Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-15 / 13. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉP LAI* 3 hónap tervei Mit hallunk a rádióban ? Mi Pénzünkből című sorozat a hazai földgázprogram megvalósulását kíséri figyelemmel. A szórakoztató és művészi programok közt szerepel a Kórus Pódium. Adásaiban a munkáskórusok mellett egyetemi, vállalati és falusi énekkarok is fellépnek majd. Három új zenés játékra is sor kerüL Január 28-án Hidas Frigyes —Kopányi György Guillotin térzenével, február 25-én Tamásy Zdenko—Mándy Iván: Női különítmény, március 25-én pedig a Berlini Rádió és a Magyar Rádió koprodukciójában Nats- chinszki—Wilde: Bunbury című musicalja hangzik el. Február 16. és 27-e között kerül sor a 6-os stúdió nyilvános gordonka versenyére, amelyen 17 fiatal művész mutatkozik be. . A zenei élet legnagyobb szenzációja Leopold Stokowski vendégszereplése less, aki többek között Kodály: Háry János szvitjét vezényli majd a rádióban. Január közepétől új sorozat indul az URH adón is; századunk kamarazenéjéből. Érdekes sorozatokra számíthatnak azok is, akik zenei ismereteiket elsősorban a rádió mellett gyarapítják. Bartók művészi pályájáról az URH adón hallhatnak előadássorozatot, ugyancsak itt hangzik majd el a Zenélő Napvilág című magazin is, amely a legfrissebb zenei érdekességekkel és ritkaságokkal foglalkozik. A Magazin-ban eredeti felvételekről régi idők nagy xongoristáit, a Zenei Panorámában pedig m 1965-ös esztendő új. zenei termését hallhatják. Hangjáték foglalkozik majd tiszt Ferenc életével, s a Toscanini centenárium alkalmából sorozatban játszók le Beethoven zenekari műveit, a nagy olasz dirigens vezényletével. Érdekes lesz majd az Epizódok az Operett Világtörténetéből című sorozat is. A „hét művészei” között pedig ilyen nevek szerepelnek: Ben járni no Gigli, Tito Gobbi, Leo Slezák, Bartók Béla Basilides Máriával és Gall: Curd Bronislaw Hu- bermannal. Tanulmányok a katonai nevelés köréből A Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában jelent meg a Tanulmányok a katonai nevelés köréből című cikkgyűjtemény. A könyv annak a sorozatnak első kötete, amelyből a Kiadó a jövőben évenként kíván egyet egyet megjelentetni, összefoglalva bennük az adott időszak aktuális kiképzési és nevelési problémáit. A sorozat célja: a kötetek egyrészt segítik • korszerű követelményeknek megfelelő katonai kiképzést és nevelést, bemutatva a gyakorlatban bevált módszereket, — másrészt összefoglalva a hadsereg ben végzett pedagógiai kutatómunkát, megismertetik a neveléstudomány katonai alkalmazásának eredményeit. E kettős cél jegyében jelent meg az első kötet is. A tanulmányok olyan porblémákkal foglalkoznak, amelyeket a kiképzés mindennapjai vetnek fel. A megoldásukra a szerzők ■ neveléstudomány, a pszichológia, a szociológia eredményeinek alkalmazásával keresik a választ. Külön- külön tanulmány foglalkozik; — a bevonuló fiatalok jellemzőivel, életkori sajátosságaival, a katonai fegyelem alapjaimé, a szabályzatok szerinti élettel, a rendszeres tájékoztatás jelentőségével, — a harcászati kiképzés módszereivel. A könyv a hadseregben fellelhető nevelési problémát tárgyalja, tanulmányozása így hasznosnak ígérkezik a honvédelmi nevelő tanárok és általában a pedagógusok számára is. „Mit akar ez a pasas?" Komlós János a harmadik oldaláról „Jé, & Komlóé János a televízióból!" — fordulnak utána, ha az utcán látják. Egyes rosszmájú kollegák szerint népszerűsége lassan a futballistákéval vetekszik. Tudni kell még róla, hogy amikor nem vizsgálgatja az érem oldalait, akkor a Nép- szabadság kulturális rovatának vezetője. Interjúnkra is szerkesztőségi szobájában válaszolt. — Mit jelent egy újságírónak a tévé képernyője elé állni? — tettük fel as első kérdést — Amikor először ültem a kamerák elé, furcsa érzéseim támadtak. Hol vannak azok a bizonyos állítólagos milliók, akik engem néznek, kérdeztem magamtól. Azt hittem, hogy az üres világba beszélek, s minden pillanatban abba akartam hagyni az egészet — Eleinte valóban ült a kamerák előtt. Node miért állt fel? — Így könnyebben tudok beszélgetni. Ezt annak idején egy poénnak szántam akkor, amikor a takarékos- sági év volt napirenden, gondot is okoztam vele a rendezőnek, Surányi Lilinek, akinek egy külön képbeállítást kellett kitalálnia, hogy lássanak is belőlem valamit — Ha műsorában keresi a szavakat, esetleg beszédhibát vét, azt nem mindig a humoros hatás kedvéért teszi? — Nevezzük nevén: néha dadogok. Erre gondolt? Egyenes adásban közvetítenek, annyira egyenesben, hogy egyszer előfordult az is, hogy még nem fejeztem be a műsort, de a kamerát már elvették. — Milyen leveleket kap az adások után? — Olyanok a levelek, amilyen ez a mi kis országunk. Van amelyiket balról. másokat jobbról hozza a posta. Ebből is látható, hogy mindenről a posta tehet. Nem kevésnek ez volt a lényege: „Mit akar ez a pasas?” A legnagyobb meglepetést egy névtelen levél okozta. Dicsért. — A tévé általában nagyobb népszerűséget biztosít, mint az újság Nem okozza ez önnél a sajtó lebecsülését? — Az újság alaposabb, el- gondolkoztatóbb írásoknak adhat helyet Ott egy sort többször el lehet olvasni, ea a tévénél persze lehetetlen. A képernyőről úgy kell beszélni, hogy minden nézőnél azonnal „leessen a tantusz”. Ennek az érmének, a mi propagandánknak is van azonban egy harmadik oldala. Néha olyan unalmasan tudjuk dicsérni magunkat, hogy az felér egy szidással! Ha Lenin ma élne, akkor a televízióról mondaná ugyanazt amit a filmről mondott Óriási lehetőségeket rejt magában a tévé a tudat formálásában, ezzel azonban élni kell.. — Mf a véleménye ezek szerint « politizáló humorfőt? Mindennel lehet Pie* telni, vagy van ezen a területen valami tabut — Más a humor, s más a vicc. Viccet csinálni valóban nem lehet mindenből. Amit tisztelünk, amiért küzdünk, az nem vicc. Ahogyan azt néha csináljuk? Az más. Lehet es kell is humorosan nézni egyes jelenségeket Visszatérve egy kérdésre. Nem az a lényeges, hogy ülök, vagy állok a kamera előtt A fontos az, tudjam, hogy hol állok, „He”? Mondják most azok, akik esetleg asm akarnának megértenie. B. L Bokros László: Tanulmány A mai ember érdeklődése fokozottan a természet- tudományos felfedezések felé fordul, az ilyen tárgyú előadássorozatok száma emelkedik a Rádióban. A Szervezetünk Titkai című sorozatot 18 előadásra tervezik, a Természet Törvényei sorozatban pedig a fizika törvényszerűségeit ismertetik a felfedezés történetével és hasznosításával együtt A Rádióegyetem sorozataiban „mai szemmel” neves fizikusaink az anyag szerkezetéről, élelmiszerkutatók és közgazdászok pedig táplálkozásunkról beszélnek a Mindennapi Kenyerünk sorozatban. A munka és a munkát végző lélektanával foglalkozik a Munkásakadémia. Mindenkit érdekel majd az egyik új tudományágnak, a Bio- mikának megjelenése a rádió programjában. A sorozatban tudósaink a biológia és a műszaki tudományok kapcsolatát és kölcsönhatását elemzik. A biológia és a társadalomtudomány eredményei alapján állítják össze a falusi hallgatók műsorait is. December 31-én indult, és hetenként háromszor hallható a Falusi Gondolatok című adás. A műsor a kongresszusi határozatok és az éj gazdasági mechanizmus jelentőségét ismerteti majd a szövetkezetek és az egyéni gazdálkodók mindennapi munkájában, életében. Érdeklődésre tart számot a Házunktája sorozat is, amely elsősorban a háztáji kisgépekkel, a növényvédelemmel, a különféle hitelakciókkal és az állattartással foglalkozik. Néhány érdekes témakör a Falurádió napi műsorából: A Szövetkezetek önállósága, Korszerű Takarmányozás, A Szövetkezet és az új TSZ Törvény. Az új gazdasági mechanizmussal és a kongresszus határozatai nyomán kialakuló helyzettel az iparban dolgozók is több sorozatban ismerkedhetnek. A Reform című gazdasági szemle az év gazdasági problémáit elemd. a Vállalatvezetők Klubja az üzemvezetés új módszereivel, az önálló külkereskedelemmel foglalkozik. A Legfőbb vágya volt, hogy beköltözzenek a városba és ott éljenek, a gyermekek ott járjanak iskolába, aztán este moziba, meg színházba menjenek, aztán..» vasárnap délutánokon kirándulni mindenhová, amiről csak írnak és beszélnek kiváltképpen a képes újságok..} S ehelyett... itt eteti a kacsákat, libákat, a csirkéket, s a kot- lókkal bajlódik, meg... hallgatja, hogy hol, merre dohog a férje Ze- torja. A gyerekek a régi temetőnél rúgják a labdát, ordítoznak, ahogy a torkukon kifér, és táncolva ugrálnak is hozzá. — BertiI Jóska! Nézzétek már a libákat, leúsznak a csatornán... Két fiúval kevesebb a csapat, valameddig, de a labda újra pukkan, s Kovács Ferencné, született Bogdán Rózsika sóhajt egyet, könnyűt, s bemegy. Pest. A nén- je ott él családjával együtt és egyre varázslatosabb képeket fest leveleiben a fővárosról. Persze. ő is látott már belőle nénje révén egyet-mást. van mire támaszkodjon a képzelete. Mindazonáltal a vágy alig más, mint zsongó képzelgés, hiszen, nagyon szépen s nagyon jól élnek az urával. Kitűnő ember, minden kézimunkához ért, A házat is any- nyira rendbe hozta, hogy a tanács mikor egyszer szárnyára kelt a hír, hogy Pestre akarnak költözni. kérte — nyolcvanezerért. 'Jó lenne állatorvosi lakásnak. S ebben a pillanatban erősbö- dik a motordohogás. A Zetor felbukkan, a saroknál, s a nagykapunak fordul. Megáll. Rózsika, mint hogyha valami meglepetést, titokzatos dolgot várna, kinyitja a kaput. Semmi. Vagyis... nem sok. Deszkát hozott, amolyan selejtes anyagot a fűrésztelepről, mert készen van teljesen az istálló, csak a jászol hiányzik, nem kapott előbb anyagot. A Zetor befordul, megáll. — Mi az? — kérdezi Rózsi kíváncsian. — Deszka. Tudod. í ; csak megveszem a Bacsa Sándor tehenét... — Ne vedd meg, Feri! —mondja Rózsi csaknem sikoltva. — Hogyne venném! Hiszen... miért vásároljuk mi a tejet literenként háromhatvanért, amikor. . i el is adhatjuk ugyanany- nyiért? Ma is leadja a nyolc, tíz litret, s ráadásul februárban fia is lesz, és... tíz liter az harminchat forint naponta! Havonta meg annyi mint... — Nem tud számolni. mivel az asszony szinte kétségbeesve sikoltja: — Jó, jó, de... ki feji meg? Én? — ujjával a mellére mutat. — Hát persze. Nem is ón. — Én húzgáljam, markolgassam azt az izét.i — Megsápad kegyetlen. mert hisz ilyent még sose tett. S szinte látja a tehén négy, vastag és eléggé hosszú csecsét. — Na-ná, mit gondolsz? Nem mondom, amikor ráérek, hát... megfejem... meg én. Szívesen. De úgy, általában a te dolgod. Pillanatig csönd. Rózsika csak áll, néz. aztán a régi temető felé fordul, ahonnan harsan a gyermekek lármája. — Abból ugyan nem eszel, amit én fejek! — mondja csendesen és lódul be, a konyhába. Ezzel a pillanattal kezdődött el a baj. Folytatódott azzal, hogy suttyonban még aznap levelet írt Pestre, a nővérének. Nem szólt se este, se másnap egyetlen egy felesleges szót, se, rosszat, se jót, se a gyermekekhez, se a férjéhez. Csak mosott, vasalt, rendezkedett. Ezt a ruhadarabot ide, azt meg oda. Másnap délután zaj támadt az udvaron. Bacsa Sándor, meg az ura vezették be az udvarra a tehenet. Rózsi mégj óbban elsápadt. Azt hitte, mire idejön a tehén, a levél is megérkezik Pestről, és tessék levél nincs, a tehén meg itt van... de ő nem feji meg, nem és nem! Hát ezért ment férjhez Kovács Ferihez? A tehén nagy esemény, nemcsak az udvaron, hanem az utcában is. Egy tehénnel több, és több tej megy esténként a csarnokba. Érdekes, azonnal elterjedt a hír, hogy Rózsika nem akarja megfejni a tehenet! Előbb csak a környéken beszélték, aztán túl, hamarosan felkerült a szó a Nagyutcára, és este már Bogdán József Rózsika apja is tudta. — Elmegyek, megnézem, mi igaz a szóbeszédből, mi nem, — mondja szelíden a feleségének. — Eredjél, apja eredj... — feleli az asszony halkan, és nagyot sóhajt, ö még többet tud, mint a férje. Tudja, hogy lánya ma, vagy holnap eltűnik a faluból és nincs tovább. Az öreg Bogdán éppen akkor nyit be az udvarra, amikor a ve- je, Kovács Feri a kútgárgyán a tejet szűri, és a konyhából hangon, civakodó beszéd, meg gyer- meksírás hallik. — Mi van itt? — kérdezi csendesen.» — Hogy mi? Hát menjék csak be, a konyhába, akkor megtudja! — bömböli inkább a veje, mint mondja. — Mit tudok meg? — s a hangja olyan • szelíd, olyan alázatos. — Azt, hogy... a lánya megveszett, levelet kapott és menni akar Pestre! — Igen? Pestre?" — s lassan, nagyon lassan, szinte lábujjhegyen megy a konyhába. S köz» ben annyi minden eszébe iut. A rengeteg prédikáció, amit széjjel szórt itten a faluban... a gyermeket úgy kell nevelni, hogy szelíden, szépen, még szóval sem bántani, csak érvelni, meggyőzni, egy ujjal hozzá soha nem nyúlni. .. Rózsi felkattintja a villanyt. Ölében csomó holmi, g bámul az apjára, — Mit akarsz kislányom? — kérdezi az apja. Rózsi mintha darálót hajtana, úgy hadarja: — Én nem arra születtem, hogy térdig járjak a ganéban, hogy felkeljek hajnalban, hogy tehenet fejjek, hogy... — az apja belesnél: — Nem arra születtél, hát mire születtél kislányom? — de az utolsó mondatot már ordítja és elébe toppon. — Hol az a fejő? Vedd a kezedbe azonnal és fejd meg azt a tehenet, mert... — Megfejtem már.. — mondja a veje az ajtóban riadozva. — Nem baj, én látni akarom, hogyan feji. Ahol annyi tej volt, maradt még valamennyi... Hol az a fejő? — De immár harsog nemcsak a konyha, hanem az egész ház. ... S alig pár perc múlva az új, frissen meszelt ól gyenge derengésében Rózsika ül a kisszéken, térdei között a fejő, és eléggé gyengén jön még egy kis tej. De jön. És lám, nem is olyan kellemetlen dolog a fejes. .. .És reggel már vidámabban vitte a fejőt az ólba; este még- inkább, és mára már 6 maga hordja a tejet a csarnokba, t, ^ 9 £5 | SZABÓ PÁL: | | A TEJ | iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiyiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiHiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiP
