Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-19 / 271. szám

1975. november 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 » Vivő! Benyovszky! A televízióban, sem a mi­énkben, sem a pozsonyiban, hisz közös produkcióról van szó, lámpással sem lehetett volna alkalmasabb figurát találni kalandfilmhez, mint a hányatott életű, sok-sok megpróbáltatáson át a ma- dagaszkári királyságig is el­jutó nyitrai nemes ifjú Be­nyovszky Móric Ágost alak­ja. Kalandos útjának felidé­zéséhez az alkotóknak maga is segítséget nyújt, Ázsián át Madagaszkárig címmel em­lékirataiban rögzítette életé­nek útját és hagyta rá tanul­ságul az utókorra. Mennyiségi oldaláról te­kintve a magyar—szlovák tévéfilm nem akármilyen vállalkozás. Ahogy a Rádió- és Teievízi óújságban beha­rangozták, kétszázhét színész játszik benne, statiszta is leg­alább nyolcezer és vívó is több mint száz. A mennyiség azonban önmagában még vajmi keveset mond. Mert egy kalandfilmben egyálta­lán nem az a foltos, hogy hányán vívnak, hanem az, hogy hogyan forgatják a fegyvert, hogy egy-egy ösz- szecsapásnak megvan-e az igazi hitele, s ami ennél is fontosabb, Valódi izgalma. A műfajnak a jól bevett fogá­sai, a hatáskeltés arzenálja eléggé közismert. Egy ka- landfilmből például soha nem hiányozhat a szerelem. De ha úgy találkozunk vele, mint a Vivát Benyovszky I. részében, ahol a két szív egyért hamis szentimentaliz- musa keveredik a szerelem tiszta vizébe, attól bizony megkeseredik a szánk íze. Egyébként a legizgalmasabb kalandot is el lehet monda­ni, elő lehet adni: unalma­san. Ezért a témánál kaland­film esetében is sokkal lé­nyegesebb az előadás módja. Most még inkább az una­lommal találkozhattunk a kaLandfilm első jeleneteiben. Emlékezzünk csak, milyen vontatottan indult! A bécsi udvari bár képeinek és az ifjú hadnagyért Becsbe in­duló intézőnek a vágtatása, két párhuzamos esemény összekapcsolása az izgalmak fokozására — ez is jól is­mert művészi fogás kaland- filmekben — a fantáziátlan ismétlés következtében az unalom malmára hajtotta a vizet De nem részletezem, minden kezdet nehéz. A kö­vetkező kaland — reméljük — felülmúlja majd az indu­lást. És az Igor Ciel rendezte tévéfilmmel nem akármilyen utat járhatunk majd be a képernyőn, követve a vi­lágjáró, kalandor természetű Benyovszky Móric nyomdo­kait Ki az űr a háznál? Karácsandi Miklós szerkesz­tő újfajta vitaműsort eszelt ki, szokatlan dologra adta a fejét: egy szociológiai tartal­mú műsorhoz esztrád elemet vegyített. A pol-beat dalnok Dinnyés Józseffel énekeltette el az eszmei rriondanivalót, a vitához vagy jobban mond­va beszélgetéshez tehát son­got mellékelt. Nyilván a szó­rakoztatás vágya vitte rá er­re a cselekedetre, s ez tisz­teletre méltó. De sajnos újí­tásának ellene mondott a végeredmény: ebben a for­májában a vitaműsor köny- nyű fajsúlyú egyveleggé vált. Pedig társadalmunkban a család kérdései, belső viszo­nyai, a családtagok kapcso­latai, de egyáltalán a csa­lád mint közösség, az izgal­mas problémák közé tarto­zik. A hagyományos családi modell már rég bomladozik, s az új vonásai is sokféle módon jelentkeznek. Ezekkel a kérdésekkel szembenézni a képernyőn időszerű és igen hasznos lehet. De csak ak­kor, ha minél több okos em­bert hallgatunk meg ez ügy­ben, és minél kevesebb köz­helyet hallunk. Ha nem csu­pán egvetlen szociológus énekel elő, hanem igazi vita parázslik majd fel a képer­nyőn. Advent öröme. Nem Is tudom, hova rakjam az Ör­dög Szilveszter novellájából készült tévéfilm bemutatóját. Hisz a szerző megszólaltatá­sával erősen hasonlított a Nyitott könyvhöz. Mintha annak valamiféle külön ki­adása lett volna. Dehát fon­tos a címke? A lényeg: egy fiatal tehetséges író kapott hangot, drámai töltésű no­vellája kelt életre a képer­nyőn. Prózánk új terméséből láthattunk, a legfrissebb ter­mésből. és új arccal ismer­kedhettünk meg. Ilyen érte­lemben nem csodálkoznék azon sem, ha ebből is vala­miféle sorozat kerekednék. Nagy indulatok feszülnek az Advent örömében. Az ér­telmetlen munkával tönkre si lányi to tt élet elleni láza­dás,fűti minden sorát. Ez az indulat járta át a tévéfilm minden mozzanatát. Már- már kegyetlen ábrázolata ez a valóságnak, de szándéká­ban tisztító, figyelmeztetni akar az emberhez méltó élet­re. A tévéfilmben Radó Gyu­la rendező a 6Ötét, komor drámai színekkel operált, a tragédiát bármikor megszülő feszültséget igyekezett kife­jteni, megteremteni, helyen­ként talán túl részletező na­turalizmussal, kissé elnehe­zültem Az asszonyt alakító Nagy Anna játékába is ha­mis felhangok csúsztak, ugyanakkor azonban a férj szerepében megrendítő volt Molnár Tibor. Y. M. Új könyvek a jubileumra Húszéves a Magvető A 20 éves fennállását ün­neplő Magvető Kiadó színes és gazdag kínálattal készül az idei téli könyvvásárra. Az olvasók mintegy 25 új mű megjelenésére számíthatnak, amelyek között regények, verses könyvek és tanul­mánykötetek egyaránt sze­repelnek. A regények között érdek­lődésre tarthat számot egy fiatal író, Baláas József el­ső, Magyarok című regénye. E második világháborúban játszódó regény mellett ugyancsak ebből az időszak­ból veszi témáját ' Moldova György új regénye is, A Szent Imre-induló. Szabó Magda életműsorozata a Disznótort és a Pilátust kí­nálja; új kiadás várható Szerb Antal: A királyné nyaklánca. Kodolányi János: Boldog Margit és Fejes End­re: Mocorgó című művéből. Germántts Gyula önéletrajzi írásainak gyűjteménye a Kelet varázsa. A Világkönyvtár sorozatát gazdagítja Konsztantyínov- szkij: Tehát vagyok című re­gényé, és Jurij Ritheu: Mert ez a föld nem kell senki másnak című munkája. Sőtér István novelláit tar­talmazza a Bakator című kö­tet, Rákosy Gergely új no- vellás könyve a Hepiend. Megjelennek Páskándi Géza új színművei, és a devecse- ri életmű-sorozatban Odüsz- szeusz szerelmei címmel a verses drámák gyűjteménye. Keresztúry Dezső, Raffai Sarolta és Ratkó József új verseskötete kerül a boltok­ba. Filmjegyzet Veres írnia „Én nem egy visszaeső bű­nös szerencsétlen sorsát mondom el, hanem a lelkü- letéröl beszélek. Arról, mennyire gyötrődik és ke­resi a helyét.” Nem sokkal tragikus halála előtt így vallott utolsó filmjéről Va- szilij Suksin, a kiváló szovjet író, rendező, színész. A lélektanilag bonyolult történet, a Vörös kányafa, Jepor Prokugyin életének utolsó napjait mutatja be. A faluról származó, köztörvé- ny.es bűnöző ötévi fegyház után kiszabadul. Maga mö­gött hagyja a börtönt, a vá­rosnak veszi útját. Élvezni akarja a szabadságot, felke­resi a régi barátokat, hogy mulassanak a szabadulás örömére. De hiába iszik akármennyit, nem érzi iga­zán boldognak magát. To­vábbindul, hogy megkeresse I jubját, akit börtönlevelezés útján ismert meg, de szemé- _ lyesen még nem látott. Az első találkozásnál még kis­sé bizalmatlanok egymással szemben, de később a nő — aki szüleivel, s nős bátyjával él egyedül — őszintesége, természetessége kikényszerí­ti Jegorból önmagát. Termé­szetesen nem könnyű az átmenet az értelmes, mun­kás