Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-29 / 124. szám
/ 1980. mójus 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP .......... ................. ■ r ■■ , ■ é 3 I nterferonkísérlet A Szojuz—36 űrhajó és a Szaljut—6—Szojuz—35 űrkomplexum összekapcsolása után a nemzetközi személyzet munkájáról hírt adó közleményben már röviden szó volt arról, hogy a magyar űrhajós — társai segítségével — megkezdte az úgynevezett interferon-kísérlet végrehajtását. A kísérlet programját magyar tudósok dolgozták ki, a Magyarországon már évek óta folyó kutatások eredményeire alapozva. Medicor — műszer az űrhajósoknak — képességvizsgáló készülék Az interferon orvosi-biológiai kísérlet. Célja az, hogy megvizsgálja az élő szervezetekben végbemenő egyes jelenségek alakulását, pontosabban az interferon nevű anyag szintet izációjának egyes kérdéseit a tartós súlytalanság körülményei között. Az interferon az emberi szervezetben képződő anyag, amelyet nem egészen két évtizeddel ezelőtt fedeztek fel. Kialakulása az emberi és az állati szervezetben természetes reakció a különböző ingerkeltő hatásokra : ia vírusos fertőzésekre, a baktériumok okozta károsodásokra, szintetikus anyagok hatására. Az interferont vírusellenes anyagként fedezték fel, .megállapították, hogy a sejtekben létrejövő interferonnak szerepe a sejtek védél- mezése a vírusok károg hatása ellen. A tudósok megállapítása szerint az interferon kiváló gyógyszer min-' denfajiba vírusos megbetegedés ellen. Magyarország az interkoz- mosz program keretében több mint tíz éve foglalkozik az interferon-kutatással a Magyar Tudományos Akadémia. mikrobiológiai csoportjának vírus-laboratóriumában. A kísérlet három részből áll, s ezek közül az első már a rajt előtt megkezdődött: az űrexpedíció tagjaitól vérmintát vettek. Hasonló vérmintát vesznek az űrrepülés után is, s a kettőt összehasonlítva a kutatók választ kapnak arra a kérdésre, hogyan hatnak az űrutazás nehéz és szokatlan körülményei, a tartós súlytalanság által gyakorolt' hatások az emberi szervezetben az interferon képződésére. A kísérlet második része az. amelyet Farkas Bertalan közvetlenül az összekapcsolás után megkezdett, azt vizsgálja laboratóriumi minták segítségével, hogyan hat az emberi fehérvérsejtekre a súlytalanság körülményei között az interferon. A kísértet' elvégzéséhez a szakemberek segítségével a 'Medicor Művekben különleges műszert szerkesztettek. A kísérlet harmadik része azt vizsgálja, hogy befolyásolja-e a' kozmikus térség a már korábban előállított interferon-készítmények gyógyászati hatását. Ehhez is új készüléket szerkesztettek, ebben viszi magával az űrhajós a gyógyszerkészítményeket, különböző formákban, A készítményeket az űrrepülés befejezése után a Földön összehasonlítják a Földön tartott. ellenőrző- mi rutákkal, s így választ kaphatnak arra, hat-e az ilyen gyógyszerekre a súlytalanság, a sugárzás változása, a hőmérséklet alakulása. A kísérlet nagy fontosságú az űrhajózás jövője szempontjából is. Magyarország és az űrkutatás Magyarország szerény keretek között, de lényegében 1945-től részt vett űrkutatási munkálatokban. Ezek kezdetben az első magyar rádiólokátor kifejlesztéséhez és hold-radar kísérletekhez kapcsolódták, de mihelyt megjelentek az első Szput- nyikok, részt vettünk azok optikai és fotografikus eszközökkel való megfigyelésében. Űrtávközlés A hatvanas évek közepétől. amikor megindult a szocialista országok Interkoz- mosz programja, magyar tudósok rendszeresen dolgoznak ia kozmikus ifizika 'és meteorológia, az űrtávközlés és az orvos-biollógla, 1975 óta pedig az erőforrás-kutatás területén is. A földi műszeres vizsgálatokat és a laboratóriumi kutatásokat fokozatosan kiegészítették űr- elektrónikai és olyan egyéb, műszerek, berendezések, eszközök fejlesztésével és gyárfásával. amelyek az Inter- kozmosz műholdakon és magaslégkörű kutatórakétákon kerültek felhasználásra. 1974-ben az Interkozmoisz— 12 műhold fedélzetén sikeresen repült az első magyar gyártmányú kozmikus elektronikus műszer. 1977—78- ban üzembe helyezték Tali- ándörögd mellett az első magyar űrtávközlési földi állomást. 1978-ban megkezdődött az első magyar űrhajós-jelöltek felkészítése. Az Interkozmosz-program- tban jelenleg tíz szocialista ország vesz részt: Bulgária. Csehszlovákia. Kuba. Lengyelország, Magyarország. Mongólia, az NDK. Románia, a Szovjetunió és Vietnam. Ami a kozmikus fizikát illeti, jelentős & magyar közreműködés a felső légkör és a magnet osztóra kutatásában, a bolygóközi tér és a naptevékenység vizsgálatában. Magyar kutatók részt vettek az 1970—72-es évek nagy mágneses viharai alatt tapasztalt kozmikus sugárzási jelenségek tanulmányozásában. a világűrből származó szilárd anyagok, egyebek között hold-talaj mintáik elemzésében, bekapcsolódtak a mikrometeorit vizsgálatokba. Kozmikus meteorológia Az űr-meteorológia kutatásokban való magyar részvételt alapvetően meghatározták az ország szükségletek és adottságai. Magyarországon több mint egy évtizede veszik a meteorológiai műholdak felhőképeit, folyamatosan vizsgálják a légkör sugárzás-háztartását. A Ferihegyi repülőtéren a felhő- képek hozzáférhetőek a nemzetközi járatok személyzete számára. Amióta 1971-ben létrejött az Interszputnyik nemzetközi távközlési szervezet. Magyarország részt vesz ennek munkájában, hasznosítja az együttműködés eredményeit. Az 1977. november 7-i moszkvai díszszemle helyszíni közvetítését már szovjet távközlési műhold és. magyar űrtávközlési földi állomás közreműködése biztosította. De a magyar kutatók folyamatosan mérik és elemzik a műholdas összeköttetéseket zavaró tényezőket is. Magyar orvosok és biológusok lényegében 1967 óta munkálkodnak az Interkoz- mosz-program orvos-biológiai közös tennivalóiban, foglalkoznak űrélettani problémákkal is, hogy miiképpen reagál a vér és általában a szervezet, a légtér gáz-összetételére. az általános légnyomás és a parciális oxigén- nyomás változásaira. Bekapcsolódtak a súlytalanság hatásainak kutatásába is. különös tekintettel például az egyensúlyi szervre. n Urfényképezés Az Irkterkozmosz-prograim- ,ban való magyar részvétel talán legfiatalabb területe a Föld erőforrásainak kutatása légi és űreszközökkel. A közreműködés kiterjed mind a technikai fejlesztésre, mind a kapott adatok feldolgozásába és értékelésére. Érdekesség, hogy a Duna vízgyűjtő területének hóviszonyairól készített űrfelvételek segít- 1 ségével ma már elég jól meghatározható a folyam várható vízállása és vízhozama. Megkezdődött az űrfelvételek alkalmazása a magyar föld geológiai szerkezetének jobb megismerésében, a törésvonalak azonosításában, a talajminőség meghatározásában.