Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-15 / 13. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 7 január Ml Hírünk az országban December legjelentősebb eseményének az MSZMP IX. kongresszusát tekinthetjük. Az országos lapok mellett a megyeiek is részletesen beszámoltak a kongresszus tanácskozásairól. — Két fontos megyénkben felszólalást tarthatunk számon. Elsőnek Csáki István elvtársét, a párt megyei első titkára november 30-i felszólalását december 1-én ismertették részletesen a Népszabadság, a Népszava és a Magyar Nemzet hasábjain. Boros Ottómé általános figyelmet keltő beszámolóját december 3-án ismertette majdnem teljes terjedelmében a Népszabadság. Beszédének a fizikai dolgozók gyermekei tanulásával, előmenetelével foglalkozó része nagy visszhangot váltott ki. A Békés Megyei Népújságban 16-án Temyák Ferenc is utalt rá „Állandó feladat a nátrá- nyos helyzetű tanulók segítése” című cikkében. A Nők Lapja december 10-i számában „Ha szót kaptak volna” címmel az alföldi nő-küldöttekkel készített riportot — hazautaztukban — így a cibakházi Habán Mihálvnéval és Túróczi Fe- rencnével, a Szolnok megyei nőtanács titkárával. Érdekes cikket olvastunk a Magyar Mezőgazdarág 28-i számában, „A cukorgyár és a tsz-ek újszerű kapcsolatairól”. A jászberényi járási tanács és a pártbizottság mezőgazdasági szakemberek tapasztalat- cseréjét szervezte meg a Hatvani Cukorgyárral. A Szabad Főidben Teszkó Sándor készített riportot december 25-én — megyénkben termelőszövetkezeteket járva — hogyan fogadják az új tsz-nyugdíj- törvényt? Mik a „Vélemények az új intézkedésekről” Cibakházán, Mezőhé- ken, Mezőtúron és Cserkésző Hőben? A Képes Újságban Ari Kálmán fényképes riportját látjuk a nemrégiben villamosított jászszent- andrási tanyákról. Az Esti Hírlap december 12-én a karcagi Lenin Tsz-ben gyártott villanypásztorokról ad hírt. A Szövetkezetben nagy cikk foglalkozik a szolnoki földművesszövetkezet munkájával. Közli a lap a jász- ladányi szövetkezet alapítótagjainak beszámolóját is. A Kirakat decemberi számában Alföldi Erzsébet a Szolnokon megrendezett bőrdíszműkiállításról számol be. A Népszabadság 19-én a korszerűsített Szolnoki Cukorgyár munkájáról ír. A Szabad Földben a Tiszamenti Vegyiművek új szuperfoszfát üzemét látjuk. A Bőripari Dolgozó a martfűi Tisza Cipőgyárban működő nyugdíj-előkészítő bizottság figyelemre méltó munkáját ismerteti. A Fogtechnikái Szemlében Szolnok megye fogászati ellátásáról kapunk körképet. Érdekes riportokat, híreket tarthatunk számon az oktatással, neveléssel kapcsolatban. A Család és Iskolában Horgas Béla hangulatos riportjára érdemes felfigyelni. Kilenc törökszentmiklósi általános iskolással beszélgetett a riporter. „Mi lesz belőlük f” — tudakolta. Mind a kilencen szakközép iskolában vagy ipari tanulóként kívánnak elhelyezkedni. A Munka és A jászberényi járásbíróság bírósági VÉGREHAJTÓI MUNKAKÖRBE felvesz 23 éven fe'üli érettségizett férfit. — Jelentkezni lehet: személyesen vagy Írásban a jászberényi járásbíróság elnökénél Iskola * nemzetközi politechnikai szeminárium keretében Miskolcon, Debrecenben és Szolnokon tájékozódott — hogyan kapcsolódnak a témába a megyei művelődésügyi osztályok. Szolnokon Kiss László osztályvezető-helyettes számolt be a politechnikai oktatás újabb eredményeiről. A Pedagógusok Lapja 15-én több cikkben, nírben is foglalkozott megyénkkel. Nagy sajtóvisszhangot váltott ki a karcagi Gábor Áron Gimánzium angol tagozatos osztályának nyelvi laboratóriuma. A Népszava december 1-én, majd 22-én. a Népszabadság 19-én, a Tükör 20-án mutatta be a laboratórium berendezéseit és ismertette az érdekes nyelvtanulási módszert. A