Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-19 / 271. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. november 19. u ! A szerkesztőség postájából I Nem a pénz miatt... Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 334-es számú boltjában vásároltam a mi- 'nap. Már elraktam mindent, amit vettem, amikor a pénztárosnő utánam szólt: kérem, itt tetszett hagyni a visszajáró pénzt. Hatvankét forint tulajdonképpen nem jelentős összeg. Mégis határtalan volt az örömöm. Nem a pénz miatt... Azért, hogy ilyen kedves, becsületes eladók, pénztárosnők vannak, mint Piroska. Csak ennyit tudok róla. Törökszentmiklósi ■ nyugdíjas Naponta 80, vesszőből font virágtartót készítenek a tiszafüredi Háziipari Szövetkezet kunmadaras! telepén. A munkaigényes és keresett virágtartókat a szövetkezet fiataljai is boszorkányos újakkal fonják. Karton otthonkák terven felül Tükör-gond Karcagon sok a kanyargós út.1 Nem egy közülük eddig is „hozzájárult” a balesetek szaporodásához. Egyiket ezért a köznyelv el is keresztelte halálkanyarnak. A kettős kanyar legveszélyésebb pontjához oszlopon függő domború tükröt szereltettek. Híven állt a tükör a vártán, szolgálta a közlekedés biztonságát. Egy ideig. Immár két hónapja azonban valaki betörte, azóta csak bosszúságot és ismét bal csak bosszúságot és ismét balesetveszélyt jelent. y\. tükör mai állapotáról kapott már jelzést a városi tanács tagja, bárki láthatja is. a cseréről viszont senki nem gondoskodott. Vajon megvárják, míg újabb súlyos baleset történik? Sarkadi György Karcag Mosolyt csalni az arcokra ... Múzeumban, cirkuszban A nőbizottság, a nyugdíjasok klubja nevében megköszönjük a tiszasasi Rákóczi Tsz vezetőségének, hogy lehetővé tette a nyugdíjasok kirándulását. November 1-én a tsz autóbuszán 45 nyugdíjas utazott Budapestre. Meglátogattunk egy múzeumot. A szövetkezet előre biztosított jegyeket a Fővárosi Nagycirkuszba, ahol a szovjet vendégművészek műsorát láthattuk. A nyugdíjasok között volt olyan, aki még nem látott ilyen színvonalú cirkuszi előadást. A nyugdíjasok ezt az utat a szőlő szüretelésében és a paprika szedésében végzett eredményes munkájukért érdemelték ki. Besenyei Dezsőnc Id. Csillag: Imre Tiszasas lesznek, hogy hasonló sajnálatos eset ne fprduljon elő. Az igazság úgyis kiderül Statisztikát ugyan még nem készítettünk — nehéz is lenne —, de sok-sok éves tapasztalatunk, hogy aki tollat fog, s panaszos levelet ír a szerkesztőségnek, annak jogos a sérelme. Persze, akad azért kivétel, de az igazság előbb-utóbb úgyis mindig kiderül ... Ilyen kivétel — amilyenre a közelmúltból példát sem tudnánk említeni — Szemer- di Pál lakos levele. „Panaszát” október 8-án közöltük „Mit mutat a butilométer?” címmel. A tejátvevő — írta — kénye-kedve szerint állapította meg a tej zsírszázalékát... Se vége, se hossza nem volt a siránkozásnak. Megkaptuk a választ Molnár Lajostól, a Szolnoki Tejipari Vállalat igazgatójától, s végül is mindenre fény derült. A majd öt oldalas választ, s a mellékelt hét (!) levél- és jegyzőkönyvmásolatot meg sem kíséreljük még „sűrítve” sem összefoglalni. Mindenre kiterjedően megvizsgálták a bejelentést. Tejmintát küldtek a békéscsabai Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézethez; október 14-én, október 28-án a termelő istállójában próbafejést végeztek... Talpon volt a tanácselnök, az állatorvos, a tejipar néhány szakembere, de szabálytalanságot nem találtak. Végül is legtöbb tennivalója az ügyben még mindig Szemerédi Pálnak van ... mégpedig a saját háza, illetve istállója táján... Szerkesztői üzenetek Szeptember 34-én „Jogszabály szerint — A szülési- és a gyermekgondozási szabadságról” címmel interjút közöltünk dr. Zana Mátyással, a megyei munkaügyi bíróság elnökével. Azóta a témával kapcsolatban több levelet kaptnnk, még vállalatoktól Is. Ezért „kiegészítésül” írjuk a következőket. A 6/1967. (X. 8.) MüM sz. rendelet (teljes szövege megtalálható a „Munka Törvény- könyve és végrehajtási rendeleté” című könyv 66. oldalán) 13. § (4) bekezdése szerint a dolgozót a munkaviszony szünetelésének tartamára a következő esetekben illeti meg szabadsága: a) a keresőképtelenséget okozó betegség időtartamára; b) a szülési szabadság tartamára; c) a 10 éven aluli gyermek gondozása, vagy ápolása miatt munkában nem töltött időre, legfeljebb azonban egy évre, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, illetőleg gyermekgondozási segély, ez a kedvezmény az anyát ú'abb szülés esetén újra megilleti; d) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára és e) a tartalékos katonai szolgálat idejére. A jogszabály c) pontjában meghatározott évi rendes szabadságot a szülő nő kívánsága szerint a gyermekgondozási segély lejárta után kell kiadni, d^annak sincs akadálya, hogy a szülő nő kívánságára a gyermekgondozási szabadság megkezdése előtt adja ki a vállalat. Javul az áruellátás Űj élelmiszer ABC áruházát kap' az ötödik ötéves terv első esztendejében Jász- jákóhalma. Az áruház előregyártott fémszerkezetekből, több mint 2 millió forintos költséggel, 300 négyzetméter alapterületen épül. Beruházója a jászberényi ÁFÉSZ. A MÉSZÖV anyagi támogatással járul hozzá létrehozásához: a tanács a község főterén adott telket az építkezéshez. A község leendő legnagyobb üzletét korszerű berendezésekkel, megfelelő hűtőkapacitással és raktárakkal látják eL Gazdag árukészletével, jelentősen javít majd a lakosság ellátásán, enyhít a kis élelmiszerboltok zsúfoltságán. Elégedettek a vásárlók Jászladányban a Húsipari Vállalat mellett a helyi ÁFÉSZ is jelentős szerepet vállal a* nagyközség húsellátásában. A fogyasztási szövetkezet 10 évvel ezelőtt ser- téshízlaló-telepet hozott létre. Azóta évente 450—500 sertést hizlalnak a telepen. Saját tőkehússal és húskészítményekkel látja el éttermeit, hús- és élelmiszer- boltjait az ÁFÉSZ. A sertéstelepen hizlalt jószágok húsából főznek a nagyközség szociális otthonának konyháján is. Az ÁFÉSZ, hogy gazdaságosabbá tegye a sertéshízla- lást: „házon belül” oldja meg a takarmányellátást. Több mint 20 hektár bérelt földet művel.1 A terület egy részén kukoricát termeszt. A termésből a sertéstelepen kívül jut bőven az ÁFÉSZ kisállattenyésztő szakcsoportjainak is. A vártnál jobb eredményekkel zárják az évet a Női Ruházati Szövetkezet jánoshidai üzemében. Másfél hónappal korábban teljesítették éves tervüket és az év végéig újabb 10 ezer karton otthonka varrását vállalták. A nyolcvan nődolgozót foglalkoztató szövetkezet 1975. évi termelési terve 6 millió forint Tervét a 10 ezer otthonka elkészítésével jócskán túlteljesíti. Ismert termékei, az exportra gyártott, külföldön is igen kedveit Udine, vagy Dráva női pongyola. Ezekből az év második felében, több mint 60 ezret szállítottak a Szovjetunióba. Eredményeit a szövetkezet gépi berendezéseinek felújításával, korszerűbb technológiák bevezetésével, s a termelékenység növelésével érte el. A régi gépek helyébe ugyanis az idén több mint 350 ezer forint értékben Textima Csepel varrógépeket vásárolt. V A Középtiszai Állami Gazdaság Tyereskova kiváló nő- klubja november 11-én este egyórás műsorral szórakoztatta a bánhalmi szociális otthon lakóit. Dallal, tánccal, verssel, népmesével ' kedveskedtek az öregeknek. Az otthon vezetője nagy szeretettel fogadta a nőklub tagjait, megköszönte nekik a műsort, hiszen szabad idejükben vállalták az idős emberek szórakoztatását. Elhatároztuk, hogy ha időnk lesz, máskor is meglátogatjuk a kedves öregeket, hogy vidám, szép perceket szerezzünk nekik. Béta Jánosné Bánhalma Egy felvétel a sok közül... Fényképezőgéppel az óvodában Néhány nappal ezelőtt ellátogattunk a községi óvodába. Mivel november fogászati hónap, azt is megnéztük, hogyan mosnak fogat az óvodások. Erre a „nehéz” műveletre az óvó- nénik tanítják a kicsiket. Foto-szakkörösök