Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-29 / 303. szám
1981. DECEMBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kiskereskedelem Kiegyensúly ozott áruellátás Az áruáellátás összességé- ben az év első 11 (nőnapjában Jdi egyens ú tv ozott, volt. a kiskereskedelmi forgalom — összehasonlítható áron — csaknem 4 százalékkal volt., magasabb, mint tavaly ilyenkor — állapítja meg a Belkereskedelmi Minisztérium gyors jelentése. A legnagyobb mértékben a vegyes iparcikkek forgalma nőtt. az átlagot meghaladta a ruházati cikkek forgalmin ,is. mérsékeltebben emelkedett aíz élelmiszerek és élvezeti cikkek értékesítése. Az év első 11 hónapjában 344.3 milliárd forintos bogaimat bonyolított le a kis kereskedelem. A ruházati cikkekből ez óv második feléi« lényegesen javult a kínálat., néhány termékből azonban így sem sikerült minden igényt kielégíteni. Megnövelteden a kereslet a tartós- .fogyasztási ^ cikkek iránt is. a vásárló többnyire meg is talált-' amit keresett. Egyes híradástechnikai, háztartási készülékekből és vasárukból átmenetileg vagy huzamosabb ideig választéki hiányok voltak. A kifejezetten hiánycikként számon tartott termékek köre lényegesen csökkent. Építőanyagokból a kínálat meghaladta a keresletet. A fogyasztó'-icikk kereskedelem készletei november •'10-án 7.8 milliárd forinttal voltak nagyobbak, mint egy évvel korábban, ezen belül a vegyes iparcikkek értéke ■‘1.5 milliárd, a ruházati termékeké •'! .2 milliárd. az élelmiszereké pedig 1.1 milliárd forinttal nőtt. Innovációs vállalkozói iroda alakult Innovációs vállalkozói iroda alakult Keszthelyen mindazon széllé»- mi termékek. kutatási eredmények, technikai újdonságok. új termelési technológiák és eljárások, újítások elterjesztésére és közvetítésére. amelyek hatékonyabbá tehetik a mezőgazda' sági és élelmiszeripari termelést. az Újdonság Ügynökség 1982. január elsején a keszthelyi Agrártudományi Egyetem központi épületében kezdi me’ működését. Alapítói-az orszá" különböző részén működő mezőgazdasági üzemek és az Agrártudományi Egyetem. Az iroda, az új technológiák elterjesztésének szervezése mellett hitelekkel is segíti az—egyes vállalatokat saját ötleteik kivitelezésében. ‘ Átválthatóság Nem a forintról, képességeinkről Három asszony egy tételről Ladányi Józsefné1: „Ezt a helyzetet nem lehet megszokni” Azt hiszem, mái' maga a kérdés is sértő. — Legalábbis a váiászok hangsúlyából erre lehet következtetni. Szóval a kérdés: Vannak-e megélhetési gondiaik? ..De- hiogv-dehogv. . Minden válasz így kezdődik, amikor az A'umíniumárugvár tiszafüredi gyáregységében Kálmán Zsigmondné. Ladányi Józsefné és Juhász Sándor- né betanított munkással e ternäre' beszélgetünk. Eav tétek úev három—négyszáz forintnyi, az. amihez végül is .kilyukadunk”. Nem naev össze". '•> ..súlya” hosv hoev- nem mégis hatalmas. Miért.? A három asszony a húzósodról először is arról beszél. kinek, miért fontos a gvár. Ladánvi Józsefné: — Hatvannyolcban jöttem ide Két. esztendeig Pesten tanultam a munkáit, azután Tiszafüredre visszakerültem. ji<r~ct már munkás lettem. Juhász Sándorné: — Én nem dolgoztam korábban sehol. V-'°vis nem álltam munkába. otthon tettem, vettem Megszeret tern a gyárat. ió volt idejönni. Éppen azért- mert ken veret ad az embernek — munkalehetőséget. Csak mostanában kezd remeani a gyomrom, ha a .kapun v elének. Kálmán Zsi.gmomdné szerényen csak amnvit mond: — Tsz-ta" voltam korábban. — Ladán vi né megto ld ia: — Ugye ért: nem az.