részvételével zajlottak le. Az említett rendezvények bár egymástól több vonatkozásban eltérő jellegűek voltak (a lebonyolítási rendjükre, a résztvevők körére, a rendezvények témájára és hangulatára gondolok), mégis közös vonásokat is hordtak magukban. Az egyik: valamennyi rendezvény középpontjában helyzetünk reális értékelése, feladataink és tennivalóink meghatározása állt. A rendezvények azt is bizonyították, hogy megyénk lakossága megnehezedett körülmények, esetenként romló feltételek között is vállalja az előttünk álló időszak gyakran kényszerű feladatait is, azok végrehajtásában cselekvőén részt is kíván venni. A másik tapasztalat: a rendezvényeket a demokratikus szellem erősödése, gyakran igen szenvedélyes vita, a különböző vélemények és az eltérő érdekek ütközése is jellemezte. Ez a légkör a pártszervek szándékainak is megfelelő volt. Ugyanakkor, ha esetileg is, de tapasztalható volt, elsősorban egyes falugyűléseken a lehetőségek figyelmen kívül hagyása, a realitások felismerésének hiánya, de a követelőző hangvétel, a durva, néhol minősíthetetlen megnyilatkozás is. A pártszervek tevékenységét illetően, ezen rendezvésan tájékoztatjuk, felsorakoznak mögénk. Ha nem értik a párt szándékait, nem cselekszenek. Ezért a párt fontos döntéseiről kötelességünk mindenkor részletes információt adni a közvéleménynek. A megyei pártbizottság saját döntéseinek nagy részét eddig is szinte szó szerint jelentette meg a Néplapban. Jogosan tehető szóvá azonban, hogy a körülötte folyó vitákról a közvélemény nem kap tájékoztatást. Szándékunkban, áll ezen a helyzeten változtatni. Jobban ki fogjuk használni a Néplapot és a Magyar Rádió Szolnoki Stúdióját is ennek érdekében. Mindemellett fontosnak tartom megemlíteni a megyei pártbizottság kiadásában megjelenő Politikai Szemlét, amely több mint ezer példányban eljut az alapszervezetekhez. Ebben szintén közreadjuk a megyei pártszervek döntéseit, és aktuális politikai kérdésekről módszertani cikkek is megjelennek. A tájékoztatásban tartalékot látok az üzemi lapoknál is. Bátorítjuk a pártszervezeteket, hogy használjanak ki minden olyan lehetőséget, amelyekkel saját döntéseikről adhatnak közvetlen információt az olvasóknak. Ezek az újságok lehetőséget adnak arra is hogy a testületi ülések hangulatáról, az egyes döntések körül kialakult álláspontokat közreadjuk. célokkal nyék tapasztalatai alapján is a következők emelhetők ki: Alapvető jelentőségű, hogy a pártszervek működési területükön egyértelműen és világosan fogalmazzák meg a politikai célokat. Ezek a célkitűzések a helyzet reális értékelésén, a lehetőségek valós számbavételén alapuljanak. Ezt azonban elérni csak úgy lehet, ha a különböző fórumokon nyíltan, őszintén és reálisan esik szó a dolgokról. Tehát, a pártszervek állásfoglalásai, döntései érdemi vitában, a különböző valós érdekek ütköztetése útján, az eltérő vélemények mérlegelésével és figyelembevételével szülessenek meg. Arra is fokozottabban szükség van, hogy következetesebb legyen a végrehajtás. A pártszerveknek politikai irányító munkájuk erősítésével kell biztosítaniuk, hogy a megfogalmazott politikai célok elérése érdekében az arra illetékes szervek, testületek konkrét, érdemi intézkedéseket tegyenek. Az említett rendezvénysorozatok tapasztalatai tehát arra ösztönöznek, hogy tovább finomítsuk a pártszervek munkastílusát, munkamódszerét, javítsuk tevékenységük politikai, mozgalmi jellegét. Tapasztaljuk, hogy a szocializmus időszerű tennivalóinak átgondolására napjainkban erősebb a készség és a fogékonyság. Az emberek döntő többsége kész cselekedni, ehhez azonban határozott és egyértelmű irány- mutatásra tart igényt. Erre törekszünk itt a megyében is. Meggyőződésem, hogy a véleményeket, érveket ütköztető, de toleráns gondolkodás vihet előre, csak így újulhat meg a szükséges köz- megegyezés. Hajnal József
