Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-25 / 252. szám
1986. OKTÓBER 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Gondokkal terhes az ágazat Hogyan tovább? Eszmecsere a juhtenyésztés lehetőségeiről A címben feltett kérdésre sajnos, nem egyértelmű a válasz. Legalábbis ez derült ki azon a napokban megtartott karcagi tanácskozáson, amelyen a juhtenyésztés megyei helyzetéről, valamint a VII. ötéves terv ezzel kapcsolatos feladatairól beszéltek. Persze, mondhatná bárki, hogy már az is eredmény, hogy egyáltalán önálló napirendként foglalkoznak a szakemberek ezzel a témával, hiszen ilyen jellegű tanácskozást az utóbbi években nemigen tartottak Tekereg az országúit, s keskeny betoncsík válik ki belőle, Azon megyünk tovább. Egyre mélyebben jiáiruinik már a itanyavdtóglbain a sással, náddlal övezett, kisebb., nagyobb tavaik), a fehér szikesek között. Még most, októberben is meleg van. Mintha feje tetejére állt volna a világ. Az akác is tavaszt érez, virágzik. A nád hajlong — mint ahogy a pincérek szoktak a tekintélyes vendég előtt —. de a fák nem adják be egykönnyen derekaikat a szélinek, csak félig csupasz ágaikkal integetnek felénk. — Ez a Bánhalma-telek- halmi rész — mutat körbe, megtörve a több perce beállt csöndet Imre Péter, a Kö- zéptászai Állami Gazdaság Mintha forrna a állattenyésztési osztályvezetője, akiihez ezen a napon kollégámmal úti (társul szegődtünk. A gazdaság 20 ezer 600 hektáros területéből folytatja __ezer hektárt teszn ek ki a halastavak. Eddig jutunk a beszélgetéssel, amikor sárga épület állja útját tekintetünknek. Megérkezünk. Előttünk egy lecsapolt óriási tó, de a másik még tele van vízzel. Javában folyik az őszi lehalászás. __ Szeptember végén kezdtük a mimikát s eltart ez egész télen. Most még istenes is, miivel kedvező az idő — hunyorog a nap felé Oláh András, a gazdaság fiatal halásza —, csak olyankor nehezebb a dolgunk, ha már bebőrödzik a víz, mert bizony akkor is bele keil mennünk a tóba. A gumiruha igaz, a víztől: megóv, de a hidegtől aligha... K atonaruhás fiatalemberek sürgölődnek a parton. — Egerből jöttünk s most egy hónapig huszadmaigammal itt segédkezünk — nyújt kezeit Gulyás Róbert. — Szeretjük ezt a munkát, hiszen egyrészt pénzt kapunk érte, másrészt pedig sokkal szabadabbak vagyunk mint a laktanyában. A kötetlen csevegésre nincs több idő, mert kiállítások hangzanak, s a tó két partján meg a víziben áldogáló emberek a zsinegekbe kapaszkodnak. Megfeszül a háló. s gyűlik benne a „termés”. S amikor a háló partra kerül, láthatóvá válnak az aranysárga hasú, ficánkoló ponty ók. Ezüstös hátukon hanyattesik az őszi napsugár. Csodálatos látvány. Egyiikő- j üknek-másikó jiiknak azonban szerencséje van és kiszabadulnak a háló fogságából. — Ezek sem ússzak meg a dolgot, hiszen kétszer-há- romszor még áthúzzuk a hálót a tavon — bólint a menekülő halak félé a tagbaszakadt, barnaképű fiatalember. Mellettünk vízzel teli tartályokkal megrakott és oxiEgy nap a kunsági halászokkal génpalackokkal felszerelt pótkocsis teherautó berreg. Az oxigénipalackok csövei a tartályokba nyúlnak. — Erre azért van szükség — magyarázza Imre Péter —, mert így hosszabb úton is biztonságosan szállítható a hall. Mi több horgász- egyesülettel kapcsolatban álL- lunik. A most. kifogott meny- nyiség például a Mátravidéki Hőerőmű Horgászegyesülevíz, annyi benne » bal téhez kerül. Ügy hogy még vagy 130 kilométeres út áll előttük. __ Mi már 5 éve innen h ordjuk a pontyot — lép közelebb Vojita János, a horgászegyesület elnöke. amikor meghallja, hogy róluk van szó. Tavaly 1 millió 300 ezer forintért vásároltunk belőlük, de az idén is dlvi- szünk 240 mázsát. Tudja, a mi egyesületünk ezer tagot számnál, s számukra biztosítani kell a 'halat. így aztán und betelepítjük az 57 hektáros tóba ezt a mennyiséget, ők meg kihalásszák... Beszélgetésiünk közben megtelnek a tartályok, elkészülnek a papírok, így a gaz- dóság halászati ágazatvezető- jémek is akad szusszanásnyí üdéje. — A halászat idei árbevételi terve 14 millió forint — sorolja a számokat Jakab Miklós — s ebben az évben 340 tonna halra számítunk. Ebből 60 tonna busa — amely fagyasztott állapotban szovjet exportra kerül — a többi pedig ponty. Munkánkat a Szarvasi Hai- tfenyésztésl Kutató Intézet is segíti, és velük közösen nemrégiben egy kísérletbe kezdtünk. Ennek lényege, hogy a sertéstelepünkön keletkező (hígtrágya elhelyezése eddig gondot jelentett, most pedig ezzel ^trágyázzuk a halastavainkat. A megadott technológia 30—40 százalékos több- letitermést ígér. Ékre szükségünk is lenne, hiszen jelenleg a halászati ágazat igaz nem veszteséges, de nem is nyereséges. Nálunk egy kiló hal előállítási 'költsége eléri a 46 forintot. A pontynak még jó ára van), de a növényevő halakért — a busóikért — kilónként csak 30 forintot kapunk. S hogy mégis foglalkozunk velük ennek egyszerű magyarázata van. Mivel ezek a halak nagytestűéit, tehát egyrészt növelik a hozamot, másrészt pedig víztisztító, takarító szerepük óriási, ment megeszik a tóban lévő algákat — mondja, s már igyekszik is tovább. Mi is indulunk. Beülünk a kocsiba, s magunk után hosz- szú porcsíkot húzva TUsza- szentimre Jelé vesszük az irányt. Ámenre csak járunk csontkernjónyre szikkadt földek, sápadozó, ványadit facsoportok váltogatják egymást. A nyárfákat sem tudta megtréfálni a nyárias időjárási htsizen a természet örök törvényei szerint mindig ilyentájt vetik le sárguló lomb- ruhájukat. Így van ez most is. Tovább haladva égő ku- karicatanlókkal, szántó traktorokkal, a fölidlelkan serénykedő emberekkel találkozunk. — Délelőtt egy húzásból 70 mázsa halat fogtunk — újságolja Bertalan József a kettes kerület állattenyésztési ágazatvezetője. Imre Péter elégedetten dörzsöli a kezét. — Szép eredmény — jegyzi meg bajusza alatt. Kicsit odébb a gátak közé szorított 22 hektáros halastó már szárazon árválkodik. Csupán egyik sarkában maradt valamicske víz, mintha ,,’félrebillent” volna. Most ezt húzzák meg hálóval az emberiek. Megfesizüiinek az izmok, s jó félóra múltán már láthatóvá válik az eredmény is. — Ennyi 'halat egy rakásom — ámuldozik fotós kollégám, és sűrűbben kattingat- ja masináját. A bőségles zsákmány láttán a fölöttünk köröző sirályokig, s még annál is magasabbra szárnyal a halászok elégedett hangja... Szolnok megyében. De ez nem azért történt így, mert a juhtenyésztés körül minden rendben van. Sokkal inkább gondokkal terhes az ágazat helyzete; Pedig szűkebb pátriánk természeti adottságai kedveznek a juhászainak. Ezt a megállapítást támasztja alá az a tény is, hogy az ország nagyüzemi juhállományának csaknem egytizede itt található. S a megyében lévő 65 ezer hektáros gyepterület alacsony fűhozamának hasznosítása mind üzemi, mind népgazdasági érdekből mindenképpen a juhászati ágazat fenntartását, sőt továbbfejlesztését indokolná. A számok azonban teljesen mást mutatnak, hiszen megyénk juhállománya 