- Napirendre került Magyarország egyes területeinek komplex felmérése légi és kozmikus eszközökkel. A Központi Fizikai Kutató Intézet mikrometeorit csapdái, detektorai, ionoszféra mérő műszerei, a Budapesti Műszaki Egyetem tele- metrikus részegységei. az Országos Sugárbiológiai és Sugáiregészségügyi Kutatóintézet, a Debreceni Orvostudományi Egyetem űrbiológiai kutatóeszközei és eljárásai méltán váltótták ki az Inter- ikozmosz nemzetközi tudósgárdájának elismerését. * tPirityi Sándor A kislemezek új „sztárja” A csillagászati szakkör tagjai feljegyeznek mindent A sikeres start után a Szojuz—36 és a Szaljut—6 összekapcsolásának hírét is őszinte örömmel fogadták az emberek. Továbbra is nagy érdeklődéssel figyelik, hogy mi történik a világűrben. Dr. Dankó Sándor, a Ti- szamenti Vegyiművek jogtanácsosa, szenvedélyes amatőr csillagász, és ismeretterjesztő szakember, a TVM művelődési házában működő országos hírű „Konkoly Thege” csillagászati szakkör vezetője mondta el: — A huszonöt tagú — jobbára fiatalokból álló — szakkörben természetesen figyelemmel kísérünk minden világűrben lezajló eseményt. Legutóbb hétfőn este tartottunk foglalkozást — akkor még nem repült ki a világűrbe a szovjet—magyar űrhajós páros. A legközelebbi foglalkozásokon természetesen erről lesz szó. Addig: nagy az izgaLom. _ ■> •> ■} A kik a szakkörben űrkutatással. csillagászattal foglalkoznak, tisztában vannak — jobban, mint az átlagember — egy ilyen űrkísérlet nehézségeivel. A legutóbbi esemény, a Szaljut—6 és a Szojuz—36 zökkenőmentes találkozása épp ezért nagy örömet okozott. — Lehet, hogy naiv a kérdés: a szakkör távcsöveivel nem lehetséges valamiféle megfigyelés ? — A csillagászati célra használt távcsövekkel nem lehet követni a mesterséges égitestek mozgását. Persze sokan figyelik, figyelhetik így is az átvonulást — szabad szemmel. A szakkör tagjai egyébként följegyeznek mindent, gyűjtik a dokumentumokat — a korábbi Szaljut. Szojuz, kísérletek legfontosabb momentumait tartalmazó dia és szemléltetőeszköz tárunk tovább bővül. A későbbi .kiállításokon, ismeretterjesztő előadásokon majd nagy hasznát vesszük. Vannak helyek, ahol egyértelműen — akár számokkal is kifejezhetően — tükröződik a közvélemény érdeklődése. A szolnoki BeloiDélután egy támaszponton Beszélgetés az Orionról, egy régi Trabantról, meg az emberi jellemről — Miért nem lett űrhajósjelölt? — A kelleténél több savat találtak a gyomromban. Ügy tűnik, az nem befolyásolja szervezetét abban, hogy a legkorszerűbb repülőtechnikát uralja. Kárpótlásul a kozmoszért. Farkas. Bertalannal és Magyart Bélával együtt tanult a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán és a Szovjetunióban is. Amikor ez kerül szóba, arca derűre vált: — Egyszer megismerkedtünk egy lengyel cirkusz bohócával, aki meghívott bennünket előadásukra. A műsor kezdetén köszöntötték a magyar repülőket, a szovjet közönség pedig udvariasan megtapsolt bennünket. A baj ott kezdődött, hogy Ma- gyari Bélát megkérték, működjön közre egy „magyar számban”. Ennek az volt a lényege, hogy kézbe kellett venni egy újságot, melyet az egyik művész karikással csíkokra szeletelt. Ment is ez egy ideig, de aztán a művész