Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-27 / 122. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. május 27. Fold körüli palyara bocsátották a Szojuz—36-ot (Folytatás az 1. oldalról) ra, Az űrhajósok például úgy aludtak, hogy fejük lábuknál alacsonyabban volt, gazdagabb vérellátást kapott: a vérkeringés módosulása a súlytalanság első szakaszában korábban nehézségeket okozott, most viszont kellően fel tudtak már készülni erre. A hatalmas, 49 méteres hordozórakétát a vasúti szerelvény a szállító-felállító kereten még szombaton az indítóálláshoz vitte, Ráfordították az indítórendszerre, majd ezt követően kezdődött meg a tartályok feltöltése a tüzelőanyaggal és az oxidálószerrel. A feltöltés minden műveletét a legnagyobb gonddal ellenőrizték a szakemberek. Sor került arra is. hogy a rajt előtt még találkozzanak a magyar és a szovjet sajtó képviselőivel is. Az első magyar űrhajós-kutató elmondotta: nagy izgalommal és érdeklődéssel. várakozással készül útjára. rendkívüli megtisztel tetősnek tekinti, hogy rá esett a választás. /„Az utolsló napok is feszültek voltak, az előkészületeket változatlanul folytattuk. Most minden erőmmel azon leszek, hogy eleget te- fgyeki la megbízatásnak” — mondotta. Az űrhajó parancsnoka. Valerij Kubászov az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva elmondotta: még nem járt ugyan eddig Magyarországon. de korábbi űrutazásai során több ízben is elhaladt az ország fölött. Farkas Bertalantól a közös felkészülés során sókat hallottam Magyarországról. Bercivel igazán őszinte, baráti kapcsolatunk van családjaink. is összebarátkoztak az elmúlt időszakban” mondotta Kubászov. Jeden volt a sajtókonferencián az űrhajósok kiképzésének több vezetője, az űrhajósok több parancsnoka is. Georgij Beregovoj altábornagy, a Jurij Gagarin űrhajós kiképző központ vezetője, részt vett Magyarország felszabadításában, s első ízben az ott tanúsított Május 24-én késő délután tartotta meg első ülését Baj- konúrban az Állami Bizottság. Tagjai kimondták a végleges döntést, amely szerint a Szojuz—36 személyzeteként Valerij Kubászov és Farkas Bertalan kapott megbízatást az utazás végrehajtására. A bajkonuri napok nagy eseménye volt. amikor a szovjet—magyar űrexpedíció tagjai felkeresték az első szovjet mesterséges hold indításának színhelyén felállított emlékművet, ellátogattak abba a kis épületbe, ahol a világ első űrhajósa. Jurij Gagarin töltötte az 1961. április 12-re virradó éjszakát, megtékintették a szovjet kozmikus technika kimagasló alakja, a világhírű mérnök- tudós. Szergej Koroljov egykori lakóhelyét. helytállásért, a légiharcokban elért győzelmeiért kapta meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést, a következőket mondotta az MTI tudósítójának: „A harcok idején alakulatuk Nyíregyházán és Debrecenben is állomásozott, azon a vidéken, ahonnan Farkas Bertalan is származik. Természetesen akkor még nem gondoltunk arra, hogy a két nép együttműködése, amelynek 35 évvel ezelőtt ezek a harcok vetették meg az alapját, ilyen magaslatokig jut el. A közös űrrepülés nagyszerű feladat s mindkét ország tudománya, népgazdasága számára hasznot hoz.” Vlagyimir Satalov altábornagy, az űrhajósok kiképzésének vezetője, a sajtó- konferencián kijelentette: Farkas Bertalan a kiképzés során minden szempontból megfelelt, s így esett rá a választás, bár a másik űrhajós-jelölt is kiváló eredményt ért el. Farkas Bertalan egyébként arra a kérdésre, kit vinne még magával, ha az űrhajó három személyes lenne, habozás nélkül válaszolt: „A felkészülésben részt vett társamat, barátomat Ma- gyari Bélát”. Válaszával Valerij Kubászov is egyetértett. Tegnap délben magyar párt- és állami küldöttség érkezett Bajkonurba a szovjet—magyar