Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. június 1. 1957. október 4.: Megdöbbenés és csodálat világszerte — a Szovjetunióban fellőtték a Föld első mesterséges holdját. Képünkön: a Szput- nyik—1, amelynek rádión érkező ,,bip-bip” hangjele egyben az űrkorszak kezdetét is jelentette 1957. november 3.: Egy nem kevésbé híres esemény — élőlény a világűrben. Képünkön: a Szputnyik—2 utasa, Lajka kutya, az első űrélettani kísérlet alanya A Hold mindig azonos oldalát fordítja a Föld felé. Képünkön: elsőként 1959-ben a szovjet Luna—3 holdrakéta segítségével — megismerhettük égi kísérőnk túlsó felét is A Szojuz — a Vosztok és a Voszhod után — már a szovjet űrhajók harmadik nemzedékét alkotja. Képünkön: az 1967-ben indult — s máig is tartó _ Szojuz- program egyik űrhajója a kilövőállomáson Az űrkutatás története képekben A világ első űrhajósának és űrhajósnőjének mellét méltán borítják kitüntetések. Jurij Gagarint, a Vosztok—1 (1961. április 12.) és Valentyina Tyereskovát. a Vosztok—6 (1963. június 16.) utasát a Föld szinte minden országában ünnepelték 1969. július 16—24.: Üjabb mérföldkő a világűr meghódításában — az amerikai Apolló —11 legénysége a Hold -felszínére lépett. Képünkön: ez még csak egy földi próba volt, de a valóságban is épp így hajtotta végre a kőzetgyűjtést a Holdon Neil Armstrong és Edwin Aldrin 1970. november 10.: szovjet jármű a Hold felszínén. Képünkön: a Lunahod—1 automata, amely — földi irányítással — majdnem egy évig végezte kutatómunkáját Az amerikai holdjármű is hasznos segítséget nyújtott az Apolló-program feladatainak végrehajtásához. Képünkön: földi p-óbaúton a „Holdrover . amellyel már kirándulásokat, a holdkomptól történő hosszabb eltávolodást is végre lehetett hajtani Számos felderítő rakéta után megérkezik az első űrállomás a Marsra is. Képünkön: a szovjet Mars—3_ amely 1971-ben első alkalommal szállt le a _,vörös bolygó” felszínére Az amerikai Mars-kutatást a Viking-program űrszondái végezték. Képünkön: először földi körülmények között próbálták ki ezeket a hernyótalpra szerelt mozgó laboratóriumokat, amelyekkel sikeres kémiai fizikai és biológiai kísérleteket hajtottak végre 1962. február 20.: A Szovjetunió után az Egyesült Államokból is embert küldtek a világűrbe. Képünkön: John Glenn beszáll a Friendship (barátság)—7 űrhajóba A Holddal való ismerkedés után kutatórakéták indultak a távolabbi bolygókra. Képünkön: a szovjet Vény era (Vénusz) sorozat egységeinek eélja az Esthajnalcsillag titkainak felderítése volt 1975. július 15—24.: Üjabb történelmi esemény — Szojuz—Apolló-program keretében több éves felkészülés után sor került az első szovjet—amerikai űrrandevúra. Képünkön: az összekapcsolódott űrhajók és a két legénység (Fotók: TASZSZ — MTI ÜPI — KS) 1978.: március 2—10.: Az első nemzetközi legénység az űrben. Képünkön: a szocialista országok közti együttműködési tervek valóra váltása során először csehszlovák űrhajós Vladimir Remek vett részt — a szovjet Gubarev kíséretében — a Szaljut űrállomás munkájában Folyamatosan dolgoznak a jövő űrjárműveinek kialakításán is. Képünkön: egy Boeing emeli magasba az amerikai „Enterprise” többszöri felhasználásra tervezett űrrepülőgépet, amely. Iyel az űrlaboratóriumok személyzetének cseréjét akarják majd megoldani