életbe. Prokugyin szen­vedélyesen keresi a „lélek ünnepét”, az önmegvalósí­tást, kétségbeesetten küzd, hogy szakítson múltjával. Végül sikerül megtalálni a helyét, az egyszerű, jó em­berek között visszahódítja elveszett emberi méltóságát. S ekkor következik be a tragédia, a múlt után jön, egykori bfinözőtársai elpusz títják. Csakhogy, a haldokló Prokugyin már nem az egy­kori bűnöző, de nem is a frissen szabadult fegyenc, aki még ingadozik a jó és a rossz között, hanem az élet értelmét, a boldogságát meg­találó ember. Ezért megren­dítő halála akkor, amikor úrrá lett régi önmagán, A film főszerepében Suk- sint láthatjuk. Hallatlan át­éléssel, zseniálisan játssza el a hol vidám, hol a végsőkig elkeseredett Prokugyin sze­repét. A női főszerepet, a bátor, a szinte naívságig Ljubát Ligyija Fedoszejeva alakítja, nem kevesebb si­kerrel", hozzáértéssel. A Vörös kányafa Suksin új alkotói korszakának első jelentős állomása. Témavá­lasztásban, művészi megfor­málásban egyaránt új ko­rábbi alkotásaihoz képest. Korai, váratlan halála azon­ban sajnálatosan megaka­dályozta Suksint, hogy vé­gigjárja ezt az utat, amely bizonyára hasonló értékű al­kotásokkal lepte volna meg á film barátait. T. G. Pécsi planetarium Pécs felett a Mecsek egyik kiemelkedő pontján, elké­szült a TIT természettudo­mányi stúdiójának modem vonalú épülettömbje. Az új intézmény felszerelése, be­rendezése ezekben a hetek­ben történik és a terv sze­rint karácsonvkpr nyitja meg kapuit az érdeklődök előtt. Ez lesz a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat „kará­csonyi ajándéka” a mecsek- aljai városnak, illetve mind­azoknak, akik Pécsre láto­gatnak és felkeresik a ter­mészettudományi stúdiót. Az intézményben kapott helyet az első ma war plane­tárium. A jénai Zeiss mű­vekben gyártott kisplaneté- rium szemléletesen mutatja be a naprendszer szerkezetét és az égitestek mozgását. Zárszó - vetélkedő után Természettudományok — közművelődés ypnoi pH a háromna- fSyGt Cl 1 p0S izgalom; vasárnap délelőtt a Koma­rov teremben Sípos Károly, a Szolnok megyei Tanács el­nökhelyettese átadta a mű­szaki és természettudomá­nyos szakkörök országos pá­lyázatának díjait. A vetélke­dő eredményét, a zsűri íté­letének szempontjait dr. Sass Elemér adjunktus is­mertette. A különböző ága­zatok versenyében Tata. Vá- sárosnamény, Székesfehérvár. Eger szakkörei vitték el az első díjakat. Megyénkből Jászberény MHSZ rádiós klubját első, a mezőtúri ki­bernetikusok szereplését má­sodik. s a TVM csillagász­szakkörét különdíjjal jutal­mazták. Ám ez a találkozó nem­csak a díjazottak számára je­lentett sikert. Eredményt könyvelhet el a Rendezőség: a Népművelési Intézet és a J ágvári Endre Megyei Mű- elődési Központ a program gondosan előkészített, szer­vezett bonyolításáért. Azok a szakemberek, akik a pá­lyázat gondolatának elhin- tésénél segédkeztek, létrejöt­ténél bábáskodtak, s akik fáradságot nem kímélve szív- vel-lélekkel dolgoztak ezen a három napon a legobjek- tívebb ítéletért. S nem utol­sósorban büszkék lehetnek a résztvevők a legfiatalabbak- tól legidősebbekig alapos fel- készültségükre. S végül is ez a legfontosabb. Hiszen a műszaki és természettudo­mányos szakkörök a tudo­mány műhelyei, bázisai. Fel­nőtt korban ez már komoly, hivatásérzetből fakadó mun­kát jelenthet, az önmegvaló­sítás olyan lehetséges útját, amelyet valamely külső ok­nál fogva a napi munka nem ad meg. Akár ezért, akár azért, mert korábban a továbbtanulás nem volt le­hetséges. akár azért, mert a tudományos munkakörök eléggé ritkák. Épp ezért szin­te felbecsülhetetlen jelentő­ségűek különösen a csilla­gász, a híradástechnikai, a biológiai szakkörök. Gyermelefa, “ talános iskola felső tagozatán a szakköri foglalkozások sú­lyát a világnézet alakításá­ban, a pályaválasztásban be­töltött szerepe adja. A tan­terv kötöttségei nélkül, sok­szor komplex módon köze­lednek a szakkörökben az egyes tudományokhoz, pél­dául összekapcsolják a fotó­zást a biológiával, a csilla­gászattal. Emellett ha az el­méleti problémákat gyakor­latban próbálják megoldani, megszűnik számukra már kamaszkorban a misztifiká­ció; megtanulják a dialekti­kus gondolkodás egyetlen le­hetséges útját a legegysze­rűbb összefüggésektől a leg­bonyolultabbak megismeré­séig. S miután az eredmé­nyek ugyanúgy, mint a gya­korlati tevékenységük közös munkát, közös sikert jelente­nek — hozzászoknak a kö­zösségi lét legnemesebb ér­zéseihez. A szakköri tevé­kenység tehát a közművelő­dés egyik legfontosabb ideo­lógiai. embernevelő műhelye. Nagy feladat hárul ebben a munkában a patrónus intéz­ményekre, s legfőképpen a szakkörVezetökre. Ezért is volt olyan jelen­tős országosan a szolnoki ta­lálkozó. A hazánkban egy­mástól elszigetelten működő körök kaptak első ízben a szakköri mozgalom két év­tizede alatt fórumot, talál­kozásra, tapasztalatcserére, bemutatkozásra lehetőséget. Az utóbbi azért fontos, mert nemcsak a közvélemény előtt ismeretlen ez a fajta köz- művelődési tevékenység, ha­nem a szakemberek élőt}, is. Több olyan jelentősebb ered­mény, tehetséges kutató munkája került most ezek­ben a napokban a nyilvá­nosság elé, amely másoknak is hasznára válik, valami­lyen formában tudományos életünket gazdagítja. fl vasárnapi nem zárult le a szakkörök találkozója. A rendezők, szakemberek, szakkörvezetők, sót a résztvevő versenyzők számára is ez a többnapos program sok-sok ötletet adott arra a kérdésre: hogyan to­vább? Még jobban, még eredményesebben a követke­ző évtizedben, — egri — Mohoiy-Kagy László emlékkiállítás Moholy-Nagy László, m modern művészet egyik út­törője emlékét idézi a Ma­gyar Nemzeti Galériában tegnap délután megnyíló ki­állítás. Mint a délelőtti saj­tótájékoztatón közölték az emléktárlat — amelyet a vi­lághírű magyar művész szü­letésének 80. évfordulója al­kalmából rendeztek — si­keres művészi pályáról, gaz­dag életműről nyújt átfogó képet. Közei 140 alkotást mutatnak be hazai és kül­földi múzeumok, magánsze­mélyek gyűjteményéből. Lát­hatók többek között a kez­deti megnyilatkozások: szí­nes és fekete krétarajzok, konstruktivista képek, va­lamint a későbbi modem al­kotások: plexitüveg és ki­netikus plasztikák, fotográ­fiák és fotogrammok, ti­pográfiák, utópisztikus szín­padképek, film-forgatóköny­vek. Második műszakban: kézimunka Beregi keresztszemesből, buzsáki, kalocsai, palóc hím­zésekből, térítőkből, modern subaszőnyegekből, horgolt gyermekholmikból, ötletes, házilag elkészített lakásdí­szítő textíliákból rendezett kiállítást nyitottak meg teg­nap délután a kun hegy esi művelődési központban. Va­lamennyi kézimunkát a Kunság Népe Tsz Konon- csenko szocialista brigádjá­nak 14 asszonya készítette. Répmövászeti ■rakák a Verseghy Könyvtáriam Kiállítás nyílt Lengyel An­dor knnhegyesi pedagógus népművészeti munkáiból Szolnokon, a Verseghy Fe­renc megyei könyvtárban. A tárlat a nyitva tartás szoká­sos ideje alatt tekinthető meg a hónap végéig a A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom