Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
1980. június 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szívesen töltik idejüket az újszászi szociális otthon tavaly kialakított új társalgójában a gondozottak A képen, szemmel láthatóan is tempósan, békésen, idős emberek serénykednek. A jászberényi szociális otthon udvarán örökítettük meg a koratavaszi munkákból részt kérő, tenni akaró idős emberek igyekvését. Egy kis fametszés, viráglocsolás a friss levegőn, nemhogy árt. használ a szervezetnek Hogyan él az a több mint ezerháromszáz idős, munkában elfáradt ember, aki a társadalom segítségére szorult, akinek nincs, nem lehet más támasza, csak a közösség? Körülbelül ötszáz az .elhelyezésre, gondozásra várakozók száma. És a megye lakosságából mintegy kilencvenezer, hatvan éven felüli emberről kellene számadást készítenünk, ha pontos képet szeretnénk kapni: hogyan él ma Szolnok megyében az időskorú lakosság, hogyan találja meg helyét a társadalom legkisebb közösségében, a családban (ha van), s hogyan fognak össze érdekükben a társadalmi szervezetek, az egykori munkahelyek, a fiatal és középkor- osztály. amelyiknek kötelessége. hogy segítse a rászorulót. hogy értelmet adjon a hátralévő éveknek. Ilyen összegezésre azonban jelenleg nincs mód. Pontos adatok vannak a szociális otthonban élőkről, s azokról, akik a megye negyvenkilenc „öregek napközi otthonában” töltik el a nap jelentős részét, de nem tudhatjuk, hány családiban tisztelik családfőként a nagyapákat, nagymamákat, igénylik jelenlétüket. munkájukat, segítségüket. És mindig szemére vethetjük-e teljes joggal a naponta munkába siető fiúnak, menynek, lánynak, ha nincs elég ideje, hogy meghallgassa az öregek gondja-baját? Mindezt felismerve, társadalmunk sok-sok erőfeszítéssel segít. A megyei tanács legutóbb 1978-ban hozott határozatot az időskorúak érdekében. A határozat nyomán akcióprogram született, amely — hár hangsúlyozza a család, az utódok felelősségét — felhív mindenkit, aki az ügyben valamit tehet: törődjön az öregekkel, segítse életük értelmesebb, gondtalanabb vitelét. Azóta sok minden változott, sokat javult a helyzet, a végrehajtó bizottság azonban éppen a közelmúltban szögezte le: a továbblépés, a társadalmi összefogás és gondoskodás kiterjesztése indokolt. A helyi tanácsokra az időskorúak megismerése, problémáinak tanulmányozása kárul. Az öregek többsége ugyanis nem jelentkezik bajaival. Nem panaszkodik „hűtlen” gyerekekre, és nem mondja el azt se, hogy hosszúak a napok egyedül, hogy nehéz megélni két beteges idős embernek a kevéske nyugdíjból. Sajnos, éppen a legrászorulóbbak, a munkából rég kimaradtak, a nyolcvan, kilencven éves öregek élnek nehezen, hiszen nyugdíjukat rég állapították meg, s az évenkénti emelésekkel, toldozgatásokkal sem bizonyos, hogy fedezik a szükségleteiket. Jó, hogy a megyében a szociális otthonba nem férők — vagy a gondozást annyira nem igénylők — közül sokan megtalálják éleA 86 éves özvegy Kuti Jánosnál napjában fölkeresi tiszakürti otthonában Miha- lecz Béláné gondozó tűk értelmét a maguk közösségében, a napközi otthonokba». Jó az is, hogy a magukra maradt, ápolásra szorulók egészségét, otthonát házi gondozók vigyázzák. A csekélyke tiszteletdíjjal elismert, sokszor emberfeletti munkát végző házigondozók száma százhetven. Nem eny- nyien vannak, hiszen számtalan ifjúkommunista, szocialista brigád, vöröskeresztes aktíva gondoz — segít, támogat — egy-egy magányos idős embert. És a volt munkahelyek: egy-egy nagyobb gyárunkban valóságos szervezeteik működnek a nyugdíjasoknak. „Kijár” nekik üd.ülés és rendszeres szociális segély, kirándulás és színházjegy, ha kérik, koszt és üzemi konyháról, akár házhoz szállítva. És ha igényli, javasolja a nyugdíjasok, a régi munkatársak közössége, klubot szerveznek nekik, ahol újságot olvashatnak, rádiózhatnak, tévézhetnek. előadásokat hallgathatnak, s nem egyszer tájékoztatást kapnak a munkahely jelenéről. Persze ez még nem jellemző valamennyi régi munkahelyre. Van. ahol évente egyszer megrendezik a nyugdíjastalálkozót és kész. A jó példák közül kettőt érdemes említeni: A Hűtőgépgyárét, amely valóban megbecsüli minden régi munkását, szinte „szabad gyárkapu” várja évente sokszor a nyugdíjasokat, s a Tisza Cipőgyárét, ahol a május elsejei ünnepségre, a vállalati rendezvényekre mindig több régi munkatárs, nyugdíjas kap meghívót. Hasonló kezdeményezések jellemzők már sóik mezőgazdasági. ipari, fogyasztási szövetkezetre is. Törődni akarnak jiz alapítókkal, a nehéz munkában elfáradt öregekkel. Az anyagi gondoskodás ezzel azonban korántsem teljes. Az öregek sokszor csak arra várnak: legyen ikinek elmondani, hol fáj. mi bántja, foglalkoztatja őket. Legyen megértő társ a magány egy-egy órájában, legyen gyámolító, ha egyedül már nem megy. A héten a „Megyénk időskorú lakosságáért” jelszóval létrehozott társadalmi bizottság tanácskozásán sok hasonló dologról esett szó. A bizottság szeretne többet iten- ni, többeket bevonni a nemes munkába. Ezért is figyeltek tényekre, adatokra. Az ötödik ötéves tervben 210 hellyel több várja az öregeket. Kiterjesztik a házi gondozást az egészségügyi ellátást. Törődnek £ tétlenségre kár- hoztatottalk értelmes időtöltésével. A törődésben mindenkinek osztoznia kell, — elsősorban a családnak, a volt munkahelynek, az időskorúakért felelősséget érző minden közösségnek. S. J. Fotó: Tarpai Zoltán Vacsora a jászladányi korszerűsített és bővített szociális otthonban Számvetés a választói értekezleten Javultak a közalkalmazottak élet- és munkakörülményei Tegnap délelőtt Szolnokon, az SZMT székhazában tartotta választói értekezletét a Közalkalmazottak Szakszervezetének Szolnok megyei Bizottsága. Az értekezleten részt vett Hantos Jánosné. a Közalkalmazottak Sza kszer- vezete Központi Vezetőségének titkára. Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. Ulveczki Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese és Tóth János, az SZMT elnöke. A megjelent hetvenhét, küldöttet, a meghívott vendégeket Nyolczas Mária, az SZMT titikára, a választói értekezlet elnöke köszöntötte. (a különböző irfumkabi- zottságok megválasztása után. a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának 5 évi munkájáról szóló beszámolóját Bányai János megyei titkár terjesztette élő. Összességében arról adhatott számot, hogy a Közalkalmazottak Szakszervezetében a megyében is szervezettebb. hatékonyabb és folyamatosabb lett a szakma- politikai tevékenység, mindinkább előtérbe került a szakszervezet nevelőtevékenysége. fejlődőt az érdek- védelem és érdekképviselet, színvonalasabb lett a vezető lés irányító tevékenység, tervszerűbb a segítő, ellenőrző munka, erősödtek a tö- megkapcsolatok. E megállapítások bizonyítására számtalan tény szolgál. Jelentősen fejlődött az e munkaterületeken dolgozók szakmai és politikai felkészültsége. Ami az élet- és munkakörülmények javulását illeti: minden területen megtörtént a rendszeres bérfejlesztés, bővült, a béren kívüli juttatások köre. így lehetőség nyílt lakásfejlesztési alap képzésére. — öt év alatt megyénk közalkalmazottai közül szózt izennégyen 6,6 millió forint támogatást kaptak. — az 50 százalékos vasúti kedvezmény ma már kiterjed a nyugdíjasokra is. megfelelő a segélyezési gyakorlat. Sajnos a szervezett étkeztetés nem a kívántnak megfelelően fejlődött és a dolgozók üdültetése sem tudott lépést tartani az igényekkel. A Közalkalmazottak Szak- szervezetének a megyében mintegy ötezerszáz tagja van. A SZOT határozatának megfelelően a közelmúltban szervezeti módosítás történt, vagyis alapszervezetek összevonására került sor. Jelenleg 30 alapszervezet, van a megyében, ebből 25 taggyűlést. 5 bizalmi testületet működtet. A megyei titkár beszámolója után a számvizsgáló bizottság jelentését Török Antal terjesztette elő. majd a két beszámoló feletti vitában többen mondták el véleményüket a végzett munkáról, javaslataikat a további tennivalókra. Sza'kszervezetL alapszervezetük munkájáról, a bizalmiak választásáról szólt Amb- rózi Arpádné. a megyei tanács szb-titkára, Kiss István. a zagyvarékasi Közös Községi- Tanács vb-t.itkára. Bácsi József, a szolnoki Városi Tanács szb-titkára. Dr. Sándpr Géza, a szolnoki Járásbíróság bírója az igazságügyi dolgozók bérrendezésének jelentőségét taglalta. Vajda Jenőné dr. a társadalombiztosítási igazgatóság igazgatója és dr. Szabó Irma, a megyei tanács osztályvezetője a szaikmapolitikai munka eredményeiről számolt be. Szurmay Ernő, a megyei könyvtár igazgatója kérte a megválasztandó új megyei bizottságot, vizsgálja meg a közművelődésben dolgozók helyzetét, és kezdeményezzen intézkedést érdekükben. Dr. Császár József, a megyei tanács illetékhivatalának vezetője a közalkalmazottak egészségügyi helyzetéről beszélt. kérve a rendszeres szűrővizsgálatok megtartását. Hantos Jánosné tolnaácsolta a központi vezetőség üdvözletét és elismerését a Szolnok megyei közalkalmazottak jó munkájáért. Mint mondotta, ilyen sok eredményről nem, minden megyében tudnak számot, adni, majd a XII. pártkongresszus határozataiból adódó szakszervezeti feladatokról szólt, Felszólalt a választói értekezleten Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára is. Két témával foglalkozott: a munkahelyi demokrácia kérdéseivel. — amely mint mondotta hasznos segítője az államélet folyamatos fejlesztésére. az állami munka korszerűsítésére és egyszerűsítésére vonatkozó párthatározatok és állami döntések eredményes teljesítésének —, és foglalkozott a szakszervezet érdekképviseleti, érdekvédelmi feladataival. Hangsúlyozta : a szakszervezeti munka továbbfejlesztéséhez adottak a politikai, társadalmi feltételek. A mozgalom ma rendelkezik mindazokkal a politikai és jogi biztosítékokkal. amelyek szükségesek funkciója jó ellátásához. A párt támaszkodik a szakszervezetekre. igényli és mesz- szemenően figyelembe veszi véleményeiket minden fontos politikai kérdésben. A vitában elhangzottakat Bányai János foglalta össze, majd a 'küldöttek megválasztották a 15 tagú megyei bizottságot a 3 tagú számvizsgáló bizottságot, a 11 küldöttet a Közalkalmazottak Szak- szervezete IX. kongresszusára és a 16 küldöttet a Szak- szervezetek megyei Tanácsa választói értekezletére. A megyei bizottság elnöke dr. Szabó Irma. titkára Bányai János, a számvizsgáló bizottság elnöke dr. Fenyvesi Jó- zsefné lett. V. V. Könyv, korunk hőseiről Csák Elemér: Foglalkozása űrhajós Egy kúp a könyv gazdag illusztrációs anyagából: Farkas Bertalan és Valerij Kubászov a Szaljut gyakorló űrállomás fedélzetén „Vannak mesterségek — a földműves, az állattenyésztő, a kovács, a takács, az orvos-kirurgus, amelyek ősidők óta léteznek. Szerszámaik, munkaeszközeik a messzi múltban alakultak ki, emlékükkel sok ezer éves mondákban, regékben találkozunk. És vannak olyan foglalkozások, amelyek csak a közelmúltban születtek. Ilyen az űrhajósok fiatal mestersége”. Ezekkel a mondatokkal kezdődik Csák Elemér a napokban megjelent riportkönyve. A szerző — aki gimnazista volt, amikor az első ember a világűrbe emelkedett — évekig dolgozott a Magyar Rádió moszkvai tudósítójaként, s ez idő alatt — sőt később is — magnetofonjával ott volt minden jelentős űresemény előkészületénél, s érdekelte az események szinte minden pillanata. Kevés tudományos, ismeretterjesztő adalékkal szolgál a könyv, mégis meglepő, izgalmas olvasmány. Mert hűségesen nyomon követi a szovjet űrhajózás történetéit: az első szput- nyiktól, az állatkísérletektől napjainkig. Emberi portrékban villantja fel az első űrhajósok — Gagarin, Tyitov, Tyereskova és mások — alakját, beszámol Leonov űrsétájáról, a Vosztok, Vosz- hod, Szojuz típusú űrhajók megszületéséről, u Szojuz— Apolló program érdekes részleteiről, a nemzetközi legénységgel felszálló Szojuzok útjairól; tulajdonképpen mindenről, ami ezekben a napokban, hetekben, a magyar olvasó „visszatekintő kíváncsiságát!’ is kielégítheti. Interjúk, beszélgetések érzékeltetik, mennyi izgalom, feszültség — egyszersmind tudásvágy — van azokban az emberekben — az űrhajósokban —, akik korunk kolumbuszi útjaira vállalkoztak, vállalkoznak. A szerző nemcsak „jól tájékozott”, hanem — úgy tűnik — szenvedélyesen érdekli is az űrhajózás. A téma iránti elkötelezettség további „töltést” ad az olvasmánynak. A kötetet magától értetődően — az Intérkozmosz- program keretében űrutazásra készülődő magyar űrhajósokkal készített interjúk, beszélgetések zárják. Érdekes, gazdag a könyv feketeteáéi- és színes illusztráció- és képanyaga. Ebben — s némely más vonatkozásban is — hiánypótló könyv látott napvilágot, jól időzítve, a Kossuth és a Zrínyi kiadó közös kiadásában. Értelmes éveket az életnek