személyzettel útnak induló Szojuz—36 űrhajó rajtjára. A küldöttséget Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. Tagjai: Czinege Lajos hadsereg tábornok, honvédelmi miniszter és Márta Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának elnöke. A magyar küldöttséget ünnepélyesen fogadták a repülőtéren. Ott voltak az űrhajózási program vezetői, az Állami Bizottság tagjai, az űrhajósak kiképzésének vezetői. A küldöttség látogatása tiszteletére az űrrepülőtér lakótelepét piros-fehér-zJöld zászlókkal, üdvözlő feliratokkal díszítették fel. A párt- és állami küldöttség az űrhajósok lakóhelyén, a Koszmonavt szállóban taidőpontja előtt zárták le a bejárati nyílást: ettől kezdve az űrhajósokkal már csak a rádióberendezések és az űrhajóba szerelt televíziós adó útján lehetett kapcsolatot tartani. Az űrhajósok és a szakértők gondos munkával hajtották végre az utolsó ellenőrzéseket, míg elhangzott a végleges döntés: a hordozórakéta és az űrhajó rajtra kész. Indítás Ünnepélyes percek következtek: a televízió segítségével Valerij Kubászov és Farkas Bertalan nyilatkozott, Kubászov elmondta: az iránta megnyilvánuló nagyfokú bizalom jelének tekinti, hogy a nemzetközi űrexpedíció parancsnoka lehet. Az utazás során folytatják annak a programnak a végrehajtását. amelyet a szocialista országok az Interkozmosz együttműködésének keretében közösen oldanak meg a Szojuz—Szaljut űrkomplexumon. Farkas Bertalan hangoztatta: nagy megtiszteltetésnek tekinti megbízatását, büszke arra, hogy a többi szocialista országgal együtt Magyarország is részt vesz a Szovjetunióval a világűr kutatásában. Hangsúlyozta: jelképes jelentőségű, hogy az űrutazásra röviddel hazánk történetének nagy eseménye, az ország felszabadulásának 35. évfordulója után kerül sor. „Közös űrrepülésünk méltón demonstrálja pártjaink, a magyar és a szovjet nép összeforrottsá- gát” — mondotta. A magyar űrhajós köszönetét fejezte ki a két ország pártjainak és kormányainak a megtisztelő megbízatásért. „Jelentem: készen állunk a Szojuz—36 űrhajón végrehajtandó űrrepülésre, minden erőmet és tudásomat arra fordítom, hogy sikeresen teljesítsem a rám bízott megtisztelő feladatot” — mondotta az űrhajóból a rajt előtt Farkas Bertalan. Ekkor már csak rövid idő volt az indulásig, javában tartott a visszaszámlálás, az indítás utolsó szakaszának előkészítése. Pontosan a megadott időpontban az indítóállás parancsnoka kiadta az utasítást: a kulcsot a starthelyzetbe! A szerelőállványok lassan oldalt dőltek, hogy a rajt ne okozzon kárt bennük, a kábelek automatikusan lekapcsolódtak. A következő parancs már a hajtómű indítására adott utasítást. Az indítóasztal alól kisüvített az első bíborló lángcsóva, a föld megremegett. A tartókarok lassan elengedték a hordozórakétát, s csak a hangszórók közvetítették, amint az irányító jó utat kívánt az űrhajósoknak. Á szovjet—magyar űrexpedíció a Szojuz—36 űrhajó felbocsátásával megkezdődött. lálkozott a Szojuz—36 személyzetével, Valerij Kubá- szowaj és Farkas Bertalannal, akik már az űrhajó rajtjára készültek. A beszélgetés során Korom Mihály tolmácsolta Kádár János személyes üdvözletét. Jelen voltak a küldöttség tagjai az űrhajósok felkészülésének utolsó szakaszánál, amikor magukra öltötték a teljes védelmet .nyújtó űrruhát. a szkafandert. Innen az űrhajó rajtjának színhelyére mentek, ahol meghallgatták az űrhajó parancsnokának jelentését a személyzet készenlétéről. Tanúi voltak annak, amikor a Szojuz— 36 űrhajó két kozmonautája elfoglalta helyét a hordozó- rakéta csúcsán lévő űrhajóban. A magyar küldöttség tagjai a rajthelytől valamivel távolabb levő megfigyelő pontról tekintették meg a Szojuz—36 űrhajó indulását. Sajtókonferencia Magyar párt- és állami küldöttség Bajkonurban Az űrpHóták életrajza FARKAS BERTALAN 1949-ben született Gyulaházán, Szabolcs-Szatmár megyében. Édesapja nyugdíjas, korábban cipész-szövetkezetben dolgozott Kisvárdán, édesanyja háztartásbeli. Az általános iskolát Gyulaházán végezte. Ezután a Bessenyei György középiskolában folytatta tanulmányait. Nemsokára belépett a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség nyíregyházi klubjába, ahol első repüléseit hajtotta végre vitorlázó repülőgépen. Az érettségi vizsgák után 1967-ben Farkas Bertalan a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola hallgatója lett. Az első két év sikeres befejezése után a Szovjetunióban folytatta tanulmányait. 1972-ben hadnagyi rendfokozattal avatták tisztté, és a légierőkhöz került beosztásba. 1977-ben kapta meg az l. osztályú vadászrepülő minősítést. 1978-ban századossá léptették elő. Különösen jelentős sikereket ért el a harci manőverezési feladatok végrehajtása során. Nős, kislánya: Aida hároméves. és fia: Gábor kilencéves. Farkas Bertalan fegyelmezett, politikailag képzett, öntudatos tiszt. 1976-ban lett a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja. Azóta, hogy tiszti rendfokozatot kapott, öt alkalommal részesítették kitüntetésben és nem egyszer vívta ki parancsnokai dicséretét. Sok társával együtt adta be jelentkezését, hogy irányítsák át az űrrepülésre való felkészítésre. A nehéz kiválasztási követelményeknek megfelelve, a válogatási feladatokat sikeresen végrehajtva 1978. március 20. óta tartózkodik a Jurij Gagarin űrhajós kiképző központban, a Csillag- városban, és készül annak a feladatnak a végrehajtására, amelyet a legnehezebbnek, de egyben a legszebbnek is tart az életben. VALERIJ KUBÁSZOV Valerij Nyikolajevics Kubászov a Szovjetunió kétszeres hőse, űrhajós-pilóta, a műszaki tudományok kandidátusa, 1935. január 7-én született Vjaznyiki városában, a Vlagyimiri járásban. V. N. Kubászov 1958-ban végezte el a Moszkvai Repülési Főiskolát. Utána szerkesztő-irodában dolgozott. Repülöberendezé'sek tervezésével, fejlesztésével és kipróbálásával foglalkozott. 1966-ban választották be a kozmonauták csoportjába. Elvégezte a Szojuz űrhajókon és a Szaljut űrállomásokon való repüléshez szükséges teljes felkészülést. 1968 óta Kubászov a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja. 1969-ben hajtotta végre első űrrepülését a Szojuz—6 űrhajón. 1975 júliusában fedélzeti mérnökként részt vett az első nemzetközi űrutazásban a Szojuz—19 szovjet és Apolló amerikai űrhajó fedélzetén. Kubászov nős. Felesége, Ludmilla Ivanovna, tudományos kutató intézetben dolgozik Lánya: Jekatyerina 1966-ban, fia: Dimitrij 1971- ben született, jelenleg iskolások. V. N. Kubászov a Szovjet —Amerikai Baráti Társaság elnökhelyettese, a Nemzetközi Repülésügyi Szövetség űrrepülési tagozatának pedig társelnöke. Aki az első lépéseknél segített Amikor az űrhajós még hallgató volt Szolnokon A Kilián György Repülő Műszaki Főiskola volt hallgatóinak egy csoportja. Az álló sorban balról a negyedik Farkas Bertalan Szó ami szó, elrepül az idő. Tor Lajos őrnagy egyébként mindig vidám arca is mennyivel markánsabbá vált azóta, hogy 1950-ben felcsapott repülőnek. És meglett férfiak azok is, akiknek ő volt az oktatójuk. Növendékei közé tartozott Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós is. Amikor erre terelődik a szó, Tar Lajos egy moszkvai képeslapot vesz elő. — Két hete kaptam Bercitől. A lapon mindössze néhány sor áll, semmi utalás nincs rajta az űrutazás előtti napok idegfeszítő izgalmára. Olyan, mintha egy csendes moszkvai kirándulás résztvevője írta volna: • „Lajos Bátyám! Üdvözletünket küldjük a Csillagvárosból. Jól vagyunk, Aida aranyos nagylány. Üdvözlet a többieknek is. Jó hajtást (repülést) kívánok és ölellek. Bertalan.” Vajon, amikor írta, gondolt-e a saját világra szóló „hajtására”? — És mit gondol erről volt oktatója? Milyen érzés tudni, hogy hajdani növendéke fent repül az űrben? ' _ Olyan, mintha te írnál egy olyan cikket, amit a világ minden újságja közölne. Egyébként jóleső érzés. Megerősít abban a hitemben, hogy érdemes jól dolgozni, segíteni mások első lépését a pályaválasztás után. Mi ugyanis csak az első lépéseknél segítettünk. — Hogy repült Farkas Bertalan? — Öröm volt vele repülni. A szó szoros értelmében hivatásának fogta fel a repülést. Sírt is emiatt az édesanyja, amikor nálunk volt szülői értekezleten. Féltette a fiát, jobban szerette volna, ha békés földi foglalkozást űz. Farkas néni pedig akkor még álmában sem gondolhatta, hogy fia a levegőből még feljebb, a sztratoszférába emelkedik. — Milyen hallgató volt az űrhajós? — Csendes, szerény ember. Egyszer például azt mondta, hogy szeretne párttag lenni, de úgy érzi, hogy még nem méllitó arra. Kérdezte, mit kellenne még tennie, hogy kérhesse felvételét a pártiba. Pedig akkor már régen rászolgált arra. — Alkatilag milyen volt? — A.tlétatermetű. Egyébként van róla egy fényképem. Régi amatőrfelvételt vesz elő. Néhány magyar és vietnami hallgató csoportképét — Balról a negyedik Farkas Bertalan — az álló sorban. Egyébként egy portrém is van róla, nézzed csak! A repülőgép kabinjából derűs növendék tekint Id. — Szakmailag a megkö- veteltnél mindig magasabb szinten állt. Hidd el, nem azért mondom most úgy illik. És milyen jól focizott. Valóságos labdazsonglőr volt. — Sok növendéked közül hogyan emlékszel ilyen jól rá? — Azóta is rendszeres a kapcsolatunk. Nem történik életünkben olyan fontos esemény, amit ne tudnánk. Nos, azt, ami most Farkas Bertalan életében történt, nemcsak Tar Bajos tudja... Simon Béla Üdvözlet a Csillagvárosból Farkas Bertalan hallgató korában Rajt előtti pillanatok Előzőleg már meleg szeretettel vett búcsút a szovjet—magyar űrpárostól a magyar párt- és állami küldöttség, valamint a többi jelenlevő. A magyar és a szovjet vendégek az expedíció két tagiának sok szeretettel kívántak jó utat, a feladat végrehajtásához jó munkát és szerencsés visz- sza térést. A lift gyorsan a rakéta csúcsán levő űrhajóhoz vitte a két kozmonautát. A technikusok segítségével elhelyezkedtek az űrhajóban. Mintegy két órával a rajt Hétfőn nem túl korán volt ébresztő Farkas Bertalan és parancsnoka számára: az űrhajósok később keltek, mert az esti rajt következtében éjszaka még sok munka várt rájuk. Az indítás lehetséges időpontját pontos ballisztikai számításokkal adják meg, az űrállomás pályaadataiból kiindulva határozzák meg. A rajt előtti utolsó megbeszélések, az étkezés, a pihenő után megkezdődött a beöltözés. A szkafander alatt az űrhajósok különleges alsóruhát viselnék. A szkafanderben állandóan kellemes a hőmérséklet, tökéletes a szellőzés. A sisak lezárása esetén önálló, levegőellátás, a hírközlő eszközök működnek. Ezeket mind ellenőrizni kell a szakértőknek, így az űrhajósok beöltözése huzamos ideig tartó feladat. Amikor az űrhajós már szkafanderben van, a szellőztetéséről, az életfenntartó berendezéseit működéséről külön kis hordozható szerkezet gondoskodik, ez az a kis bőrönd, amit az űrahajósok a rajt előtt a kezükben tartanak. Az épület elé gördült a Kozmodrom sárga-fehér kü- lönautóbusza: ezt az űrhajósok céljaira már különleges belső berendezéssel szerelték fel. Ezen tette meg Valerij Kubászov és Farkas Bertalan az utat az indítórendszerig, ahol már készen várta őket a hatalmas hordozórakéta. Az űrhajó parancsnoka, Valerij Kubászov tett jelentést az állami bizottság elnökének. Kubászov jelentette, hogy a Szojuz—36 űrhajó személyzete készen áll a közös szovjet—magyar űrrepülésre.
