Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-29 / 303. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. DECEMBER 29. Bundadivat Kunszentmártonban Kelendő e nutrie és farkasszőrme Tél van. hó és hidee. ahoev illik ilyenkor. Elővesszük a nagvkabátot. mée eev pulóvert és csizmát is húzunk. Itt a bundaszezon. A boltokban is mór hetekkel ezelőtt feltöltött ék a raktárakat. Kínáinak olcsóbb és drágább árhabun- dát akad néhány oanofixból készült is. Aki valami drágábbat. nemesebbet szeretne. az a szakboltokat vaev a szűcsöket keresi feL A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat kunszentmártoni gyárában változatlan a munka, habár ezek a bundák már csak '•'ivőre kerülnek el a vásárlóhoz. Maid ezer dolgozó munkáin nvomán készülnek el itt a munkaigényes. divatot követő termékek. A kikészítő részleaben 360 ezer néav- zettméte r bőit. azaz több mint 1 millió iüh és bárány ruhá'it” tették alkalmassá a továbbiéi dolgozásra nevem borig. A kikészített bőrökből a konfekcionáló részleg 43 ezer bundát, készít, de iut belőle a szegedi gyáregységnek. a cseoeli gvár keszivűiiz°mének ’s A kunszentmártoniak évente 306 millió forint értékű terméket állítanak elő. Ennek 60 százaléka tőkés export. a többi a belkereskedelembe kerül. Mi Íven a kereskedők rendelése szerint a legkelendőbb bunda? Az év eleién 18 ezer Danofix bundát tervezték. ebből többre volt szükség. A 20 ezer 500 irhabundából 10 ezer ment ex- oortra. zömmel a vállalat szegedi egységében tervezett fazonból. Exportálták a 3800 vadbőrbundát is. A külföldi partnerek közül' a gyáregységnél Dánia a legfontosabb, de sok bunda készül olasz. nyugatnémet és francia vevők megrendelésére is. Kisebb tételeket Európa szinte valamennyi országába szállítanak. A dán partner korábban nagy mennyiségben rendelt Danofix bundát, tavaly viszont már nutria- és farkasbőrből készültet is vett. A hozott tervek alánján kérik az irhakabátok elkészítését. Ezek tulaidon- kéDpen olcsóbb árfekvésű, de modern vonalú divaítbundák. iélTemzőiük a nálunk megszokott fazonoktól eltérően a gumizás. a Patentes. cipzá- ros megoldások. A német Diac tapasztalatunk szerint inkább a hagyományos formákat igényli. A szűcsök munka ia közismerten aDrólékos. nafiv figyelmet igényel. Ahhoz, hogy a tőkés Diacon a vállalat termékei versenyképesek marad janak, a világpiaci értékítéletnek megfelelően (kell dolgozni. A mun- kaigénvesség ugvan az árat is befolyásol ia. emeli a termelési értéket de ez — mint értéknövelő — nem mindig használható ki. A gazdasági nehézségek legelőször az olvan cikkeket készítő gyáraknál csapódnak te. amelyek gyártmányai a „luxus” kategóriában szerepelnek. A bunda is ide sorolható. ezért szükség van a gyengébb minőségű bőrök felhasználásával előállítható olcsóbb kabátok’-'' is. A következő évre szóló prognózis szerint a szőrme világpiaci ára 8—10 százalékkal csökken. ami az pvport- és belkereskedelmi árakat is befolyásol ia. Ez úiabb feladatok elé állítja a bőrfeldolgozókát. amelvek nvomán — reméliük — nemcsak az árváltozások. hanem a divatos megoldások és színek is bekerülhetnek a hazai kereskedelmi hálózatba. F. E. Hajdani pénzhamisítók műhelye a Pilisben Barlangok monográfiája Tízesztendős munkát felezitek be a tatai barlangkutatók és amatőr geológusok. Elkészítették Komárom megye barlangkataszterét és barlanemonoeráfiáiát. Felkutatták és átvizsgálták a Pilis, a Vértes és a Gerecse valamennyi barlangiét és víznyelőiét, több. eddig ismeretlen föld alatti ürea- rendszert tártak fel. összesen öt ven kisebb-nagyobb barlangot és harminckét víznyelőt vettek lajstromba, ió néhány