Szolnok Megyei Néplap, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-29 / 124. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. május 29. Szántóföldi kertészet 400 hektáron Az idén 400 hektáron termetinek paradicsomot, paprikát és görögdinnyét a jászfényszarui Béke Termelőszövetkezet­ben. Mór befejezték az ültetést a.Soroksári Paradicsomter­mesztési Rendszer keretében 160 hektárnyi területet elfog­laló paradicsominak, amelyből mintegy 450 vagon termés te­vére a hatvani konzervgyárral szerződtek. Az elmúlt hét­végén kezdtek hozzá a dinnye és a paprika palántázásához, ha köziben eső nem lesz, a hónap végére he is fejezik mind­két növény ültetését. A szántóföldi kertészetből összesen mintegy 35 millió forint bevételre számítanak az idén a közös gazdaságban. (Fotó: Temesközy) Ültetéshez készítik elő a palántákat a kerté­szek Egyszerre nyolc palántázógép dolgozik a jászfényszarui határban, a paprikának szánt táblákon. A 110 hektárnyi töltenivaló zöld­paprika várható terméséből mintegy 60 va- vagonnal exportál majd a HUNGAROFRUCT ,w Ma én segítek, holnap te... Síposék barátai és majdnem kész háza Típusház, típustervek alapján — mondja Sípos László. Leesik az állam. A pucér falakra boruló sátortető csú­csa csaknem eléri a közeli emeletes iskola magasságát. — Típusház. •. ? Hm... Legalább egymilliót ér. — Itt Kengyelen), aligha. De az igaz, hogy eddig kö­rülbelül négyszázezret rá- költöttem. Ügy gondolom, még százezer rámegy. Nem kevés, de ha szétnéz a köz­ségben, tállá! az enyémhez hasonló épületet, nem is egyet. A bejárati lépcsőt egyelőre homokbucka és két szál deszka helyettesíti. — Óvatosan jöj jön, csúszik! Sajnos, a lépcsőhöz nem kaptam cementet, pedig még Kazincbarcikán is jártam. Az anyagbeszerzéssel külön­ben szerencsém volt, pilla­natnyilag csak a központi fűtés vezetékeihez keresek patentíveket; hasztalan. Az érdes betonpadlón fül­sértőén csikorog a törmelék. Szerszámok, csövek, festékes dobozok, zsákok hevernek egymás hegyén-hátán. Az ifjú tulajdonos szavai azonban arról tanúskodnak, hogy ő már régen bútorral, ággyal, asszonnyal, gyerek­kel — egyszóval élettel ál­modta tele a szobákat. — A földszinten két szo­ba, előtér, konyha, kazánház és széntároló lesz. A kiseb­bik szoba a most hároméves Norbert fiamra vár, oda gyerekbútort veszünk. A te­tőtér egyelőre üresen marad, ha később a pénztárcánk engedi, ott is hét szobát sze­retnénk. Hamarosan kiderül, hogy Sip9s László nem az álmai­ból építi a házát. — A feleségem tanítónő, százkilencvenezer forint pe- dagógusköLcsönt kapott. Az csaknem teljesen ráment az alapozásra, a téglára, a mes­terre. A itöhbj pénzt össze­spóroltuk. — Eszem ágában sincs kö­tekedni, de miből? — Hát nem a fizetésünk­ből — neveti el magát talál­kozásunk óta először. Aztán elkomolyodva hozzáteszi: — De munkából, az biztos. Évek óta foglalkozom ser­téstartással. Nagy könnyebb­ség, hogy az anyósoméknál lakunk, akik természetesen egy fillér albérleti díjat se kérnek. Náluk nevelem a malacokat, higgye el, nem csekély munkával. De meg­éri, hogy korán reggel etet­ni kell, és aztán naponta többször is. — A „mestert” említette az imént. Gondolom, kőmű­ves. — Az egyetlen, akinek fizetnem kell az építkezés­nél. A segédmunkákat a ha­verok vállalták, gyakran megfordult itt a hétvége­ken Borda Jósika, Szakáll Pi­tyu. BeckkeL .. És a KISZ- isták. Amit a mesterrel nem tudtunk kettesben elvégez­ni. megcsinálták a barátok. Köztünk ez kölcsönös, oda- vissza alapon megy. Ma én segítek neked, holnap te se­gítesz nekem... A fürdőszoba ajtajához' invitál. Végül is nem sike­rül bejutni, mert a helyiség egyelőre zsúfolt raktár. Si­pos László meggyőzően fes­ti le a fürdőszobát, hinni le­het minden szavát. — Megvan a bojler, a csempe, a kád, a zuhany... Hideg-melegvizes lesz, és mi nem flancból építjük, mint akikről néha olvasok az újságokban. — Nem fér a fejembe, minek egy háromtagú csa­ládnak emeletes ház... — Elhatároztuk, hogy mi-, vei az anyósomék olyan so­kat segítettek nekünk, nem­sokára ideköltöznek, a te­tőtérbe. Két szoba, kilenc­venöt négyzetméter. Akkor lesz majd teljes a család. — Kiszámolta már, meny­nyit takarított meg a bará­ti segítséggel? — Pontosan nem, de hoz­závetőleg ötvenezer forintot. Ha például egy nyugdíjast fogadok fel, naponta ő is el­kér kétszázat. Persze, nem­csak a segédmunkában kap­tam segítséget a kollégáktól, barátoktól. A vízvezetéksze­relést Csank Feri végezte, akinek öt évvel ezelőtt én segítettem az építkezésnél. A villanyszerelő szakember­nek, aki visszautasította a pénzt, egy választási mala­cot ajándékoztam. Látja, megint a sertések... Ami­kor fogytán a pénzem, le­adok tíz-tizenkét süldőt. — A Dózsa Termelőszö­vetkezet, ahol gépszerelő­ként dolgozik, segítette-e? — Nagyon sokat. Fuvardí­jat csak két forintot szá­molt egy kilométerre. Leg­alább húszezret köszönhetek a szövetkezetnek. — Mondták a központban, hogy tanul. — A törökszentmiklósi Mezőgazdasági Szakközépis­kolába járok, a gépszerelői bizonyítvány mellé jövőre technikusi oklevelet kapok. Az idei tanévben két évet végzek egyszerre, így két esztendő alatt letudom a szükséges három évet. Hu­szonhét éves vagyok, ha most nem tanulok, később talán nem lesz hozzá ked­vem. — Vagyis most tanulmá­nyi szabadságon van, ami jól jön a házépítéshez is. — Mióta tanulmányi sza­badságon vagyok, csak szombaton és vasárnap fog­lalkozom az építkezéssel. — Mennyi időre van szük­ség egy ilyen ..típuspalota” elkészüléséhez? — Két évvel ezelőtt. 1978. szeptemberében fogtunk hozzá az alapozáshoz, hátra van még a kazán beszerelé­se. a külső pucolás, a szo­bafestés, a lépcső.:. Remé­lem. az idén szeptemberben átköltözhetünk az anyóso- méktól. A házavatón sokan leszünk, mert mindenkit meghívok, aki segített... Bendó János Tettre serkentő kényszerpihenő Munkát kaptak a tétlenkedok Tavaly 2.5 százalékkal csökkent "a Tiszamenti Ve­gyiművek dolgozóinak szá­ma úgy. hogy közben egy új. a nátriumtripolifoszfátot készítő üzem is működni kezdett. Szükség volt a csök­kentésre hiszen csak így te­remthették elő a 4,3 száza­lékos béremeléshez szükséges pénzt. Nem keltett senkit el­bocsátani, csupán az eltávo­zottak helyett nem vettek fel új embereket.. Úgy látszott, hogy a vál­lalatnak a termeléshez vi­A vállalat az év első he­tei óta igen súlyos anyag­hiánnyal küzd. Nincs nyers­foszfát és szóda, ma is áll a műtrágyagyáruk, így az alapanyagként használt kén­sav termelését is jelentősen csökkenteni kellett. Az is kiderült, hogy az idén meg­határozott új alapanyagárak mellett néhány porfesték faj­ta csak ráfizetéssel készít­hető. Hiába tudnák akár dollárért is exportálni, a gazdaságtalanság miatt meg­szüntetik a gyártást. Sajnos új terméküket, a tripolífosz- fátot sem ismerik még elég­gé a külföldi vevők, néhány, a minőség állandóságát ga­rantáló feladatot sem oldot­tak még meg az üzemben. Az export nem kezdődhetett meg. Gond tehát bőven van, a TVM azonban nem került katasztrofális helyzetbe. Az első negyedévet 27 millió fo­rint nyereséggel zárta. Ter­mékeinek dollárki termetes; mutatója a nagyon jó és a még éppen elfogadható kö­Ismét felvételi zárlatot rendeltek el. a távozók he­lyett nem vesznek fel úja­kat. Annyira nem rossz a helyzet, hogy a dolgozók el­bocsátását is fontolóra ve­gyék. No és a jövőre is gon­dolni kell: egy újabb fellen­dülés esetén nehezen talál­nák meg ismét a képzett vegyipari szakmunkásokat. Néhány munkakör jelentősé- sége azonban tagadhatatla­nul átértékelődött. — Most vizsgálják, hogy a ma rak­tárakban vagy a munkásel­látás területén dolgozó em­berek mindegyikének mun­kájára szükség vhn-e. A szonyított létszáma elfogad­ható szintet ért el tavaly. Bár a vezetők tudták, hogy nagyon kutatva még tárhat­nak fel tartalékokat, még­sem ezt tették. Nem volt rá szükség, hiszen a TVM a számítások szerint enélkül is jó hatékonysággal dolgozha­tott. Az új gazdasági évet megkezdve azonban kiderült: az előzetes elemzések rész­ben olyan feltételezésekre épültek. amelyekből nem lett valóság. zött váltakozik. Kétségtelen azonban, hogy a váratlan változásokra gyorsan kellett reagálni. Hamar nyilvánva­lóvá vált, hogy a porfesték- üzem legfeljebb a jó köze­pes minőségű termékek ké­szítésével foglalkozhat ezen­túl. A gyengébbek kiesése után a kapacitást nem tud­ták lekötni, a veszteség azonban kisebb mint ha a sokat, "~de ráfizetéssel ter­melnének. Sokkal nehezebb megol­dani a tartós alapanyaghiány okozta gondokat. A külföldi szállítót a TVM képtelen befolyásolni, a termelés visszaeséséből származó veszteségeket másként kel­lett enyhíteni. A vegyimű­vek egyik, évek óta alkal­mazott, fogása: a karban­tartási feladatok átütemezé­se. A holtidő efajta eltölté­se az idén csak a gondok töredékére hozott gyógyírt. Szerencsére találtak más megoldást is: megszigorítot­ták a korábbi létszámgaz- dálkodási elveket. kényszerű helyzetben az is kiderült, hogy TVM túlnagy luxust enged meg magának, amikor gyakran kihasználat­lanul álló tehergépkocsikat is üzemeltet. Tárgyalásokat is kezdtek a Volánnal és — ha a közlekedési vállalat aján­lata megfelelő lesz — leg­alább a járművek és a so­főrök egy részét átadják. E tartalékok feltárása azonban még nem adott munkát a porfesték- vagy a műtrágyaüzemben dolgozók­nak. Már pedig a cél az, hogy az emberek értéket termeljenek, a vállalatot nye­reséghez vagyis a bérek nö­veléséhez is szükséges pénz­hez juttassák. Mindehhez olyan taktikát kellett vá­lasztani. amellyel a vállalat a jövőben is alkalmazkod­hat a vissza-visszatérő anyagellátási nehézségekéhez. Ilyen megoldás pedig csak egy kínálkozott: a vállala­ton belüli átcsoportosítások szerepének növelése. A Ve­gyiműveknek ma is vannak jól jövedelmező termékei. Nem a gyárak, csupán az egyes készítmények gazda­ságtalanok. A legkorszerűbb porfestékek például itthon és külföldön is jelentős ha­szonnal adhatók el, érdemes az értékesítési tehetőségeket felkutatni, majd a termelést növelni. Igen - megnőtt a TVM mosószerei iránti ke­resltet is. A korszerűtlen technikával dolgozó vállala­tok ugyanis az elérhető nye­reség csekélységére hivat­kozva jelentősen csökkentet­ték a termelést. (Mosóporból az év elején még behozatal­ra is szorult az ország.) Elutasított érvek A megoldás kitalálásához nem kellett különösebb tak­tikai érzék: az alapanyag- hiány vagy más okok miatt tétlenkedő embereket a jól jövedelmező termékek gyár­tásával kell foglalkoztatni. A megvalósítás azonban an­nál több ellenkezést váltott ki. A TVM vezetői azonban nem kényeskedhettek, óva­toskodhattak, nem fogadhat­ták el a máskor talán mél­tányolt érveket: „Miért en­gem piszkálnak, aki 15 éve dolgozom ugyanazon a he­lyen? Az én bűnöm, hogy nem tudnak munkát adni?” Még néhány megsértődött, értékes ember elvesztését is vállalták, hiszen a több mint 2000 embert számláló kollek­tíva megélhetéséről volt szó. A mosószerüzemben például a keresletet kihasználva át­tértek a folyamatos üzem­re. Igaz a termelésnek így megnyert másfél hétvégi nap jelentősen megnövelte a költ­ségeket. (Az üzem régi és úi dolgozóinak ugyanis több műszakpótlékot kellett fizet­ni.) Az áldozat azonban nem volt hiábavaló: a tavalyi 8 ezer tonna helyett az idén 9—10 ezer tonna mosóport is eladhat a TVM. A többlet bevétel a hetekig álló üze­mek által okozott vesztesé­geket mérsékli. VSZJ Alapanyaghiány és ráfizetés Megőrzik az embereket A Műszerkészítő Ipari Szövetkezet kisújszáll ási üzemének egyik új terméke a laborató­riumokban és gyógyszertárakban alkalmazha tó elektromos szárítószekrény. A berendezés­ből az idén 125-öt készítenek, s nagy részét Kubába és Nigériába exportálja a GÉPEXI

Next

/
Oldalképek
Tartalom