Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-11 / 85. szám
YJLAQ PROLETÁR!Al EOYESOUPTPKf MEGYEI A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX év folyam, 85. szám. Ara: 5» Aliit 1958. április 11. péntek. A szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása a magyar ipar fellegvárában Hruscsov és Kádár János beszéde a csepeli munkások nagygyűlésén „Vörös Csepel, vezesd a harcot!” — zeng-zúg, messze száll az ének, lobo nak u vörös és nemzeti színű zászlók a Csepel Vas- és Fémművek főbejárata előtti téren. A gyárhoz vezető úton és végig a Pest felé vivő betonút mentén is ezrek és ezrek állanak: Csepel, a híres vörös Csepel vendégeket vár: a szovjet kormányküldöttség tagjait. Komjáthy László, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója üdvözli a vendégeket. N. Sz. Hruscsov néhány kedves szóval válaszolva, szeretettel köszönti Csepel és a gyár dolgozóit, majd elindulnak, hogy végigsétáljanak a hatalmas gyáron, üdvözöljék a Csepel Vas- és Fémművek munkásait. A séta a Csepel Vas- és Fémművek egyik legjelentősebb gyárába, a Nagytömeg árugyárba vezet. Itt rendezik meg a nagygyűlést. A csarnokot kitakarították, szépen feldíszítették, hogy még a munkahely is ünneplőben fogadhassa a gyűlés résztvevőit. Sok, nagyon sok munkás jött el erre a gyűlésre. És legalább annyi munkába iszony. Talán több is, mint férfi A magyar és szovjet himnusz után Kiss Dezső, a Vasmű pártbizottságának titkára nyitja meg a nagygyűlést. — Nagy öröm és különösen nagy megtiszteltetés a Csepel Vasmű dolgozói számára hogy önök, a Szovjetunió vezetői szerteágazó és igen nagy jelentőségű munkájuk mellett időt szenteltek arra, hogy minket meglátogassanak — mondja Kiss Dezső, majd a gyár történetéről, munkásságának több évtizedes hősi harcáról szóL — Gyilkolták apáinkat, vertek bennünket, nyakunkra küldték a horthysta rendőrkopók, besúgók, pro- vokatőrök százait és százait, de hiába kegyetlenkedtek, és tettek az utcára soksze egyszerre öt-hatezer embert is, a csepeli szervezett munkás öntudatát nem tudták megtörni. Ezután arról a segítségről szólt, amelyet Csepel tizenhárom év alatt és különösen az ellenforradalmi események okozta károk felszámolására kapott a testvéri szovjet néptől és ismertette, hogy menynyi megtakarítást tűztek ki célul a gyár dolgozói a termelésben, mennyi nyereségrészesedést kaptak a munkások. Végül forró szeretettel köszöntötte a vendégeket és a nagygyűlés minden résztvevőjét. Ezután Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára lépett a mikrofon elé. Elutazott a szovjet párt* és kormányküldöttség A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége nyolc napig tartó magyarországi látogatása után csütörtökön délelőtt a Ferihegyi repülőtérről visszautazott a Szovjetunióba. Az ünnepi díszben pompázó repülőtér betonján sokezer fővárosi dolgozó gyűlt össze, hogy búcsút vegyen a szovjet vendégektől. Megjelent a küldöttség búcsúztatására Kádár Jártas, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr.Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, póttagjai, a kormánynak, az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak 6zámo9 tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Megjelent a küldöttség búcsúztatására a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A repülőtéren felsorakozott díszőrség parancsnoka jelentést tett N. Sz. Hruscsovnak, majd felcsendültek a magyar és a szovjet himnusz hangjai. N. Sz. Hruscsov Kádár János társaságában ellépett a felsorakozott díszőrség előtt és üdvözölte azt. N. Sz. Hruscsov