eltévesztette és jókorát Magyarira húzott, aki — teljesen érthetően —nagy mérgesen búcsút mondott a porond,nak. — A repülők, könnyen kerülnek nehéz helyzetbe. Volt-e ilyen esete valamelyik űrhajósjelölttel, hiszen egy alakulatnál teljesítettek szolgálatot. — Inkább derűs történet esett meg velünk. Egyszer Mátraházán voltunk kondicionáló táborban és megismerkedtünk egy dobossal, aki új Trabantját avatandó- an feivitt bennünket — Far Sokszor repültem vele Hozzák a Néphadsereg rendkívüli kiadását. Laptársunk méltón adózott az új űrutazásnak. Benne van Karsai alezredes nyilatkozata Farkas Bertalanról: „Sokszor repültem vele. Mögötte ültem, figyeltem Kct nap óta sláger a szolnoki Skálában az Interkozmosz emblémával ellátott nyakkendő, mappa, trikóra vasalható matrica, sportszatyor és a háromféle nőj kendő annisz úti postahivatalban — Rigler László hivatalvezető közlésé szerint — rövid idő alatt elkelt az űrpárost ábrázoló összes (400 darab) 5 forintos bélyeg. A szenvedélyes és alkalmi fi- latelisták. ..motívumgyűjtők” megnyugtatására mondja: — Hamarosan kapható lesz a nagyalakú, szép kivitelezésű blokk is. A Boney M, Travolta, a Piramis, Kovács Kati — és mások mellett — új „sztár” tűnt lel tegnap a hangle- mezü/.letekben. az áruházak hanglemez osztályán: A • „Magyar a világűrben” című kislemez. Farkas Bertalan hangjával és a Presser— Sztevanovity Dusán szerzőpár címadó számmal, az Asztronauta együttes előadásában. A szolnoki Centrum Áruház hanglemez részlegénél Dénes Péter, a Járműjavító szakmunkása meghallgatja a lemezt — majd kifizeti és viszi. — Hová? — Este csinálunk egy kis házi diszkót a barátaimmal. Ez a lemez lesz a meglepetés: igazi űrdiszkó. Meg hát... emlék is lesz ez a lemez, holnap leszek ugyanis huszonegy éves. mozdulatait. Csodálatos dolog a repülés, mert a hang- sebesség többszörösével száguld,va az ember valóban érzi azt a hatalmas erőt. aminek ura és paranésolója. De egy-egy bonyolultabb harci feladat teljesítése kegyetlenül kiszívja a pilótát. Figyeltem Berci arcát, amikor leszálltunk. A fáradtság ráncait ő sem tüntethette el, de szemében mindig ott iz- zott a repülés szenvedélye. Az újság átlapozása után Karsai alezredes töri meg a csendet: — Ha egy vadászrepülő eljut az űrhajózásig, az már olyan nagy teljesítmény, ami egy pilótának maximális vágya, — még akkor is, ha tudjuk, hogy rendkívüli fáradtsággal és megterheléssel jár. Ezért gondolunk büszkén és ugyanakkor jóleső irigységgel is Bercire. Nagyon várjuk vissza, hogy személyesen is gratulálhassunk neki. — A harci alakulatnál mások az emberi viszonyok, mint a katonai főiskolán. Itt már nem tanár és diák kapcsolatáról van szó, hanem mélyebb elvtársi. emberi közösségről. Hogyan illeszkedett ebbe Farkas Bertalan? — Őszinte emberi kapcsolat fűzött össze mindannyi- ónkat az alegységben. Családtagjainkkal együtt többször összejöttünk. Ezért őszintén sajnáltuk is, meg tiszta örömöt is éreztünk, amikor Csillagvárosba • került. Elszorult a szívem — Önök hangoztatják, hogy büszkék az első magyar űrhajósra. Mit gondol, ő is büszke korábbi alakulatára? — Biztos vagyok benne, hiszen a néphadsereg repülős alakulatainak jelöltjei közül a mieink maradtak legtöbben a „szűrőben”. Itt nevelkedtek, elméleti és gyakorlati felkészültségük Rt teljesedett ki. Itt értek meg azok a feltételek, melyek alapján számításba jöhettek űrhajósjelöltként. Minden segítséget megkaptak ahhoz, hogy a követelményeknek maximálisan eleget tehessenek. — Farkas Bertalan szovjet kozmonautákkal utazik a világűrbe, ön is repült már szovjet tisztekkel. Milyen utitársnak tartja őket? — Jó barátok, jó oktatók, önzetlenül segítenek minden feladat végrehajtásában. Ezért is jó elvtársi és munkatársi kapcsolatunk alakult ki velük. — önt. mint edzett katonát és régi barátot, hogyan érintette a magyar űrhajós fellövésének híre? — Elszorult a szívem. Az adás utólsó pillanatáig néztem a tévét. Simon Béla Megjelent magyarul Rjumin naplója Megjelent Magyarországon — a világon először — Valerij Rjumin- nak, a Szojuz—35 fedélzeti mérnökének a Szaljut—6 űrállomás egyik lakójának naplója. — A Lapkiadó Vállalat gondozásában napvilágot látott minikönyv a kiváló űrpilóta feljegyzéseit közli abból az időszakból, amikor a Szaljut— 6-on első ízben világrekordot felállítva 175 napig keringett a kozmoszban. A kis könyvecskében fotók is találhatók az űrhajózás történetéről, s közlik azoknak a szovjet űrhajósoknak a nevét, akik napjainkig a kozmoszban jártak. Kárpótlásul a kozmoszért kast, Magyarít meg engem — Kékestetőre. Felfelé nem is volt baj. Lefelé viszont elébünk került egy csinos lányokat szállító busz. Néztük a lányokat, azok meg bennünket. Kedvesek voltajc. és huncutkodók. A dobos se a fékre ügyelt. így aztán az új Trabanttal nekiszaladtunk a busznak. — Milyen embernek ismerte meg Farkas Bertalant? — Olyan típusú gyerek, akit nagyon hamar megszeret mindenki. Nagyon jó szívű volt, s jó tanulmányi »eredményt ért el. Amikor a főiskolán összekerültünk, ő már több repülési tapasztalattal rendelkezett, sokat segített. — Ha ön újságíró lenne milyen kérdés foglalkoztatná? — Az, hogy Farkas Bertalan ilyen világraszóló tett után meg tud-e maradni olyan nyíltnak, szerénynek őszintének társaihoz, mint amilyen volt. Nem mindennapi tettet vitt véghez, népek vezetői köszöntik őt és űrhajós társait, — joggal lehet büszke. És kell is, hogv az legyen, hiszen mi is büszkék vagyunk rá. Itt csak a mértékről van szó. Hiszem, hogy jellemén nem változtat a siker. Ezzel ért egyet Karsai Sándor alezredes, aranyko- szorús első osztályú hajózó. Farkas Bertalan egyik ' első parancsnoka is: — Bercit hetvenkettő óta ismerem. Biztos vagyok abban. hogy szerényen tud élni a dicsőséggel. ő is. A repülők jobban félnek az orvosoktól, mint a veszélytől, „ mert azok zárhatják el útjukat. Buckó százados esetében is ez történt: — Az űrhajósjelöltek kiválasztásakor kétszer egyhetes, majd egy háromnégynapos orvosi vizsgálat volt. Azután jöttek a szovjet orvosok, és ismét végigcsinálták az egészet. Így kerültünk Moszkvába, ahol kezdődött minden elölről. Egy hónapig voltam ott. A felszálló gépek zaja időnként elnyomja a szavakat, és az első magyar űrhajós útja által keltett öröm mellett egy kicsit a realitásra figyelmeztet bennünket. Arra, hogy a kozmoszból érkező hírek hallgatása közben határaink védelmére, napi dolgaink ellátására is oda kell figyelnünk. Buckó Imre százados már túl van ■ a mai repülésen. Nem sokon múlott, hogy nem lett űrhajós. A jelentkezők nagy tömegéből a végén négyen maradtak, — köztük