ért jöttünk mii ide. hogy máshová vándorol iunk. és talán nem is tudnánk elmenni. Tapintatlanul még mindig nem a pénzről, hanem a génről, meg - munkáról szól a következő kérdés: Mire kell ügyelni? Kálmán Zsigmondné válasza: — Edényeket húzunk lemezből, ezeken a gépeken. A minőségre nagvon ke’1 vigyázni. Ar-. ra hogy be ne ..rágódjon”, csíkos ne tegyen az edénv fala és csámpás se legyen. Különben, ha hibázunk, meg kell fizetnünk. De nem fordul e’á ... most már ennvi idő után n»m foi'dul elő Hánv ’~'űszakban dolgoznak? Ladányi - Józsefné: — Kettőben. A második a iobb. Miért? Mert nincs akkora zsifoongás. nincs annvi iá’'- ká'iás. Kevese’-b a: főnök — hunyorít szemével Juhászné. s hozzáteszi: — Ha nvueodt a légkör. ?í itt minden. Ha az ember látia a dolgok értelmét. Ladán viné mondja még. hosv megs-/aktáik a műsza- kolást A gineket, a zait. a fémekké1 a munkát, a blok- 'kplá<rt az ótaiszagot., a szabad ég alatti os°nd és friss levegő után. Ezt a helyzetet amj van ezt azonban nehezen lehet- megszokni. Miről i.s van szó? Baleset történt néhány hórnania. Csonkulásos. A saitológéo mellett. M;í »• ma "a a tény elvan mintha sima felületű nvuevo vízire eev követ HoKo árnak. Vizsgálat., munkavédelmi i.nttézk edés°k Régebben. ha a saitológén igazol iák — persze korántsem tömegével — hogv tudunk igazodni már a gyorsan változó igényekhez Például fel tudunk építeni eav rtkollát Irakban öt hónap alatt, eav konzervgyárat ■ Söanyolor- száeban fél év alatt, .s tudtunk fél éven belül olvan autóbuszokat szállítani Tö- rökcszáenak. amilvet rendeltek. noha nem olvan buszok gyártására készültünk fel éooen akkor. Mert volt konvertálható vezetői képesség konvertálható szakmunkásgárda. Kátav Antal tergal. És semmi mást! S ha valaki valaha még kis műhelyben sajátította el a szakma titkait.. s egykoron még az esztergakést is maga kovácsolta, forrasztotta és köszörülte, a termelékenység fokozásának igénye ettől az ismeretanyagtól. illetve ennek gyakorlási lehetőségétől is megfosztja. És m indennek a fonák iára akkor döbbenünk rá. amikor az élet — rendelések hiánva. más szakmai összetételű műnk ás gárdát követelő feladatok jelentkezése — rnkénvszerített bennünket a változtat ásra. Másképpen, amikor kiderül hoav átváltható. konvertálható képességű münkásigárdával maradhatunk. csak versenyben. Mindez természetesen nem mostani felfedezés. Jó néhány éve már. hogv. a népgazdaság minden ágában ösztönözzük a két- és több- szak másít ást. hogv megfogalmazódott. az igény: olvan esztergályosra van szükségünk. aki ha kell., marós feladatokat is elvégez. s nem kisebb hatásfokkal mint az esztergálvozást. És olvan lakatosra van szükségünk. aki ha ke'! nagv hutékónvsá'Ogal és iól hegeszt.. vagv odaáll a vécsze- rolde eev-egv ütemhel vére. öss zt áirsad almi érd ek b öl csakúüv mint csoport- és eavéni érdekből minél többünknek e! kell sajátítani a második, s ha lehet a harmadik szakma ismeretét, is. s ezáltal tenni konvertálható-"! képességeinket. És eszközeinket is. Mert sok esetben hiába a több szakmához értő munkásközössée ha aéoeik szerszámaik ? »szerével csak et'vetlen fdladat tel1 -«ütésére alkalmasak. E«vik gazdaságpolitikai lapunkban olvastam hogv eav műszer s zenélvén v fa Ián egyetlen fiírat áthelyezésének i.aénvét több hónapon át nem tudta vállalni a gyártó cég. monclvám hogy célgépei nem teszik lehetővé az átállást. Nevetségesen bosz- szantó helvxet. hiszen a külső szemlélő inasai hihetne, hoav a technika jelenlegi íeil'sttséüe melllett. csak néhány mozdulat a beállító lakatos részéről, s az asre- <>;!•!. ez. a sok kezű masina oda fúr?.« a jvukat, ahová akarjuk. Szerencsére íav is történt. Mert a üéobeulllító lakatos iól ismerte a gond- iaira bízott eéo Tehetőségeit, konvertálhatóságát. J óbban, mint a gyártmány- és gvár- lásfe illesztők A példákat lehetne sorolni tovább, hosv mennyire fontos az emberi sokoldalúság és az eszközök többcé- 1 óságának ismerete, az élő- és holt munkának a konvertálhatósága. S eavre fontosabb lesz. legalább is a termelő munka legtöbb terű1 "tén. Ahhoz nélkülözhetetlen hosv rugalmasan igazodhassunk a hazai és külföldi Piac igényeihez. Mert bármennyire is szeretnénk ho,lv a világ a szocialista t “i'v gazdái1 kodás hosszú távra beállítható feladatsorai sze”'1nt étien, rendeléseit eszerint adia fel. a valóság az. hogv nekünk kell me° rendeléseket keresnünk. .s ezekhez, igazítani lépéseinket. Kálmán Zsigmondné: „Korábban tsz-ben dolgoztam” szerszáma indult felfélé az. üres járatban kivették a kész edénvdairabot. s betették a íarmélmi való lemezt az asszon vök. Mi ez. ha nem időmeaitiaikarítás ? Csakhogy, a baleset... A móds-vt, folytatni nem lehet. — Most két kézzel kell nyomni a kapcsolót. — mondja Ladánviné. Megjegyzem. meglehetősen lehetetlen helyzetben — mór ami a kéztartást illeti. La- dánylné íoUvtiatia: — Meg kéll várni, amíg a gén megáll Bennünket azonban a tel iesítménv után számolnak el. A kieső idők miatt nyilván kevesebbet tudunk csak előállítani a gvártmrá- n vakból. Juhász Sándorné folytatja: — Megértjük mi. a munkások védelme .miatt kellett igv módosítani. Hozzátenném. amióta itt vasvok a gyárban, már négyféle kapcsolót szereltek fel a gépekre. A munkások védelmét .szabály íria elő. Megértjük. Csak bennünket is hallgassanak meg. azt. hoev 2200—2800 forintos fizetésnél 800—400 forint kiesés már igencsak számít. Az anyagiakról a brigádra terelődik a szó. — mondják. ho?v 'ió a közösség — aztán, ismét aiz anyagiakra. Mire kell a pénz? A három asszony a legfontosabb ui- adásolkiról beszél. Kállmánné említi tanul még a láinva. elsősorban arra. Ladánviné mondia: kocsit vettek a fiuikinaik. arra kellett a pénz. Juhá&zné pedig: ..Építkeztünk. a ház. még nincs bepucolva". A kéneken: Krémer Péter nagybonyolultságú hibrid áramkört ellenőriz, illetve készülnek a vastagréteg áramkörök. Egy négyzeteen- timéteren a néhány darabtól több ezer darabig lehet alkatrészeket elhelyezni. A szerelősor egyik legfontosabb eszköze a mikroszkóp Mikro áramkörök a REMIX-böl Juhász Sándorné: „Építettünk, a ház még nincs bcpucolva" Szóval a kérdés, hogv vannak-e megélhetési gondiaik. nem kérdés. A beszélgetésben később kiderül, nemcsak a pénz a fontos. A megbecsülés és a hangnem legalább annyira számít. Az. hogv tud?ák. miért fontos az a munka, amit fontosnak tartanak, s tudják: miért húzódik hónapok óta kelésükre — hogv ve- Pvék figyelembe a noimák kialakításánál a megválüv. zott helyzetet — a válasz.? Szálai István igazgatóhelyettes tulaidonképoen megnyugtat. Talán a riporton_ keresztül, az asszonyokat is. Mondia. hogv út normáik kidolgozását végzik ezekhez készítenek méréseket, a normások. Tehát, a módosított normáiéi tételek nem sot-áig váratnak magukra. Hozzáteszi. ez csak esv része a dolgoknak. Mert a sok kapcsolással a lendületben levő Étének korábbihoz képest, sűrűbb fékezésével gyorsabban. gyakrabban tönkremennek a saitolók kényesebb alkatrészei. A csere állásidőt követel. S nem is mindig akad beépíthető gépelem. Amúgy is csökken a rcuumlklavédelmii. műszaki intézkedés nvornán a prése- lőrének teliesitőképessége. Szóval a hélvz.etet. bonyolítva hoav kevesebb produktumra kell a "váreavségnek bért szerezni ^ központi keretekből. Mit lehet tenni? Megpróbál iák. Mit lehet tenni? A Hűtőgépgyárban megoldás már. és mée sok üzemben, hoev a régi p^-eket pótlólagosan a u tóm nti zó 1 i átk. Adagol ókkal ló t iáik el. s azok n a avobb termelek envséseel baleset- mentesen dolgoznak. A kérelem meliie — a központnak — ajánlatos e felvetést csato’n.i . Ennek nvornán nemcsak a termelés volumene növekedhet, a munkahelyi közérzet, is javulhat. Hajnal József A REMIX Rádiótechnikai Vállalatnál több termék mellett úgynevezett szigetelő alapú vékony és vastag réteg-áram köröket is gyár- tanaik. Ezek rendkívül kicsik és alkalmazási területük sokrétű. A megrendelő kérésének megfelelően — egv-egy berendezéshez alakítva —. készítik ezéket a speciális, miniatűr áramköröket, amelyek a távszabályozásban, az automatizálásban ma már nélkülözhetetlenek. A REMIX-nél az idén nyolcvan-száz millió forint értékben készítenek ilyen különleges mikroáiramköröket. A régi gépek automa fixálása segítene elöl járóban leszögezem : nem a forint konvertibilitásról akarok beszélni. Már csak azért sem. mert a történeteket sem illik a sztori vécével kezdeni. Kezdem tehát az eleién: a munkával! Egészen pontosan képességeink konvertibilissá. álvállhatóvá tételének lehetőségeivel, szükségességével. S mindjárt eüv meghökkentőnek tűnő megállapítással: az ipari társadalomban az emberi képesség konvertálhatósága a fejlődéssel párhuzamosan beszűkült. Gondoljuk csak végig: a fő ld m ű vetéssel f< »gilalk ózó embert a megélhetésért vívott örök harca rúkónvsze- rítette a magi« szakterületének átfogó ismeretéi«. Szántott vetett, aratott, s a maga kárán megtanulta a vetésforgók rendiéi, a b' lógj a i kártevők elleni védekezés módszerei* s szelektálással a nővénvnemesités nagv feladatsorába is belekösd óit.’ Kónvszerűséuböl „konvított”' a bognár-, a ko- vácsszakmákhoz, is az állatién vészt és ben sem maradhat fát i Íratlan. Ha é'ni akart. Ha emellett iól is akart élni. akkor az átlagosnál nagyobb erőfeszítéssel bővítette-» sokoldalúságát, ‘konvertálhatóságát. Ugyanez az ember két- három évtizeddel ezelőtt bekerült az ioairi üzembe, s oiiaállt fémforgácsot hordani az eszteiigáJvosoktiól. És hordta, hordta a lém ló reá- csőt mindaddig amig el nem érkezett a nvug'díikorhatár. Szerencsésebb esetben — élve az átképzési lehetőséggel — kitanulta az eszler- gálvos szakmát — teliesen mindegy, hogv géplakatos, marós, gépszerelő szakmát- írunk-e az esztercáJvos helyébe — s ochiállt a fféo mellé, hogv heteken, hónapokon. esetleg éveken át fú- róperselv't. szakítócsanot. tengelvcsonkót. vagv körgyűrűt esztergál ion. Természetesen volt és van néhány esztergályos, akire bonyolultabb feladatok várnak akik egvedi darabokat készítenek a szerszám- üzemnek. a tmk-nak, vagv éppen ió kézügyességet kívánó sakk fi gu iákat önmaguknak vagv a főnöküknek. Az optimális .sorozatnagyságra törekvő gyártóiparban azonban a többség nagv sorozatú munkadarabokat eszMíndjárt