és a küldöttség tagjai ezután köszöntötték az Elnöki Tanács elnökét, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány, majd a diplomáciai testület megjelent tagjait. Az úttörők piros rózsa és szegfűcsokrokkal kedveskedtek a szeretett vendégeknek, akik ezután magyar államférfiak kíséretében elhaladtak a búcsúztatásukra megjelent dolgozók hosszú sorai előtt. A fővárosi dolgozók hosszasan éltették a magyar—szovjet barátságot, zászlókat, kalapjukat lengetve köszöntötték a szeretett vendégeket, akik mosolyogva viszonozták az üdvözlést. A küldöttség tagjai ezután Kádár János, Dobi István, dr. Münnich Ferenc, Marosán György társaságában a repülőtér közepén lévő, vörös drapériával díszített szónoki emelvényre léptek, ahol N. Sz. Hruscsov búcsúbeszédet mondott. Ezután Kádár János mondott beszédet* A beszéd végén N. Sz. Hruscsov melegen átölelte Kádár Jánost s dr. Münnich Ferencet és együttesen szívélyesen köszöntötték a dolgozóka* Az mternacionálé elhangzása után a küldöttség tagjai fogadták a díszőrség díszmenetét, majd beszálltak a TU—104 külön repülőgépbe. A gép ajtajából N. Sz- Hruscsov mosolyogva, kalapját lengetve, még egyszer búcsúzott a megjelentektől, akik újból hosszasan ünnepelték a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője:, a küldöttség tagjait, a szovjet és a magyar nép barátságát. Néhány perc múlva a hatalmas gép a magasba emelkedve elindult a Szovjetunióba. (MTI) (Folytatás a 3-ik oldalon.) Kádár Jánosi Szocialista jövőnk egyik garanciája, hogy végig kitartunk a szovjet-magyar barátság mellett — Kedv») eívtársak! Kedves elvtársnők! Munkástestvéreim! A szovjet—magyar barátságnak erre a cserek' gyűlésére, erre a találkozóra közéletünk vezetőinek eay csoportja jött el. Itt van Dob’ elytárs, Marosán, Kállai Biszku, Csergő elvtárs. Berk* Valéria elvtársnő és myg köz életünk más vezetői. Engedjék meg kedves elvtársak hogy április 4-re, a mi nemzeti felszabadulásunk és nép szabadságunk születésnapjára gondolva, pártunk Központ Bizottsága, Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa és for radalmi munkás-paraszt kor mányunk nevében á'adjan- önöknek mindnvájunk forró testvéri üdvözletét. — Kedves elvtársak! A Őse pel Vasművek fogalom a magyar iparban De a Csévél Vasművek hagyományai fogalmat jelentenek a magya munkásmozgalomban is. A m* szocialista forradalmi da Iáinkba sokszor bele volt fűz ve a Vörös Csepel neve Ezt p nevet ez a gyár az el«ő világ háború időszakában érdeme1 te ki. amikor forradalmi góc pontja volt annak a maeva- munkásosztálynak. amelv fel kelt az imnerial'sta háború ellen a békéért, a Habsbur gok ellen, a nemzeti füg?e* lengésért és a burzsoázia e1- len a szocialista forradalomért. — Mostanában megszoktuk hogy őszintén és nyíltan beszéljünk egymással. Ez a szév és nagyszerű fogalom: Vörör' Csepel, a mi "négy évtizede- történelmünkben nem esvfor mán érvényesült. A két világháború közötti időszakban a Horthy-fasttmus kegyetlen terrorral nehezedett ennek a gyárnak a munkásságára, tűz zel-vassal irtotta itt a szocia lista forradalom képviselő1'* mert tudta: ha Csepelen, eb ben a munkáskollektívában erős a kommunizmus, akkor erős QZ egész magyar mutig kásosztályban és akkor elveszett a burzsoázia ügye. — A második világháború időszakában is volt egy döntő időpont, amikor a fasiszták azt akarták demonstrálni hogy a nép menekül a felsza badító szovjet hadsereg eVT és felszólították Csepel dolgozóit, hogy ürítsék ki a gvá rat és a szigetet. Akkor Cse pel munkásosztálya — és mer kell említenem, a proletár- asszonyokkal az élén — szembeszállt velük, s nem volt erejük többé e felett a nép felett. (Nagy taps.) — Azután eljött a felszaba dulás napja. Megkezdődött a küzdelem, hogy új hatalmat teremtsünk, a nép hata'má* és hozzálássunk a szocializmus éoűéséhez. Ae" rk jrle ién, 1945 májusában az első munkaversenyt az országban — a kommunista párt orszá gos értekezletének tiszteletén— ebben a gyárban kezdetné nyezték és ezt a gvárat vitte ez a munkáskoi,e''tíva az el ső helyre: megver'ék a munkaversenyt. Ez is fórra dalmi tett volt, elvtársak, bá- ezt kaianárr-Rsi hajtották vég ne a munkások. — Később más idők jöttek \ szocializmus alapiainak le “akásában ennek a gyárnak = kollektívája nagy szerepe* •á'szo't és ezért minden era bernek. aki itt dolgozik — p hailottkorúaknak és szokna1 a fiataloknak is, akikkel nr !tt beszéltünk, s akik még csak most lesznek munkás©' — szerintem szent kötelessé ge, hogy a szocialista építé- 13 éves eredményeit, a nén vívmányait védelmezze a rá galm azokkal szemben. (Nagy *aps.) — Ha ellenségeink az épí *és közben elkövetett hibák - ’-ól beszélnek erre a mi vála szunk ez: a hibák is a miéin1 itoltak és mi fogjuk kijavító ni őket. Nektek ehhez semmi iMzötök, mfiít n&Mßk M3» gg fáj, hogy mi itt, hogy ott hibáztunk és kicsit lassabban mentünk, mint ahogyan mehettünk volna, hanem az, hogy itt proletárdiktatúra, népi haitalom van és szocializmust építünk. (Úgy van, úgy vám! Nagy taps!) Mi a h bá- kat a saját sorainkban tisztáztuk. Kinek mi járt, kiosz tottuk. Akinek a fejét meg kellett mosni, megmostuk Aki nem bizonyult jó vezető nek, az nem vezető most már. De ez a mi ügyünk, a munkásosztály, a párt és a nép ügye. Ez nem az el lemé ügye. Az ellenséghez nekün1- egy szavunk van • mi a szocia ’izmus, a népi hatalom, : pro ’etárdiktatúra emberei és né ve vagyunk. (Ügy van, úgv van. Telkes, ütemes taps é- hurrá felkiáltások.) — Kedves elvtársak! M: akik a párt központjában a kormányban és az Elnöki Ta nácsiban dolgozunk, 1956 no vem-ber első napiaitól abba- a szent meggyőződésben cse fekszünk, hogy nem min* nagy tudósok, hanem min' minden becsületes magva- munkás, paraszt ember é'.ér *elmiségi dolgozó akaratának végrehajtói > léptűnk fel. (Nagy taps.) Mert nálunk, elvtársak — beszélhet bármit is az ellenség — a munkás osztály döntő többsége, a parasztság óriási többsége és az értelmiség jobbik és nagyob bik fele igenis a népi hatalom, a népi demokrácia és a szocializmus mellett van (Ügy van, úgy van! Lelkes taps.) Persze, azok az 1956 ok tóberi—novemberi—decembe ri napok nehéz napok voltak. Emlékszem, amikor decem berben it* a Sportcsarnokba11 összejöttünk a csepeli kom munista kollektívával, négy ötszáz emberrel. Azt mond *uk: elvtársak, varrnak méa akik butaságokat fecsegnek, sőt helyben még az ellenség támad, de a központban már mi támadunk. S azt mondot *uk: bátrabban elvtársak mert nekünk igazunk van É* 17. az aktíva, annak a kollek- *ívának az elhatárolása k'su gárzott 29 ezer emberre. M! nem szeretünk dicsérni, de fogadiák az eívtársak el'sme “ő szavunkat azért, ahogyan azóta itt Csepelen harco’na1' és dolgoznák. (Lelkes, nagy taps.) Testvérünk a világ minden munkása — Mi a lényege harcunk ->ak? A szocia’í—műsort va- nyunk és a népi hatalom erő sítése me’lett vagyunk. Enne1' ’•észe, hogy tiszta elvet valHrtl*C*ovt 'unk, és azj; teljes határozott tággal valljuk. A proletár nemzetköziség mellett vagyunk. Nekünk testvérünk a világ minden munkása, bármilyen nemzetiségű is, s ellenségünk, még ha magyarnak született is, az, aki a reakció mellett és a népi hatalom ellen lép fel. (Ügy van, van, úgy van! Taps.) — Kedves eívtársak, engedjék meg, hogy kifejezzem mindnyájunknak, akik ide eljöttünk magyar vezetők, azt a bensőséges, jó érzését, hogy a gyár kollektívájával olyan alkalomból találkozhattunk amikor legdrágább és legked vesebb testvéreink, a szovje* elvtársak itt vannak velünk. (Hosszan tartó lelkes, üteme- nagy taps és felk'ál tások1 szovjet—magyar barátság!) — Kedves elvtársak! Párt és kormányküldöttségünk jár a Szovjetunióban. Kínában Romániában, a Német De mokratikus Köztársaságban. Pártunk és kormányunk képviselőit ez országok népei olyan forró szeretettel és megbecsüléssel fogadták, ami egyszerűen leírhatatlan. Amikor most egy esztendeje a Szovjetunióban jártunk, bennünket, magyar vezetőket olyan szeretettel vettek körül, hogy meg kell mondanom őszintén, néha restelltük magunkat. Mivel érdemeltük ki ezt a szeretetet? Minket, elvtársak, sok néppel a közös ügy köt össze és én a Smviet- unióban, azt hiszem, az önök nevében is mondhattam és az önök szívéből is szólhattam: nemzeti függetlenségünk, békénk, szocialista jövőnk egyik garanciája, hogy végig ki fogunk tartani a szovjet—magyar barátság mellett, akármiféle ellenség áskálódjék is. (Ütemes, nagy taps.) ».. hogy a Vörös Csepel név igazán érvényes legyen! — És azt is mondottuk ott — ha a szovjet elvtársak jó tulajdonságainkkal és gyengeségeinkkel együtt becsül nek és barátjuknak nevezne'-- minket — és a szovjet nép minden fia: munkás, paraszt értelmiségi, köztük olyan dől gozó szülők, akiknek gyerme kei meghaltak a mi népünk szabadságáért és nemzeti füg getlenségéért, azt mondotta hogy becsüli a magvar néne- és barátjának tekinti —. akkor ez a mi népünkre olvan mentiszteltetés, amit csak a tövében fogunk igazán kiérdemelni. (úgy van, úgy van' Nagy taps.) — Kedves elvtársak! Engedjék meg. hogy a párt Köz ponti Bizottsága, a forradal mi munkás-paraszt kormány nevében — és ha Dobi elvtárs egy pillanatra rámruházza hatalmát, az Elnöki Tanács nevében is — szívből jó erőt, egészséget, jövőbeni sikereket kívánjunk a csepeli proletariátusnak. Ügy dolgozzanak és harcoljanak rendszerünk ellenségeivel szemben. hogy a Vörös Csévél név ’■gazán érvényes legyen. — 'Hosszantartó, lelkes, ütemes *aps és felkiáltások: Éljen a párt!) Kádár János nagy tetszéssel fogadott beszéde után fergeteges taps, szűnni nem akaró hurrázás és éljenzés közben N. Sz. Hruscsov szólt a nagygyűlés részvevőihez. A népi hatalom Magyarországon örök időkre szól! — Kedves elvtársak! Bará- *aim! Engedjék meg, hogy át adjam önöknek, a dicső cse peli gyár munkáskollektívá 5ának, a magvar munkásösz- 'ály egyik élcsapatának a szovjet munkásosztály, a 200 milliós szovjet nép testvér' üdvözletét. (Éljenzés és taps auná-fááftásűkj A világ összes munkásai testvérek. Az osztályszolidaritás szálai fűzik össze őket A munkásoknak, a világpro’eta riátus hatalmas hadseregének nagy, történelmi hivatása hogy az emberiséget elvezes se a kommunizmusba. A munkásosztály a néptömegek év&gápdgs kifej«. zője. Ez az osztály testesíti meg a felszabadító harcokhoz szükséges energiát, kitartást Csak ez az osztály képes a nehézségek és a viharok legyőzésére. — Különösen megnő a munkásosztály szerepe a hatalom kézbevétele után. Mi, önökkel együtt, tapasztalatból tudjuk. milyen hatalmas erőfeszítéseket követel az új szocialista élet építése,' hiszen munkánkat ál'andóan akadályozzák a régi világ erői. A reakciós erők — amelyek szeretnék örökre fenntartani a kapita- ’ista rendszert azokban az országokban, ahol az még léte- (Foly tatása a 2-ik oldalon} i