Pajtás elismeréssel ír a jászberényi úttörőház turista szakköréről. A szakkör 21 tagja megszerezte a Kék Túra jelvényt. A Magyar Nemzet és a Népszabadság hírül adja a kisúj- ■ szállási új gyógypedagógiai Iskola és diákotthon létesítését. A Szabad Földben a jászberényi Jász Múzeum hasznos kiadványát ismertetik. Csalog Zsolt és Tóth János munkája „A Jászság története az őskortól napjainkig” nemcsak kiállítási kalauz, hanem a helybéli hagyománytisztelet szép példája is. Az Esti Hírlapban a Lehel kürtjéről írnak. A Szabad Föld beszámol a Jászladányban létesített fa- lumúzeumróL A Népszabadság és az Esti Hírlap 11-én a túrkevei Finta-mú- zeumról írnak. 20-án a Magyar Nemzettel együtt a szolnoki „Bolgár-estről” nyilatkoznak elismerően. A Magyar Nemzet 28-án Kisújszállásról ír: 1967-ben a jubileumok egész sorát ünnepük a városban. A Pest megyei Hírlapban a tiszafüredi Bartha Istvánról, a karikásostor mesteréről olvasunk hangulatos riportot. A Csongrád megyei Hírlapban Virányi Pál abádsza- lóki érdekességekről számol be „Tisza-parti séták” címmel. I. Rákóczi Ferenc levelét, Kazinczy Ferenc egyenesági leszármazottjának hajdani bútorait őrzi egy-egy „őslakos” család. A Film Színház Muzsika december 2-án a „Bolond lány” szolnoki előadásáról közölt képet. A Népművelésben M. Heil Olga cikkét olvastuk a „Szolnoki mű- vésztelep”-ről. A folyóirat Antal Ilona, Gácsi Mihály, Bokros László, Szabó László és Nagy István műveit mutatta be. A cikk maga kicsit későn jött és meglehetősen halvány reagálás a szolnotuak Galéria-beli kiállítására. Főleg Pogány O. GáDornak a Galéria naráti Körében megtartott előadását és az azt követő baráti eszmecserét ismerteti. A Petőfi Nepe 20-án a kecskémét. téU tárlat megnyitásáról adott hirt. Beszáj molt arról is, hogy a Kecskeméti házasságkötő terem díszítésére kiirt paiyazat első diját B. Mikii Ferenc bajai festővel megosztva Cmovini Ferenc Mumsacsy- dijas festőművész Kapta, a második dijat Fali ez Józsefnek Ítélték oda. Jólesően számolunk be a „Mi etetünk" szociofoto kiállítás további sikereiről. A Foto decemberi számában láttuk viszont a már ismerős képeket, Kassák Lajos 1932-ben írt bevezetőjével. Db. Marim Jói—ft* A legnépszerűbb „forgatókönyvíró": Jókai Mór A legnépszerűbb „forgatókönyvíró” Jókai Mór. — Igaz, hogy életében nem született még meg a játékfilm, mégis halála után sok-sok évvel hazánkban a legtöbb irodalmi adaptáció Jókai regényeiből készült Több mint 20 regényét filmes! tették meg Magyarországon, amíg Bródy Sándor művei közül tizenkettőt, Móricz Zsigmond életművéből pedig tizenhármat „ültettek át” a film nyelvére. Mindezek mellett több külföldi filmvállalat is elkészítette a nagy mesélő egy-egy művének film- változatát. Az első Jókai- filmet 1918-ban Korda Sándor rendezte az „Arany- ember" című ma is népszerű regényből. A „Szerelem bolondjai”-t, 1917- I ben. az „Űj földesur”-at I 1935-ben, a „Cigánybáró"-! pedig négy alkalommal, 1928-ban. 1935-ben, és 1954- ben nyugatnémet produkcióban készült film a regényből, 1962-ben pedig nyugatnémet—francia koprodukcióban készült film az ismert történetből. — 1921-ben a csehszlovák La- mac rendezte az „Egy az isten” Rímváltozatát. De film készült „Az egy- húszás lány”, a „Fehér rózsa”, a „Fekete gyémántok” (1916, 1938), a „Gazdag szegények”, a „Lélek- idomár”, a „Melyiket a kilenc közül?”, a „Mire meg. vénülünk”, a • „Névtelen vár”, a „Sárga rózsa”, a „Szegény gazdagok” (1936, 1959) című regényeiből te. Alig másfél évvel ezelőtt mutatták be Várkonyi Zoltán rendezésében „A kőszívű ember fiai” filmváltozatát Néhány héttel ezelőtt pedig bemutatták a két legújabb Jókai adaptációt az „Egy magyar ná- bob”. és