1980 és 1985 között 156 ezerről 134 ezerre, az anyajuhok száma pedig 126 ezerről 107 ezerre csökkent, még annak ellenére is, hogy a tervek ebben az időszakban 250—260 ezres állománnyal számoltak. így aztán természetszerűleg adódik a kérdés: hogyan tovább ? Mindenesetre Télen is fontos, hogy vitamint kapjon az emberi szervezet!. Utánajártunk tehát, milyen zöldség- gyümöids ellátás várható megyénk néhány településén a következő hónapokban. A szolnoki Áfész Zöldért leányvállalat a megyei tanács kereskedelmi osztályának segítségével felmérte a város őszi-téli zöldség- és gyümölcsigényét. A tárolási terv szerint 1500 tonna zöldséget és gyümöldsöt raktároznak el őszre és télre a Zöldért Téglagyár úti telepén. Burgonyából 1000 tonnát; vöröshagymából, káposztafélékből, répából, petrezselyemből, zellerből, céklából, 400 tonnát; téli tárolásra alkalmas körtéből és almából pedig 100 tonnát raktároznak el. A burgonya szállítását már befejezték; a zöldségféléket, az almát és a körtét november elejéig szállítják a telephelyre. Grape-fruitot már kaptáik, az üzletek, novemberben ezen a tanácskozáson is elhangzott, hogy a juhok tartásához szükséges eszközök — gépek és épületek — műszaki és technikai színvonala, összehasonlítva más gazdasági állatfajokkal — elmaradott, korszerűtlen, hiszen a juhászaiban az állomány jelentős része szórványosan telepített, elavult, vízzel, villannyal, bekötő utakkal nem vagy csak részben ellátott épületekben található. Sok esetben az istállók hőszigetelése rossz, így nem alkalmasak téli el- letésre. Ugyanakkor komoly gondot jelent a takarmányozás is, mivel a juhá- szatokban alacsony és az évszaktól függően ingadozó termelés egyértelműen ennek a következménye. Mivel a juhok elé jó minőségben betakarított széna bizony ritkán kerül. A rosszul aprított siló takarmányok földdel szennyeződve pedig gyakran okoznak különböző betegségeket. Az anyajuhok ellési Ideje január és március közé esik, pedig citrom, kubai és mediterrán narancs, banán és mandarin pedig decemberre, az ünnepekre várható. Déligyümölcsből egy-egy kamionnal kap a vállalat, vagyis 170—200 mázsányit. A telephelyről az Áfész boltjai, a Jasz-Nagykun Vendéglátó Vállalatot, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatot, köz- ületeket, intézményeket, üzemi konyhákat lát el a Szolnoki Áfész Zöldért leányvállalata. Az Egyesült Jászsági Áfész alig két hónapja vette át a Zöldért Vállalattól a jászberényi telephelyet. A telephellyel együtt természetesen a környék zöldség-gyümölcs ellátását is feladatul kapta. Már megkezdték a téli tárolók feltöltését. A 240 tonna burgonya, 90 tonna alma és 10 tonna körte teljes egészében beérkezett, folyamatban van a káposztafélék betárolása, majd érkezik a többi zöldségféle is. összesen 175 tonna zöldség téli tárolására készültek fel, ennek beérkezésével nem is lesz gond. A kedvezőtlen időjárás miatt azonban a fokhagyma, a petrezselyem és a körte többe fog kerülni, mint tavaly. A tervezett mennyiség a mezőgazdasági nagyüzemektől érkezik, ezen felül az üzletek, az ABC-k, a kistermelők felajánlott terményeit is felvásárolják. Így a központilag tárolt zöldség- és gyümölcsfélék mennyiségén fölül, harmadával több jut a piacra. A déligyümölcsöt az üzletek általában önállóan szerzik be, de segít a telep is, ahol az idén 15 tonna citromot, narancsot és banánt tárolnak. A citromból a lakossági igényeket ki tudják elégíteni, narancs és banán nem lesz több, mint a múlt évben. Szeptemberben a szövetkezeti napokon Zöldért-vásáro- kat rendeztek, ahol olcsón árultak paprikát, paradicsomot, burgonyát, káposztát, uborkát. Októberben a téli tárolásúakból volt kedvezményes értékesítés; a burgonyát hatforintos, az almát, a völgy a vemhesség és szoptatás többlettakarmány szükségletét éppen a téli, gyengébb minőségű takarmányok szolgáltatják. Ugyanakkor az anyajuhok ellésre történő előkészítése is hiányos, és ezért a bárányok gyakran kis súllyal születnek, így életképességük eleve gyenge. A termelés szakosításában is nagy a lemaradás, nem használják ki a gazdaságok a rendelkezésükre álló állományok termelőképességét, és lassú ütemben terjednek a korszerű termelési, tartási technológiák. Valami előrelépés azonban máris tapasztalható, hiszen az ágazat közgazdasági helyzetének javítására tavaly és az idén is folyamatosan jel- lentek meg újabb szabályozók. Azonban azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ágazat fejlesztési feladatainak meghatározásánál a jelenlegi lehetőségekből szabad csak kiindulni. Ebben a helyzetben nem várhatjuk, hogy egy csapásra megváltozik minden. A reális célkitűzés a jelenlegi számcsökkenés megállítása, valamint az állományok tenyészérté- kének és termelésének a növelése lehet, mert csak így alapozható meg a következő időszak további fejlesztése. röshagymát nyolc-nyolc forintos reklámáron kínálták. Az elmúlt évben közel kétezer mázsa zöldséget-gyümöl- csöt vásároltak fel a lakosságtól, az idén több mint háromezer mázsát. A szőlőt és az almát jelenleg is vásárolják. Evek óta jó a kapcsolata a szentesi Zöldértnek a Ti- szakécskei Solohov Tsz-szel, ahonnan olcsón kapnak jó minőségű almát, körtét. A termelőszövetkezet téli tárolásit biztosít burgonyából 8 száz mázsát, vöröshagymából 120 mázsát, zöldségből 200 mázsát, almából százötven mázsát. A Tiszaföldvár és Vidéke Áfész valamint az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat látja el Martfű három ABC-jét. A községben két magánkereskedő is árusít. A téli ellátás a tavalyihoz hasonlóan alakul., almából, zöldségből, burgonyából elegendő meny- nyiségű és megfelelő minőségű árura lehet számítani. Kubai narancs, grape-fruit az idén is folyamatosan várható. Gesztenyét, fügét, datolyát, banánit, narancsot az ABC-k általában kétszer- háromszor kapnak. (Tavaly folyamatosan volt narancs.) Primőröket leghamarabb a úíáglánkjereskedők kínálnak!, elég magas áron. Karcagon, Berekfürdőn, Kunmadarason a legtöbb egységbe a Karcag és Vidéke Áfész szállítja a zöldséget, gyümölcsöt. Az idei ellátás a tavalyihoz hasonlóan alakul; ötven tonna burgonyát tárolnak, hetven tonnát tároltatnak a nyíradonyi termelő- szövetkezettel. Két tonna zöldségféle van a saját tárolókban, ehhez még három tonnát szereznek. A kisvár- dai téesz negyven tonna almát tárol az áfész számára. A bértárolásé burgonya és alma januárban kerül a boltokba. Zeller, kelkáposzta, káposzta átvételére is vannak előzetes megállapodásaik. Petrezselyemből több lesz, mint tavaly, viszont magasabb áron tudják adni. Déli gyümölcsből (citrom, grapefruit, kubai narancs) több cég is ígért szállítást. Nagy Tibor Fotó: {Mészáros János Az AZU 104 típusú kaszáló adapterekből az utolsó szériát készítik a Mezőgép cibakház! üzemében. Csehszlovák exportra 140-et szállítanak november végéig. (Fotó: Tarpai) N. T. Mit eszünk télen? Alma, burgonya, hagyma lesz elegendő Kevés déligyümölcs várható