karsz.tobiektumnál korrigálták a régebbi szak- irodalom téves adatait. Egy legendával szegényebben A naev szabású kutatómunka ered mén veként számos régészeti és geológiai érdek ességr- bukkantak, pontosabb ismereteket szereztek ecv-erv barlang történetéről. A Tatabánva fölé emelkedő Kőhegyen, a közismert Turul-emlékmű mellett nyíló Szelim-barlang például a mostani kutatások nvomán szegényebb lett eev legendával. Erről az impozáns sziklacsarnokról ugyanis azt tartotta a fáma. hogy a törökdúlás ideién Szelim pasa janicsárjai elől ide menekültek a környék lakói. A törökök roppant mennyiségű rőzjsét és fát halmoztak fel a barlang bejárata előtt, mesevúitották a gigantikus máglyát és füstbe fojtották a falunvi menekülőt. Nos. erről a szá ihaavománvról kiderült, hoev képzelet szülte, semmiféle írásos emlék, még közvetve sem erősíti meg a rémtörténetet. Annál érdekesebb viszont a barlang . ne" -venezer esztendő távlataiéba nvúló múlt iának tárért emlékei. A hatalmas üreCT régészeti feltárásakor a több méter vastagságú ki- tölté'anvagból ’ jelentős számban kerültek elő ős- és úikőkori szerszámok, szépen díszített, rézkori kerámiák. A legnevezetesebb lelet egv med vebocs - kooon vatet öbe kővel bekarcolt. állatraiz. Ilyesmi méff egyetlen hazai barlangból sem került elő A Tatabányai Szénbányák barlangkutatással foglalkozó geológusai a legmodernebb módsz"-rfckel végzett vizsgálataikkal azt is megállapították. hogy itt a jelenleg ismertnél sokszorta nagyobb üregrendszer reilik még a felszín alatt. A Pilis-tető nyugati oldalában nyílik a meave leg- hírhedtebb üregrendszere, a Legénv-barlaing. Ebből a több. mint tizenöt emeletnyi mélységű, labirintusos szerkezetű útvesztőből az elmúlt húsz évben 22 meggondolatlan kalandvágyét, mentetitek ki a dorogi bányamentők és barlangkutatók. A barlang egyik belső terméből 45 méter mélv. csaknem függőleges. agyagos falú kürtő vezet le az úgynevezett Sár- lvuVba. az üreg legmélyebb részébe. A botcsinálta felfedező kötél segítségével még csak le tud ereszkedni a mélybe, de visszafelé meddő minden próbálkozás. A vizes agyagtól síkos kötelet nem lehet használni, de ilyen mélységből még száraz kötélen sem lehet a felszínre kapaszokdnd'. Ennek leküzdéséhez speciális felszerelés és nem kevés gyakorlat szükséges. Természeti ritkaság A Legény-barlang múltiát tekintve is rászolgált a hírhedt jelzőre. Az írásos emlékek és száihagvománv szerint ugyanis a XVI—XVII. században pénzhamisítók vertek itt tanvát és műhelyt is berendeztek. Az esztergomi múzeum szakembereinek irányításával pröbaásatást végeztek a barlangban a tatai barlangkutatók, és ez igazolta az egykori pénzhamisító műhely létezését. Az üreg egyik reitótt zugában az agyagos üledékből ezüsttel befuttatott rézlemezkék kerültek elő néhány elront tot.t hamis pénzérme társaságában. Ha megrendeznék a hazai barlangok szépségversenyét, (ellőkelő helyezésre számítható" a Sátorkőpusztai barlang. amely az Esztergom és Dorog közötti Strázsahegv csúcsa alatt nvilik. A barlang hévizes eredetű, iára- tait több gömb alakú kaver- na egymásba kapcsolódó láncolata alkotja, s a bejáratitól számítva 40 méteres mélységben impozáns méretű terembe torkollnak. Felfedezésekor világviszonylatban is páriát ritkító szépségű természeti .ritkaságnak számított: gipsz-, araaonüt- és kalcitk ristálvok káprázatos tömege borította a ka- Vernák sziklafalait. Ittt-ott ew fttótór vastagságú hófehér eiosz-araeonit oszlopok álltak. Alkalmi gvűitők. vandál látogatók azonban évekig rabolták. pusztították a barlangot lezárása után vasasaiét maid minden évben feltörték. De aki felfedezésekor nem látta, annak még ípv roncsaiban, is páratlan élményt nvúit.. Van még tennivaló A nemrégen meeielent monográfia tanúsága szerint maid minden Komárom me- ovei b"Hanghoz fűződik valamiféle érdekes történet ma'*d mindeavikben felfedeztek valamilyen régészeti. őslénytani vaav ásványtani ritkaságot. A kutatók véleménye szerint a barlangi adatgvűi- tés a geológiai és régészeti feltárás a soha be nem felezhető munkák közé tartozik. Jelenlegi ismereteik szerint a megyében mé° több tucatnyi barlang vár alaposabb feltárásra, nem szólva azokról az üregekről, amelyeknek létezését tudományos mérésekkel bizonyították. de behatolni oda még senkinek sem sikerült. így hát a iövő barlangkutatóinak is bőven akad még tennivaló. Ráb Erzsébet Műszak az üzemben, műszak a háztájiban A világ első gőzvontatású vasútja Stephenson mesteré, amely, mint tudjuk 30 kilométeres óránkénti sebességgel szállította az utasokat. Alig maradt el nemrégiben ettől a teljesítménytől a Déli pályaudvarról 17.25-kor induló munkásvonat, amely a téli menetrend szeriint — Érd-Alsóig a 20 kilométeres távot egy óra alatt „futotta be”. Hacsak nem volt késése, vagyis pontosan igazodott a menetrend előírásaihoz. Ingázás naponta Ez a kis bevezető azért szükséges, mert a továbbiakban többek között ilyen munkásvonatok utasairól, összességében az. ingázókról lesz szó. A statisztika szerint a keresők 10 százalékát találni ebben a körben. A hárommillió fizikai dolgozó esetébe-« már jóval tekintélyesebb ect az arány: minden harmadik munkás ingá* ‘ zik. Igaz. a városok füstös, zsúfolt., zaiklatot környezetéből egyre főbben kívánkoznak jó levegőjű, csendes zöldövezetbe. Az. iparilag legfejlettebb országokban valósággal elnéptelenednék a városiközpontok. Miért baj, miféle gonddal jár. ha valaki Magyarországon városi körülmények között dolgozik és falusi körülmények között lakik? Néhány adat. ami többet mond minden szépen fogalmazott válasznál. Ausztriában a foglalkoztatottaik 29 százaléka jár naponta távoli lakhelyéről ipari központokba. Ám. minden második bejáró gépko- - csávái teszi meg ezt az utat. s r=afcnem 90 százalékuk egy őrölnél rövidebb idő alatt ér munkahelyére. Nálunk kevés kivételtől eltekintve. vonaton, autóbuszon bonyolódik az utazás, ami — oda-vissz.a — többnyire két- három órányi időt rabol naponta. A Szakszervezeti Elméleti Kutató Intézet tanulmánya szerint például a Csepel Művekben a bejárók között 23 százalékkal több a •segédmunkái, mint a helybep lakók között. Művezető és technikus úgyszólván csak az. utóbbi rötegben található. Igaz. hop" az ingázók havi átlagban csupán 240 forinttal keresnek kevesebbet a többieknél írnunk akörülire nyeikben. igen nagy a különbség. A vidékről jövők keresetét a melegüzemi. a fizikailag nehéz és afz egészségre ártalmas munkakörökben megszerezhető jövedelem emeli. Ugyanakkor ritkán újítanak, kisebb arányban túlóráznak, s ami a leglényegesebb: kevés közöttük a szakmunkás, s alig találni vezető beosztásút. No. poliszé, ezekre a megállapításokra kontrázhatna valaki. Jóval olcsóbb afe élet akkor, ha a ház körül, a kiskertben ott szaladgál az. aprójószJág. s csak le kell szakítani a fáról a gyümölcsöt. kihúzni a földből a zöldségfélét. Van ebben az. érvelésben igazság, csak éppen azt. nem veszi figyelembe. .milyen rengeteg többlet- munkával az életmódnak a városihol/. képest teljesen eltérő jellegével is összefügg, a húz körüli kert kétségtelen előnye. Különösen akkor, ha nemcsak családi fogyasztásra termelnek, hanem eladásra is. Nem beszélve az olyan — ma már igen nagyszámú — ..verves” családról, ahol mondjuk a férfi ipari munkás. az asszony termelőszövetkezeti tag. s a gyerekek és öregek segítségével együtt művelik a Háztájit. A statisztika adatai slzerint a hazai mezőgazdaság termelésének mintegy harmada az előbb említett kisegítő gazdaságokból és családi kiskertekből ikerül ki. A termés jellegzetesen mezőgazdasági, hiszen zöldség- és gyümölcs- ellálásunknak körülbelül kétharmadát a hazai sertéstermelés felét, s a tejtermelésnek is mintcv negyedét az a munkaidő utáni magán- szorgalom biztosítja. Akik részt vesznek benne, azok már korántsem csupán a mezögazdaröggal állnak kapcsolatban. Mindössze 800 ez;ren dolgoznak közülük — főfoglalkozásúként — melző- gazdasági üzemekben, több miint 1 millióan ipari vállalatok és infrastrukturális intézmények munkatársai, illetve alkalmazottai. A legnépesebb réteg pedig — körülbelül 1 millió 200 ezer fő — a nyugdíjasoké. Például a kisgazdaságok Nagyon nehéz kiszámítani, hogy országos viszonylatban hány munkaórában művelik ezeket a kisgazdaságokat. Annyi bizonyos, hogy (néhány kivételtől eltekintve, mint például a világok drága primőrök termesztése fóliasátorban) nem haladja meg a tízforintos órabért, ha a teljesített munkát a ráfordított, idővel összevetjük. Ráadásul többnyire fizikailag nehéz, szabadban végzett munkáról van szó, ami a tetejében anyagi befektetést kíván, s a munkavállalók egvéni kockázatával jár. A mostoha időjárás, a váratlan fagy. valamilyen növényi-, vagy állatbetegség semmissé teheti az egész évi áldozatos slzorgalom gyümölcsét. Tanácsi kiutalású vagy szolgálati lakásra aligha számíthatnak azok, akik a falusi településeken élik az életüket. Ha több év munkaiéval elkészül a maguk építette — olykor a szó szoros értelmében megkoplalt — családi otthoni, akkor hozzá kell látni, hogy a korábbi segítőknek, rokonoknak, szomszédoknak, a slzocialisita brigád többi tagjának tör- lesszenek. visszaadják — munka órákban. — a kölcsönt. S. mindig akad javítani, fel- úiítani bővíteni való a ház körül. ez. a véget nem érő építkezés szinte az életmód részévé válik. A hét végén nem az a kérdés izgatja ;<z ilyen családokat. hogy hová menjenek szórakozni, kirándulni, víikendezni, sókkal inkább az. hogy melviik a legsürgősebb munka, amely a szabadnapokra vár. Nélkülözhetetlen áldozat Tény. hogy az ingázók többsége nem végezte el az általános iskola nyolcadik osztályát. A hajnali, rossízul világított, fűtetlen vonat — akár csak az esteli fáradt zötykölődés hazafelé —. aligha kedvez a tanulásnak. vagy akár az olvasásnak. Mivel a vonal, a busz. indulásához szigorúan igazodni kell. az üzemi politikai fórumokon is ritkábban kérnek szót, a kulturális vagy ismeretterjesztő rendezvények leggyakrabban ..közömbös" közönsége, a távoli lakóhelyre járó munkások. Ez az egyik oldal. A másik oldal, hogy a két kezük munkájával átlag feletti szívós szorgalmukkal teremtik meg családjuk kulturált életkörülményeit — a szépen berendezett. tágas fürdőszobás lakást, iól tájplált. csinosan járatott, igényességre nevelt gyermekeik kedvező környezetét. — s jelentősen hozzájárulnak alz. ország élelmiszerkínálatának bőséges választékához. Ezért van, hogy ma már kiveszett a közélet szótárából az egykor pejoratív értelmű „kétlalki” jelző, s a téesz. az állami gazdaság, a kiskereskedelem (nem. utolsósorban a különféle jogi szabálvdzás adta kedvezmények) sietnek az. életük gyertyáját két végén égetők segítségére. Munkájuk olykor egyéni áldozattal jár, de ezt a társadalom ma még nem nélkülözheti. Vajda János A mezőtúri Ruhaipari Szövetkezetben jelenleg exportra női blézereket varrnak. Havonta 1800 darabot szállítanak a megrendelőnek T, Z.