vagyunk, ezért természetesen nem mulasztottuk el; megörökítettük, amint éppen a fogmosással bíbelődnek a gyermekek. ' 1374. sz. Ady Endre úttörőcsapat „ foto-szakköre Tiszaszöllős Hozzászólás cikkeinkhez Rejtett hiba K. J. szolnoki olvasónk levelét november 12-én közöltük „Gesztenyepüré — fémforgáccsal” címmel. Lukács Ferenc, a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat igazgatóhelyettese a következőket írta: a rézforgács a gesztenyeprés meghibásodása miatt (letört a forgatókar) került a gesztenyepürébe. A Városi Közegészségügyi Felügyelőség is vizsgálta az ügyet — szól a tájékoztatás. Megállapították, hogy az előforduló hibáért az üzemeltetőket nem terheli felelősség. Ugyanakkor kötelezték a vállalatot, hogy valamennyi gesztenyeprésgépet vizsgáljon felül. Azt talán már felesleges is írnunk, hogy a „ludas” gépet természetesen „kivonták” a forgalomból, s azon M ég mindig nean fejtették meg az Anonymus-rej- télyt — olvastam a minap egy interjúban. A mondatból néhány dolog azonnal kiviláglik az Anonymus-rej- tély megfejtése körül folyó évszázados vitában otthonosan ugyan nem mozgó, de mindenféle rejtély iránt olyannyira fogékony hazai olvasó számára is. Először is, hogy volt egy Anonymus nevezetű valaki, akinek volt és maradt egy rejtélye. Már az rejtély, hogyan maradhat valakinek rejtélye nálunk! Aztán az is nyilvánvaló a mondat olvastán, hogy ezt a rejtélyt nem fejtették meg, S nem utolsó sorban az is kiderült, hogy „még mindig” nem fejtették meg. Tehát már többször is akarták, de mindeddig senkinek sem sikerült. Ősz hajú tudósok határozták el magukat egy éjszaka a lel- kiismeret-furda- lástól felriadva álmukból, hogy hátralevő életüket az Anonymus- rejtély megoldásának szentelik. Életerős fiatal férfiak döntöttek úgy, miköziben szakítottak kedvesükkel, hogy nem nekik, hanem Anonymus rejtélyének áldozzák életüket. Ez az Anonymus — magyarul Névtelen — különben krónikaíró volt. Ö írta meg a magyarok bejövetelét, meg az azt megelőző nulmányok, regények, drámák és versek jelentek meg Anonymus- róL szobrot is készítettek róla, mindezt csak azért, mert nem nevezte meg magát Ha Anonymus megírja a nevét, mondjuk így: Pető Péter, vagy Pálfalvi Jeromos, Az a ravasz Anonymus időket is. De csak annyit tartott fontosnak írni a neve helyett, hogy „P”. Így: P. És ez a pének mondott mester, ezzel az egyetlen nagybetűvel évszázadosra megkavarta a tudományos világot. Már senkit sem érdekelt ugyanis, hogy mit írt ez a Névtelen, azazhogy Anonymus, mindenkit csak az izgatott, hogy kit takarhat ez a betű, hogy: P. Sokan összekeveredtek, többen beleőrültek miatta, viták és meg- ■ esküvések kísérték e P útját, taavagy Petur Palkó, a krónikájára senki oda nerí figyel, vita dehogyis alakul ki körülötte, miatta és ürügyén, műve és személye eltűnt volna az ismeretlenségben. Kit érdekel egy olyan író, akiről mindent tudunk, s aki ráadásul olyan mendemondákat ír meg, mint az, hogy hogyan lőttek meg egy úgynevezett csodaszarvast, meg mit álmodott Emese, vagy mit mondott Álmos avagy hol és hogyan jőve be Árpád, meg mitől és miért futott Zalán. Komoly tudósok hogyan is vetemedtek volna efajta népi csacs- kaságok, gyermekeknek való mesék, vagy öreges pletykák okán különösebb szót és figyelmet fordítani erre az Ano- nymusra, — mondom — ha megírja a teljes nevét. Nem írta meg. Annyit írt csak, hogy „P-nek nevezett mester”, és lám lassan immár nyolcszáz esztendeje beszélnek róla és művérőL Becsületemre mondom, hogy okos fickó volt ez az Anonymus. És dehogyis volt szerény, inkább hiú ember lehetett, de kitűnően ismerte az akkori, s a mai magyart is. Amit elhallgatnak előle, azért megőrül, azért mindenre képes, még kutatni is. Igaza lett! Az Anonymus- rejtélyt ma sem fejtették meg, és Anonymus neve a későbbi századok számára is fennmarad. Míg az én nevem elenyészik, mert szerényen aláírom a nevemet, hogy: Gyurkó Géza / *