a „Kárpáthy Zoltán” című filmeket Tanácsok mini-**oknya ügyben A francia „L’Express” című hetilap tanácsokkal látja ei a mini-szoknya rabszolgáivá vált francia lányokat. Ajánlja, hogy kövessék az angol nők példáját és tanuljanak meg elegánsan illetlennek lenni. A lap szerint a miniszoknya mindenre alkalmas, csak az illendőség ápolására nem. Mini-szoknyában lehetetlen felállni, leülni, viselője legfeljebb a szék szélén húzódhat meg. Mini-szoknyában nem szabad túlságosán előre hajolni, sőt térdelni sem. — Vendéglátás esetén tanácsos, hogy a házigazda töltse ki a vendégek kávéját: ez különösen alacsony asztal esetén fontos. Bonyolult a lépcsőjárás is; kényes dolog, hiszen mindig akad valaki, aki a mini-szoknyásnál alacsonyabban halad... Nem veszélytelen persze taxi után integetni, vagy kabátot felvenni, — hiszen mindkettő karfeíeme- léssel jár és ez garantáltan illetlenségre vezet. . Az egyetlen megoldás: a mini-szoknyásnak bájosnak kell lennie, humorérzékkel kell rendelkeznie es kedvesen kell viselnie UTőbbszáz éves es a festmény. Bronzino: Vénusz és Amor cím« képe » teljes restaurálás után. Siskov Ludmill mestermunkát végzett Yita folyik, eredeti-c a kép vagy másolat? MÚZEUMI RESTAURÁTOROK Budapest, Szépművészeti Muzeum. -Kincsei felbecsülhetetlenek. Egy-egy nemzetközi katalógusban így jelölik a remekműveket „értéke: pénzben nem fejezhető ki”. Sajnos azonban az örökké málló idő nem veszi tudomásul, még a leghíresebb festmények, szobrok értékét sem. Támadja, rontja, pusztítja Meg kell védeni a műkincseket! Meg kell menteni a pótolhatatlan kultúrtörténeti emlékeket! Ebből a gondolatból született a nagy mesterségbeli tudást igénylő restaurátor hivatás. — Kövessük végig egy restaurálásra váró kép útját — ajánlja Siskov Ludmill. áld jazz-zenészként kezdte a pályafutását de a festészet őt is megbabonázta és azóta már végzett festőművész-restaurátor. Egy kép, amelyet megvásárol egy múzeum, ritka egyedi példány. Elsősorban a művészettörténészek feladata megállar>i+sr.i- eredeti, vagy hamisítvány. Ma már fejlett technika segít, hogy a tévedést ki- zárják. — Röntgenezzük a képet és a sugarak kimutatják a belső struktúrát, a rétsge- ződést A legtöbb esetben úgy rongálják a képeket, hogy durva módon átfestik. Az ultraviolett besugárzás előhozza a homályból az évszázadok alatt elhalványult szignókat. Ha mindezeket a vizsgálatokat kiállja a festmény, és eredetinek találtatott, akkor jövünk mi. — Hogyan kezdik a munkát? Odavezet egy állványhoz. Munkában egy híres festmény. — A legtöbb bajt a helytelen tárolás, nedvesség, égés, törés okozza. Ezért feladatunk elsősorban, minden további romlás megakadályozása. A tulajdonképpeni restaurálás csak ezután kezdődhet. Az ere- p1távo’’+urik m;r>den idegen anyagot, az esetleges átfestést, amíg feltárul az eredeti kép. Ez roppant hosszú, nagy precizitást igénylő feladat. — Amikor eltávolítják az esetleges átfestéseket, nem jön le az eredeti festék, az értékes kép is a vászonró;? — Szerencsére nem. A régebbi festékek mindig ellenállóbbak, mint az újabbak, és ezért jól viselik a tisztítást. Sokan azt hiszik, hogy a restaurátorok „átfestik, vagy újrafestik” a képeke.. Régebben az amatőrizmu idején valóbn ilyen durva módon „javítottak”, de ez a módszer meghazudtolta az eredeti képet — Mi a legfontosabb egy-egy kép restaurálásánál? — A fő szempont természetesen az eredetiség visz- szaállítása — válaszol Lieber Gizella. — Szinte miJ- Uméterről milliméterre, a meglevő ép részek érin te', lenül hagyásával hajszálvékony ecsettel egészítjük ki a képet Regős István A barokk-női szobor nemsokára visszanyeri ereded szépségét Borbás Anik< arankája nyomán
