Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-23 / 69. szám

ft 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. MÁRCIUS 23. Magával ragadó, színes forgatag volt " a magyei ifjúság! fesztíválról Ez a felvétel az ifjúsági fesztivál zárónapján, vasárnap dél­előtt készült: „kard, ki, kard”, avagy a repülőtéri művelő­dési házban rendezett sportvetélkedő egy derűs pillanata „ Gyorsmérleg Vasárnap délelőtt He- fívi Istvánná, a KISZ meavei bizottsáa első tit­kárának záró szavaival véaetért a háromnavos meavei fesztivál. A Killi- án Revülő Műszaki Fő­iskola művelődési házá­ban rendezett záróün- nevséaen részt vett Mo­hácsi Ottó. a meavei vártbizottsáa titkára is. A résztvevőknek bemu­tatták a vroaramban a fesztivál eseménveiről szóló színes filmet, ame­lyet a Járműjavító KISZ- díjas amatőrfilmesei ké­szítettek. Annak ellenére, hogy az időjárás bizony kemény kéz­zel bánt a vasárnap befeje­ződött megyei ifjúsági fesz­tivál részvevőivel, a Tisza­zug, a Jászság, a Kunság, a városok és áprófalvak KISZ-eseinek nagyszabású tavaszi randevúja bővelke­dett forrró hangulatú ese­ményekben. A hevenyészett gyorsmérleg szerint a múlt hétvégi három napon, a fesztivál mintegy ötven ren­dezvényén több ezren vet­tek részt. Mindez — min­dent összevetve — méltó keretet biztosít a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség negyedszázados jubi­leumi ünnepségeihez, és ami talán a legfontosabb, meg­győzően bizonyította az ese­ménysorozat pezsgése azt is, hogy a megye fiatalságának belső igénye haladó, forra­dalmi hagyományaink vál­lalása. A teljességre való törek­vés nélkül, érdemes vissza­pillantani a három nap ese­ményeire. A jfőiskolás KISZ- esek vitáján a megye diák­jainak képviselői felelősség- teljes eszmecserét folytattak, a továbblépés igényével, az iskolák belső, „mikropoliti- kája” és a központi, általá­nos érvényű ifjúságpolitikai célkitűzések összefüggé­seiről. A péntek esti művészeti kavalkád nemcsak nagy ér­deklődés mellett, és szép si­kerrel zajlott le, de egyszer­smind hű képet adott a me­gye ifjúsági amatőr művé­szeti mozgalmáról is, és ez a kép — a táncosok, bábo­sok, színjátszók, muzsikusok produkcióit látva — kedve­ző. Sőt, tanulságos, némi­képp figyelmeztető is: érde­mes lesz a jövőben még na­gyobb gondot fordítani az erre hivatott intézmények­nek, szerveknek, a fiatalok­ból álló amatőr művésze­ti csoportok munkájára. Lehetetlen volna összegez­ni, mi mindenről esett szó szombat délután a Helyőr­ségi Művelődési Otthonban rendezett „politikai cent­rum” sajtóvitáján. Hogy csak egyet emeljünk ki: a Magyar Ifjúság szerzőivel szerkesztőivel folytatott be­szélgetés meglehetősen fe­szült vitává alakult át, amely végeredményben szá­mos fontos információval szolgált mind a lap készí­tői, mind az olvasók számá­ra. És sorolhatnánk: a ko- szorúzási ünnepség, az em­lékülés szép pillanatainak felidézésével, a szombat es­ti "látványos fáklyás felvo­nuláson át, a zsúfolásig megtelt sportcsarnokban tartott country-találkozó vibráló jókedvéig. Azok, akiket magukkal ragadott a jól előkészített, szervezett megyei ifjúsági fesztivál sokszínű forgataga, minden bizonnyal szép em­lékeik között őrzik meg az 1982-es forradalmi ifjúsági napok e három napját. — sz. j. — Kirobbanó sikerrel vendégszerepeit a sportcsarnokban ren­dezett country-taláikozón a 100 Folk Celsius együttes Magas színvonalú szakköri munkájukért KlSZ-díjasok a szolnoki amatőrfilmesek A kitüntetés átadása után Félti György beszélget a klub tagjaival Dzsessz-suli Szolnokon Professzorok adtak órát Magánügy ki hogyan tölti el vasárnap estéjét. A fotel, a televízió, a kényelem két­ségtelen nagy csábító erő az otthonmaradásra. Különösen akkor az, ha odakint az idő­járás ■ nem a legbarátságo­sabb, meggondolja az em­ber, kimozduljon-e. A kellemetlen idő mellett valószínű, az ifjúsági feszti­vál dús programja is hozzá­járult!. — vasárnapra már elfáradtak a fiatalok —, hogy kevesen voltak kíván­csiak a Benkó-együtfes elő­adására. Akik viszont a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központban meghallgatták a „dzsessz-suli” első előadását amelyet további két találko­zó követ, április 5-én. illet­ve 25-én — jól szórakoztak. Mi is ez a dzsessz-suli, és kiknek szól? Olyan „tanfo­lyam”, sok-sok zenével, amely igyekszik a legigénye­sebb könnyűzenei műfajt be­mutatni, megszerettetni azokkal akik kevésbé isme­rik múltját, gyökereit, a „tanulók” bepillanthatnak a kulisszatitkok, a mesterség­beli fogások világába. De az értők >— a műfajban otthon­levők — sem unatkoznak, ugyanis olyan kuriózumok tarkítják a hangversenyt, amelyek „élesben” vagyis koncerten soha nem hallha­tók. A zenekarvezető Benkó Sándor megnyerő lendület­tel könnyedséggel dolgozott a konferanszié szerepében. A nézők lelki szemei előtt szinte életre kelt a század- forduló New Orleansának. a dzsessz őshazájának utcai forgataga, a füstös vendég­lők, ahol a katonazenészek- ből verbuválódott együtte­sek. valami újat, mást, ad­dig szokatlant kezdtek ját­szani. A pattogó indulók stí­lusába egyre több spirituálé, munkadal elemet csempész­tek, ahonnan már egyenes út vezetett az improvizáció­hoz, a rögtönzés művészeté­hez. A zenetörténeti ismeretek, az illusztrációk egyvelege, tarka kavalkádja, az egész- szé összeállt produkciók for­ró hangulatban peregtek. Egy-egy szóló után harsá­nyan csattant fel a tap«, s a muzlsiikűsokat nehezen en­gedték el a színpadról. Gya­nítom, hogy ez a közönség az „oskola” következő órá­ján is ott lesz. Fekete Sándor A MÁV Szolnoki Járműja­vító Üzem Művelődési Háza amatőrfilm klubjának kol­lektíváját magas színvonalú szakköri tevékenységéért, társadalmi-közösségi akti'ii- tásáért KISZ-díiial jutal­mazták. A kitüntetést — mint már hírül adtuk — pénteken délután a KISZ Központi Bizottságának székházában Fejti Györgytől, az ifjúsági szövetség első titkárától ve­hették át a filmklub tagjai: Rónyai Balázs. Balázs József. B. Nagy Sándor. Kovács Já­nos. Zérczi István és — a fenntartó művelődési köz­pont igazgatója — D. Nagy János. A közösség több mint tíz éve dolgozik együtt. Magas Négy esztendővel ezelőtt az országban ' egyedülálló kezdeményezés született Bé­kés és Pest megye felnőtt- oktatásában. Tanulmányi versenyt hirdettek a szak­munkásbizonyítvánnyal már rendelkező levelező tagoza­ton szakközépiskolába járó hallgatóknak. A vetélkedőbe két éve bekapcsolódtak a Szolnok megyei intézmények is. A három megye érettségi előtt álló végzősei az elmúlt hét végén Gyulán találkoz­tak, ahol a magyar nyelv és irodalom, történelem, fizika és matematika tantárgyak­ban mérték össze tudásukat. színvonalú szakmai munká­jukat több hazai és külföldi fesztiválsiker jelzi. A klub úttörő szerepet vállalt a me­gye amatőrfiim-mozgalmá- nak kibontakoztatásában is. ugyanakkor több. az egész ország amatőrfilmeseit érin­tő kezdeményezés fűződik: nevükhöz. Két évenként há­zigazdái a SZOT országos amatőrfilm-fesztiváliának. de jelentős szerepet vállal­nak az amatőrfilmesek szak­mai képzésében is. többek között a nvári alkotótáborok megrendezésével. Nevükhöz fűződik a ..Tallinn—Szolnok” elnevezésű amatőrfilm-fesz- ti válók életrehívása is. A klub tagjai elősorban doku­mentumfilmeket készítenek. A Jászkunság színeit kép­viselő csoport kilenc intéz­mény tanulóiból, „öreg diák­jaiból” állt. A jászapáti Mé­száros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola versenyzői közül Deli Vince a fiziká­ból első helyezést ért el, Bé­csi Antalné a magyar, Mi­hályi Ferenc pedig a mate­matika tantárgyban lett harmadik. A zsűri jó telje­sítményükért iskolájukat különdíjban részesítette. A történelemvetélkedőn Török Csabáné, a szolnoki Pálfy János Szakközépiskola hall­gatója a harmadik helyen végzett. Levelező hallgatók tantárgyi versenye Gyulán Sromszédoló asszonyok, lányok A szégyen ketrectől a. Kaviárig anfónves reggel­re ébredtünk, rendelni se lehe­tett volna kirán­dulásra kelleme­sebb időt. Az előző esti ba- rátikozáskor felfedezett ..ká­véforrásokból” indulás előtt még ittunk egv-eev pohánká­val (a zaccos. híg turecka után a nescafiü-keverék mennyei italnak tűnt!). — és Irány: a Magas-Tátrai Eperjest elhagvva eevre élesebb kanyarokat vettünk, eavik-másik útitársunknak kezdett melege lenni. A Bra- nyiszkó-hágóróli. 758 méter magasból elénk táruló pom­pás látvány — Sáros a Sze- pesség. a Lőcsei-hegvség. a Magas-Tatra. s közvetlen előttünk Szenes vára — se vigasztalta Zsót. a török­szentmiklósi fiatalasszonyt, aki ugyancsak belesáoadt a kanyargásba. Kedvéért hosz- szabb pihenőt tartottunk a kígyózó szerpentin végén. A várrom alatt. a. szabad leve­gőn hallgattuk meg a vár történetét. A kíváncsiság Lőcsén is megállított bennünket Igaz. csak kívüliről láthattuk .a fő­téren a régi városházát. Tör­ténelmi múzeumában a lő­csei fehér asszony deszkára festett kénmásái0 iutottunk. lévén vasárnap. zárt ai,t>ót találtunk. Gyönyörködtünk a gótikus Szent-Jakab temp­lomban. a lábas házak ban,, s gyűrűben fostuk közre a hí­res széeveniketirecet a téren, amelybe a nvelves kofákat, ledér nőket tétette egykoron közszemlére a szigorú városi tanács. Többen előkapták fénvképezőgénüket. különö­sen az egyik féri igyekezett megörökíteni bennünket a ketrec körül, nagy gyönyörű­séggel. Poprádinál. a Tátra kapuiá- ban már éreztük: az egész tái itt lélegzik körülöt­tünk. Stribské Flesónál. azaz a Csorba-tónál a hóban po- roszkálva, kis csoDort.okra szakadozva megkerestük a síugrósáncot, a bef--vott ta­vat. a bátrabbak — közöttük * Eszti meg Julika. a két ma- darasi asszony — a sífelvo­nóra is felmerésakedtek. Sé­tálgattunk a szállodák, üdü­lők és szanatóriumok között, szerettük volna megállítani az időt. Naooki ff elsütkéreztünk volna a hótól szikrázó nan- fényben de már terített asz­tal várt minket Ó-Tátrafüre- den. ahol a szlovákok nem­zeti eledelével'. kmétilivel kedveskedtek. Amikor este Lényege, hogy fehér kendő­ben vízgőz fölött főzik, s könnyű mint a pára... Többször azálrt nem kínál­ták nekünk még az utolsó esti ünnepi vacsorán se. amit a nőnap alkalmából tiszteletünkre rendezitek. Mindannyian meghatódtunk a kedves gesztustól, ahogyan köszöntöttek, megajándékoz­tak minket. (Kedves fériek. vőlegények, akik otthon kuk­soltak. s gyanútlanul enged­ték útra. világot látni szeret- tüket ne vegvék zokon, amit most utólag megtudnak a pletykás tollforeatótól: min­den szál tulipán mellé vala­mennyien két-két puszit kantunk a .férfiaktól, s ez ismétlődött, amikor a desz- szertes dobozokat adták át. Persze ebbe az IBUSZ, a CE­DOK dolgozóinak besegítet­tek az étterem pincérei éoo úev. mint a magyar színiház társulatának férfitagjai, akik vidám műsorral is kedves­kedtek ráadásul.) Az ünnepi meglepetések közé tartozott a cieánvzene- kar is. Olyan kedvünkre húz­ták a talpalávalót, hogv Esz­ti meg Julika maid félórás ciigánvtánc-bemutatóra pat­tant 'ki a parkettra — büsz­kén bizonyítva, hogv ők ci­gányok. nincsen abban sem­mi szégyen ... Nem is volt. Olvan vas- taps jutalmazta produkció­jukat. hogv annál már csak a késő éjszakába nvúló ..asz- szonvbuli” volt ngevobb ju­talmuk. amihez ők csináltak hangulatot. Bizonv ott roota a táncot Juliska néni is. a tiszaörsi Petőfi Tsz.iigar.i te­henészetének kaouőre aki mindeddig olvan csöndesen húzódott jneg. mintha ket­tőt se tudna szólni... Hazafelé... Szabad időnkben még ke- resztül-kasul bejártuk Kas­sát. Megnéztük a Fekete Sas vendégfogadót, ahol Bethlen Gábor és Brandenburgi Ka­talin esküvői ünnepségei zaj­lottak hajdanán, az András- sy-. a Rákóczi-oalotát, a régi vármegyeházát, a Lőcsei há­zat. Volt miről beszélgetni útban hazafelé. Volt. aki a modern Maraton szobrot em­legette. volt. aki színház közelében, az egykori kato­nai vesztőhelyen látott Má- ria-szobrot amit á pestis és a kuruc háborúk megszűné­siének emlékére állítottak oda. Amikor a határhoz értünk. mé° egvre mondták a tisza­füredi KUNTEJ. meg a kun- hegyesi Vízgépészeti Válla­lat asszonyai is hogv ió 'en­ne a lanovkával felfelé ha­ladni. távcsöven lesni a Lom- nici-csúcsot. Ám. ahogy múltak az órák. úgv foevotit a türelem, szerettünk volna már otthon lenni. Az se bai. hogy holnaptól belecsöppe­nünk a munkás hétközna­pokba. ahol nem liesz előétel, traccsoarti meg hófiolvózás. Amikor hosszú várakozás után végre a sorompón túlju­tottunk. valaki megjegyezte, hogy a mai „vacsoráról” már lemaradtunk, otthagytuk a vámnál a Kaviárt, elvégre „Nem kell mindig...” — szombaton úgvis megismét­lik, Nagy derültség közepet­te régi barátokként kezdtünk búcsúzkodni. remélve, hogv „ibuszék” s a munkahelyünk' jóvoltából lesz még hasonló ió alkalmunk világot látni, talán együtt is. mert ez az­tán pompás ajándék volt! Rónai Erzsébet Nőnapi vendégek a szégyenketrec körül (Németh Imre felvételei laradtan. s a io levegőtől farkaséhesen asztalhoz ül­tünk kassai szállodánkban, a legnagyobb meglepetésünkre ugyancsak knédli került terí­tékre. Nem volt szép. hogy többen hangos nemtetszésün­ket nyilvánítottuk, ama bi­zonyos közmondással, hogy ..a íóból is megárt...”. ám a CEDOK f őtúra vezető ie. a fŐDincérrel felváltva magya­rázta el. hogy náluk ez olvan. akár nálunk a galuska a csirkeoaorikáshoz ezzel kí- náliák a kedves vendéget. Ennek a gombócnak renge­teg változatát ismerik: ke- lesztve. gyúrva, zsemlvegom- bóckónt finoman szeletelve. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom