Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-21 / 299. szám
^ SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Megkezdődött a tóti ülésszak A VII. ötéves tervjavaslat vitája az Országgyűlésben Délelőtt 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A téli ülésszakot Sarlós István nyitotta meg. Az Országgyűlés elnöke kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt képviselőkről: Nánási Lászlóról és Sugár Imréről, valamint Oláh István had- seregtábomok, honvédelmi miniszterről. Az elhunyt képviselők emlékét az Országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. A Sugár Imre elhalálozása miatt megüresedett képviselői helyre az Országgyűlés dr. Borsos Sándor, a marcali városi kórház osztályvezető főorvosa mandátumát igazolta. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától közös átirat érkezett az Országgyűléshez, amely javasolja, hogy az Országgyűlés Bognár Rezsőt az Elnöki Tanács tagjává válassza meg. Az Országgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta. A törvényhozó testület tudomásul vette a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának az őszi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezután Sarlós István bejelentette, hogy a Minisztertanács benyújtotta az alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről szóló, a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló, továbbá a Magyar Népköztársaság 1986. évi költség- vetéséről és a tanácsok 1986—1990. évi középtávú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot. A képviselők ezután döntöttek a tanácskozás napirendjéről: 1. az alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat; 2. a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvény- javaslat; 3. a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetéséről és a tanácsok 1986—90. évi közép távú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslat; 4. interpellációk. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. A TARTALOMBÓL: Családlátogatás Markója Imre beszéde Dr. MarkAja Imre igazságügyi miniszter expozéját mondja A települések és a környezet egészségéért A fontos fordulatok és a Drágamama Házunk tája Bukarestben Véget ért a KB-titkárok tanácskozása — Két évvel ezelőtt, 1983 decemberében fogadta el az Országgyűlés az 1983. évi III. törvényt, az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról. Üj választási törvényünk szabályozása tovább bővítette az állampolgári jogokat, javította ezek gyakorlásának feltételeit, határozott intézkedésekkel erősítette a nép- képviseleti testületek társadalmi-politikai szerepét, s épp a demokratikus elemek gyorsabb kibontakoztatása érdekében ésszerűsítette és egyszerűsítette a választások előkészítését és lebonyolítását. __ Ez év júniusában már a z új választási törvény alapján zajlottak le a képviselői és a tanácstagi választások. Ezek a választások a vezető politikai testületek és a közvélemény egyöntetű megítélése szerint az igen sikeres, eredményes jelzőt kapták. És valóban, a választások kiegyensúlyozott, jó politikai légkörben, a szocialista nemzeti összefogás jegyében zajlottak le. A magyar nép ez alkalomból is hitet tett a szocialista társadalom építése és a béke megvédése mellett. Kifejezte egyetértését a párt politikájával, a Hazafias Népfront választási felhívásában meghirdetett országépítő programmal. Ez a pozitív értékelés egyben azt is jelzi, hogy az Országgyűlés alapvetően jó, az eredeti politikai szándékoknak és a társadalmi igényeknek megfelelő törvényt alkotott. — A választások és az új választási törvény alkalmazása tapasztalatainak e kedvező, alapvetően pozitív megítélése természetesen nem jelenti azt, hogy a továbbiakban ne lenne szükség e tapasztalatok részletekbe menő elemzésére, az elemzés alapján a szükséges következtetések levonására, s ha és amennyiben ez szükségesnek látszik, bizonyos javítások eszközlésére a jogi szabályozásban is. Ezt a munkát minden bizonnyal a két választás közötti időszak közepe táján el fogjuk végezni. — Felmerült azonban egy olyan probléma is, amelyről úgy gondoljuk, már most rendezésre érett. Ez pedig az országos választási listán megválasztott képviselők megüresedett helyének betöltésére vonatkozó, hiányzó szabályozás pótlása. A választások óta eltelt időszakban. sajnálatos halálesetek miatt, eddig már két hely üresedett meg az országos választási listán. Miután az országos listán a különböző társadalmi érdekek és rétegek kiváló képviselői kaptak helyet, méltánytalan lenne, ha utánpótlásuk csak a következő választások során történne meg. Ez egyébként a választóknak azt a jogosultságát is sértené, hogy érdekképviseletük a lehető legteljesebb körű legyen. — A megoldásra több lehetőség is kínálkozott. A politikai és alkotmányossági szempontokat leginkább kielégítő megoldásként a most előterjesztett javaslatot láttuk helyesnek elfogadni. Eszerint az országos választási listán megválasztott képviselő megüresedett helyére az Országgyűlés választ képviselőt, a megüresedést követő egy éven belül. A jelölés joga a Hazafias Nép • front Országos Tanácsát illeti meg. — A közvetett választásnak a javaslatban szabályozott új formáját az alkotmányban kell rendezni, méghozzá a 71. paragrafus U). bekezdésének kiegészitésé- vel. — Az alkotmány ezen új rendelkezésének megfelelően szükség van a választási törvény módosítására is azzal, hogy e törvény már {Folytatás a 2. oldalon.) Bukarestben 1985. december 19—20-án megtartották soros tanácskozásukat a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak külügyi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárai. A tanácskozásról közleményt adtak ki. Figyelembe véve u fegyverkezési hajsza folytatódásának rendkívüli veszélyei, a tanácskozás résztvevői rámutattak annak szükségességére, hogy haladéktalanul fel kell lépni a békeszerető politikai és társadalmi erők törekvéseinek egyesítéséért az imperializmus agresszív politikája elleni harcban, a hatékony leszerelési, elsősorban nukleáris leszerelési intézkedésekre való rátérés érdekében, a népeknek az élethez, a szabad független fejlődéshez való alapvető jogának biztosításáért. Rámutattak: a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének szófiai értekezletén elfogadott dokumentumok, ezen államok legmagasabb szintű vezetőinek a prágai találkozón megfogalmazott közös értékelései és következtetései ismét tanúsítják a szocialista országoknak a béke sorsa iránt kinyilvánított nagy felelősségét: eltökéltségüket. hogy fellépnek a pusztító atomháború veszélyének elhárításéért, az enyhülés és az együttműködés politikájához való visz- sza térésért. A tanácskozás résztvevői meggyőződésüket fejezték ki, hogy a szocialista országok, a többi forradalmi, haladó és demokratikus erővel szoros egységben fellépve, meg tudják változtatni az események veszélyes menetét, biztosítani tudják a béke, az enyhülés, a leszerelés, a nemzetközi együttműködés politikájának megerősítését, a békés egymás mellett élés, a szabadság, az összes nép függetlensége, haladása és jóléte eszményének megvalósítása alapján. A véleménycsere során a tanácskozási résztvevői megvitatták a nemzetközi élet más problémáit is, különös figyelmet fordítva a konfliktusok, az összes államközi vitás kérdés politikai úton tárgyalások révén történő rendezésére. Ismét megerősítették a testvérpártok szilárd elhatározását, hogy szembeszállnak bármely kísérlettel, amely a szocialista országok valóságának meghamisítására, az emberi jogok védelme ürügyén a bel ügyeikbe való beavatkozásra irányulnak. A béke és minden nép érdekei megkövetelik, hogy az ideológiai nézetkülönbségek ne terjedjenek át az államközi kapcsolatokra. A tanácskozáson véleményt cseréltek annak az eszmei-politikai és propagandamunkának a tapasztalatairól, amelyet minden párt az ifjúság forradalmi neveléséért végez, hogy felkészítse őket a szocialista építőmunka, az anyagi és szellemi alkotás minden szférájában való tevékeny részvételre, a társadalom irányítására. Megkezdte munkáját az Országgyűlés téli ülésszaka a Parlamentben
