Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-20 / 67. szám

xxxviii. évi. 61.its7. mire. *o.. péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tavaszi ülésszak a Parlamentben > földrfil szóló törvényjavaslat az Országgyűlés napirendjén Csütörtökön 10 órakor a Parlamentben megkezdő­dött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitká­ra és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást. A törvényhozó testület megemlékezett az elhűnyt Brutyó János képviselőről, a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának nyugalmazott elnökéről valamint az elhunyt Gorjanc Ignác képviselőről, a Jászberényi Hűtőgépgyár vezér- igazgatójáról. Az országgyűlés egy perces felállással adózott em­léküknek. Ezt követően az elnök bejelentette, hogy az Orszá­gos Választási Elnökség javaslatot nyújtott be az elha­lálozás folytán, valamint bírói ítélet alapján megürese­dett képviselői helyek betöltésére. A javaslatot Pesta László, az országgyűlés jegyzője olvasta fel: „Elhalálozás miatt nincs képviselője a Nógrád me­gyei 2. sz. valamint a Szolnok megyei 15. sz. országgyű­lési választókerületnek. Ugyancsak képviselő nélkül maradt a Hajdú-Bihar megyei 5. sz. országgyűlési vá­lasztókerület is; az itt megválasztott dr. Tamás János képviselőt a Legfelsőbb Bíróság — bűncselekmény mi­att — jogerősen szabadságvesztésre ítélte és a köz­ügyek gyakorlásától eltiltotta. Ennek alapján, illetve a választási törvény rendelkezése értelmében dr. Tamás János képviselői megbízatása megszűnt. Az országos választás idején az említett választóke­rületekben pótképviselőt is választottak. A Nógrád me­gyei 2. sz. választókerületben dr. Szilágyi Tibort, a Szolnok megyei 15. sz. választókerületben Kókai Rudol­fot, a Hajdú-Bihar megyei 5. sz. választókerületben Fiák Lászlót. Áz illetékes választási elnökségek a képviselői man­dátumot igazoló megbízólevelet az új képviselőknek.ki- adták.” Az országgyűlés mindhárom képviselőt igazoltnak jelentette ki. Az országgyűlés elnöke köszöntötte az új képviselő- társakat, majd üdvözölte az ülésen először részt vevő Berecz Frigyes miniszterelnök-helyettest, Medgyessy Péter pénzügyminisztert és Ballai Lászlót, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: 1. A földről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész beszámolója együttes vitában; 3. Interpelláció és kérdések. Ezután az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően dr. Markója Imre igazságügyrniniszter emelkedett szó­lásra. Markója Imre expozéja A, egységes és átfogó szabályozás — Társadalmunkban a föl­dekre vonatkozó szabályo­zásnak kiemelkedő jelentő­sége van — kezdte beszédét a miniszter. — Egész gazda­sági életünk szempontjából meghatározók azok a szabá­lyok, amelyek egyik legfon­tosabb termelési eszközünk­nek, a földnek a tulajdonát, használatát, hasznosítását, forgalmát és védelmét ren­dezik. A földekkel kapcsola­tos rendelkezések alapvető­en érintik az állampolgáro­kat is, hiszen jelentős sze­repet játszanak lakás-, üdü­lési igényeik és más szük­ségleteik kielégítésében. A föld nemzeti kincsünk! Hazánk viszonylag kis terü­letű ország, ezért fokozott jelentősége van annak, hogy földvagyonunkkal, amelynek mennyisége — más anyagi javaktól eltérően — nem nö­velhető, ésszerűen gazdál­kodjunk. A föld a mezőgaz­dasági munka — a növény­termesztés, az állattenyész­tés — alapja, de felhaszná­lásával valósul meg a gyá­rak, a lakótelepek, az utak, a csatornák épitése is. A mezőgazdasági művelésre használt mintegy 6 millió 600 ezer hektár föld mennyi­ségének és minőségének vé­delme rendkívüli jelentősé­gű. Ezt a célt azonban össze kell hangolni az ipar, a tele­pülésfejlesztés, a vízgazdál­kodás, a közlekedés és a környezetvédelem hasonlóan fontos érdekeivel is. Földpolitikánk fő iránya — miként az elmúlt évtizedek gyakorlata igazolta — be­vált. Társadalmi-gazdasági fejlődésünk ugyanakkor szá­mos területen a korábbi ren­delkezések módosítását, új jogszabályok megalkotását tette szükségessé. Ez is hoz­zájárult ahhoz, hogy a föl­dekre vonatkozó szabályozás ma nagymértékben szétta­golt, nehezen áttekinthető. A jelenlegi rendelkezések a társadalmi-gazdasági élet új követelményei, minde­nekelőtt gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítése következtében tartalmi szem­pontból is felülvizsgálatra szorulnak. Ezért indokolt, hogy napirendre tűzzük egy új, egységes és átfogó szabá­lyozás kialakítását: a földről szóló törvény megalkotását. Beszámolt a miniszter a jogszabály-előkészítésről, majd a törvényjavaslat leg­fontosabb jellemzőiről szólt: — Hazánk földterületéből — mondta — több mint 2 millió 900 ezer hektár álla­mi tulajdonban és állami, valamint más szervek keze­lésében van, csaknem 5 mil­lió 700 ezer hektár földön pedig a szövetkezetek gaz­dálkodnak. Az állami válla­latok és más állami gazdál­kodó szervek, valamint a szövetkezetek mellett gazda­sági életünkben egyre na­gyobb szerepet töltenek be a társulások különböző formái. Alapvető gazdaságpolitikai követelmény, hogy a földet minél ésszerűbben haszno­sítsuk, mert csak így növel­hetjük gazdálkodásunk haté­konyságát. Ezt a törekvést azonban ma gátolja az, hogy általában nincs lehetőség az állami és a szövetkezeti föld tulajdonának átruházására, így például az állami gaz­daságok földjét nem vásárol­hatják meg mezőgazdasági szövetkezetek és a szövetke­zetek sem adhatják el föld­jüket gazdasági társulásnak. A törvényjavaslat feloldja ezeket a ma már indokolat­lan megkötöttségeket, s ki­mondja, hogy — a javaslat­ban meghatározott kivételek­kel — át lehet ruházni az Megkezdte munkáját az Országgyűlés tavaszi ülésszaka (Telefotó — KS) Dr. Markója Imre igazság­ügyminiszter expozéját mondja (Telefotó — KS) állami föld és a rajta levő épület tulajdonjogát szövet­kezetre, társadalmi szerve­zetre és gazdasági társulás­ra. Ehhez hatósági jóváha­gyásra nincs szükség a jö­vőben. A javaslat alaptételei közé tartozik, hogy fenn kell tar­tani az állami tulajdon egy­ségét és oszthatatlanságát. Az állami vállalatokat és más állami szerveket, vala­mint a társadalmi szerveze­teket — ennek megfelelően — az állami tulajdonban le­vő ingatlanra vonatkozólag továbbra is kezelői jog illeti meg. A tulajdonból származó jogok ugyanakkor — a gaz­daságirányítás új elveinek megfelelően — megoszlanak az állami tulajdonosi irányí­tást gyakorló szerv és a ke­zelő között. Ezek jogait a ja­vaslat az eddiginél egyénei-» műbben, pontosabban hatá­rozza meg. A gazdaságirányítási rend­szer korszerűsítésével össz­hangban, a vállalati önálló­ság növelése érdekében a törvényjavaslat nagymérték­ben bővíti a kezelő szervek jogait, amelyek közelebb ke­rülnek. a tulajdonosi jogok­hoz. Ez kifejezésre jut an­nak deklarálásában is, hogy a kezelőt — ha jogszabály másként nem rendelkezik — megilletik a tulajdonos jo­(Folytatús a 2. oldalon) Megnyílt a kiállítás A miniszter a megnyitó után megtekintette a Szolnok megyei kiállítók standjait — közöttük a Jász-Nagykun Vendéglátó­ipari Vállalat kiállító részét is (Fotó: N. Zs.) Csütörtökön a kőbányai vásárvárosban Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter ünnepélyesen megnyitotta a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik legrangosabb rendez­vényét, az Utazás ’87 nem­zetközi idegenforgalmi kiál­lítást. Megnyitóbeszédében hangsúlyozta: a szakma jól gazdálkodott a lehetőségei­vel, tervei gyakran a vára­kozáson felül teljesültek. Az utóbbi években idegenforgal­mi bevételeink megközelítet­ték az 1,8 milliárd rubelt és elérték az 1,7 milliárd dol­lárt. A kiállításon hazánkkal együtt 22 országból — köz­tük első alkalommal Kínából és Ausztráliából — több mint 140 utazási iroda, repülőtár­saság, idegenforgalmi hiva­tal, közlekedési vállalat vesz részt. Ezúttal a teljes ide­genforgalmi kínálattal, az összes programajánlattal egy helyen, minden eddiginél na­gyobb területen — az „A” pavilonban — ismerkedhet meg a közönség. így inkább módjuk van az érdeklődők­nek a válogatásra, az össze­hasonlításra. örvendetes, hogy szinte valamennyi uta­zási iroda, szálloda vállalat jelentős kedvezményekkel árusítja programjait, s így nagyobb választási lehetőség­hez juthatnak a kevésbé te­hetősek isi Az ünnepi megnyitót kö­vetően, de azt megelőzően is több szakmai tanácskozást, tapasztalatcserét, sajtótájé­koztatót tartottak. A MALÉV vezetői arról számoltak be, hogy március 29-től lép élet­be — és október 24-ig tart — a nyári légi menetrend. To­vábbra is 30 ország 40 váro­sába indít gépeket a MALÉV. Újdonság, hogy a nyári idényben szombatonként két járat indul Burgaszbe, s pénteken is megy MALÉV - gép Varsóba. Üj a hétfői amszterdami MALÉV-járat is. Bejelentették: július 1-jé- től bevezetik az úgynevezett „Junior Club”-ot. A hat-ti­zenhat éves MALÉV-utasok háromezer kilométer megté­tele után válhatnak klubtag­gá. Addig is azonban a gye­rekutasok között minden év­ben többféle ajándékot sor­solnak ki. Az amerikai külügyminiszter közelgő moszkvai látogatásáról Lehetfiség, amelyet mindkét félnek ki kell használnia George Shultz amerikai külügyminiszter közelgő moszkvai látogatása olyan le­hetőség a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulása szem­pontjából, amelyet mindkét félnek ki kell használnia — mondotta csütörtöki moszk­vai sajtótájékoztatóján Gen- nagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium infor­mációs főosztályának vezető­je. A látogatás előkészítésé­vel kapcsolatban értékelte Michael Armacost amerikai külügyminiszter-helyettes moszkvai megbeszéléseit. Mint mondotta, maga a tény, hogy a látogatásra, s annak keretében a regionális prob­lémákkal kapcsolatos véle- ménnycserére sor került, kedvezően értékelhető. Meg­állapította ugyanakkor, hogy nincs változás az amerikai álláspontban, reményt keltő előrehaladásról sajnos nem lehet beszélni. Amerikai részről nem terjesztettek elő új, a realitásokat és a helyi konfliktusokban érdekelt fe­lek törvényes érdekeit figye­lembe vevő javaslatot. A megbeszélések légköre nyu­godt volt, a felek kerülték a konfrontációt — mondotta Geraszimov. Az Egyesült Államok a je­lek szerint nem hajlandó megfelelően értékelni a Szov­jetunió konstruktív állás­pontját, a konfliktusok meg­oldására irányuló készségét. Ez összességében kedvezőtle­nül hat a szovjet—amerikai kapcsolatokra. Szovjet rész­ről ismét figyelmesen fogják tanulmányozni a látogatás eredményeit és Keresni fog­ják az előrelépés lehetősége­it. Jó lenne bízni abban, hogy az Egyesült Államok csatlakozni fog a politikai megoldások felkutatásához, s a szovjet fél ilyen szellem­ben készül Shultz külügymi­niszter látogatására. Helmut Kohl kancellár szerdai parlamenti nyilatko­zatával kapcsolatban Gera­szimov elmondta: a szovjet vezetés osztja a kancellárnak azt a véleményét, hogy a két ország kapcsolataiban van­nak ki nem használt tartalé­kok a politikai párbeszéd­ben, a gazdasági együttmű­ködésben, a kulturális és emberi kapcsolatokban, s re­mélik, hogy az NSZK új kor­mánya kész lesz a szovjet— nyugatnémet kapcsolatok fejlesztésére. Feltételezi, hogy a biztonság, a fegyverzetkor­látozás és leszerelés kérdései továbbra is meghatározóak lesznek a két ország kapcso­latai szempontjából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom