Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-03 / 29. szám

TISZA VIDÉK 1957. február 3 A párt tisztaságáért és harcesságáért TANULSÁGOS TÖRTÉNET u ki>it rií>n>si \ iiriis (] nettel '1SZ- rőt A Magyar Szocialista Mun­káspárt igen nehéz helyzet­ben, az ellen forradalmi erők pergőtüzében kezdte meg szervezkedését megyénkben. Az elmúlt évek hibáiból tanulva a kommunisták olyan pártot akarnak a marxizmus­­lemnizmus elvei alapján szervezni, amelyik tiszta, egy­séges és harcos. A pártszerve­­zéshél gondosan ügyelnek ar­ra'“' hogy soraikba ne fura­­kodjanafc be olyan szemé­lyek, akik saját egyéni érvé­nyesülésükét tartják szem előtt. ' Az idősebb, tapasztaltabb, a munkásmozgalomban több évtizeden keresztül résztvevő kommunisták azt mondják: „ . i. olyan kommunista pár­tot akarunk, amelynek tág­jáét a marxizmus-leninizmus eszméi kovácsolják össze és olyan párttagokat, akik min­den nehézség és megpróbál­tatás mellett hűek tudnak maradni az eszméhez, aktí­van, napról-napra harcolnak a szocializmus megvalósítá­sáért.’* Azoknak az elvtársaiknak,, akik ezt mondják, — mély­ségesen igazuk van. Hiszen a kommunisták nagy tanítói állandóan hangoztatták, hogy fokozni kell minden párttag i aktivitását, fegyelmezettségét és'öntudatosságát, hogy , óvni kell a párt tisztaságát és meg kell nehezíteni a nem-proletár, ingatag ele­meknek, hogy beférkőzzenek soraiba. „ Feladatunk — mondatta Lenin 1903-ban, az 1 OSZDMP II. Kongresszusán, (—• hogy megóvjuk pártunk ■ szilárdságát, következe bes sé- 4 gát, tisztaságát. Igyekeznünk I kell mind magasabbra, ma- i gasabbra és magasabbra > emelni a párttag címét és annak jelentőségét. Ha a kommunisták valóban s n larxtä ta-lenin&sta pártot I akarnak szervezni, Leninnek I a fenti figyelmeztetéséről . égy pillanatra sem feledkez-Ihetnek meg; A magyar kom­munistáknak pedig minden okuk és tapasztalati alapjuk $ megvan arra, hogy ezt meg­s’ tartsák; Erre figyeümeziteti I bennünket az 1919-es és az 1956-os ellenforradalom. Az MDP vezetésének is abban volt a tragédiája, hogy a kommunista pártok ezen , egyik legfőbb elméleti és Í szervezeti tételéről megfeled­kezett, nem tartotta meg. Csakis a kommunista párt | tud a dolgozókkal összeforrva I munkálkodni a szocializmus g nnegvalósításám, amelyik hű I marad ezen lenini tanításhoz. A. Magyar Szocialista Mun­­‘ icáspártban sincs helye a kar-Irieristáknak, a j ejbólogató jámosaknak, a funkciójukat megtartatni igyekvő ingata­goknak, az ellenforradalmi eseményekben résztvevő em- 5 lékmű-döntögetőknek, vörös csillag-leverőknek, a vörös zászlót meggyalázó szemé­lyeknek, s egyéb nacionalista elemeknek. De a pártban igenis he­lye van a munkásosztály, a dolgozó parasztság és és az értelmiség legjobb tagjainak, akik magukénak vallják és érzik a marxizmus-len iniz­­mus eszméit, azt tanulmá­nyozzák, harcolnak annak megvalósításáért. A pártszervezés jelenlegi meneténél tehát gondosan ügyelni kell arra, hogy el ne kövessük a légi hibákat és be ne kerüljenek pártba nem való elemek. Ezért helyes az, hogy a párttaggyűlésen ala­posan megvitatják mindem egyes tag felvételét. Ezt a helyes módszert a tagfelvé­telnél elhanyagolni nem sza­bad a pártszervezeteknek és ezen jogúkkal éljenek is a párttagok, mert ezzel egysé­gessé és erőssé teszik párt­szervezeteiket. A párt erős­sége, harcossága nem a párt­tagok nagy számától, hanem annak tagjainak elvi szilárd­­ságálól, fegyelmezettségétől, egyöntetű cselekvésétől függ. A munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség kommunista gondolkodású tagjai nem azért lépnék be a pártba, hogy egyéni előnyö­ket élvezzenek, magas fizeté­sieket biztosítsanak magúk­nak, vagy funkciókat szerez­zenek. Ez távol áll tőlük — hanem azért, hogy a munka­helyükön — az élet bármely területén is dolgoznak — kommunista módon helytáll­janak, példamutatóak legye­nek a munkában és tanítsák, neveljék dolgozótársaikat a szocialista társadalom meg­valósítása érdekében. Megyénk kommunistái je­lenleg igen megtisztelő mun­kát végeznek, hiszen lenini típusú pártat, kommunista pártot szerveznek. Olyan pár­tat, amely mindenkor követ­kezetesem kiáll a dolgozók érdekeiért. Az ellenforra­dalmi elemek sok becsületes, józan gondolkodású munkás­nak, dolgozó parasztnak, ér­telmiséginek megkavarta a fejét és azok nehezen, vagy egyáltalán el sem tudnak igazodni az országban történt eseményeken. Éppen ezért minden egyes kommunistá­nak — bárhol is dolgozzék — legfőbb feladata megma­gyarázni dolgozó társainak a párt politikáját, állásfoglalá­sát a jelenlegi helyzetben. A kommunisták helyett ezt a munkát nem végzi el senki sem. Nekik kell leleplezni az cllcnforra­­daltnár egyének tevé­kenységét, a proletárdik­tatúra ellenségeit. Az ellenforradalom jelen­leg nem fegyveresem harcol a kommunisták ellen, hanem gazdasági téren, az ipari üzemekben, a gépállomáso­kon és az állami gazdasá­gokban igyekszik a munkát zavarni. Lassítani, szabotál­ni igyekszik a munkát, ter­jeszti a képtelenebbnél kép­telenebb rémhíreket, a mun­kafegyelmet lazítja. Ezen túlmenően támadja a terme­lőszövetkezeteket, igyekszik teljes erűvel felnagyítani a gépállomások és a termelő­­szövetkezetek közti ellenté­teket, stb. Mindezen tényke­dése a dolgozó nép érdekeit sérti, nehezíti a munka me­netét. Az ellenség is jól tud­ja, hagy a munka termelé­kenységének emelkedése a jólét alapja. Ezért az ilyen elemek a nép ellenségei. A nép ellenségei ellen pedig következetesen harcolni keli. Ez elől a harc elől kitérni nem lehet, ezt mindenegyes kommunistának a munkahe­lyén kell elvégeznie, s ehhez a munkához megnyerni a becsületes dolgozókat. A ma­gyar kommunisták pártja, a Magyar Socialist» Munkás­párt harcuk tűsében ssületik városban és falun egyaránt. Ez fokozza a kommunisták és a pártszervezetek harc os­ságát. Az ellenséges elemek, az ellenforradalmárok ettől félnek, ezért támadják a kommunistákat és igyekez­nek soraikat megbontani. A kommunistáknak össze kell fogniok és egységesen lépje­nek fel az ellenforradalmi erők ellen. A kommunistáknak állan­dóan fokozniok kell a prole­tár éberséget, a munkásosz­tály, a dolgozó parasztság és az értelmiség soraiban. Az elkövetkezendő hetekben, hó­napokban sok nehézséggel kell megfcüzdemöfc a kom­munistáknak; egyrészt ki kell javítaniok az elmúlt évek hibáit, másrészt új módon, új módszerekkel, a dolgozó nép­pel egybeforrva kell dolgoz­­viok a szocializmus építésén. A kommunistáknak ezen ne­héz, de megtisztelő munká­hoz nagy erőt, hamisságot .ad Lenin elvtárs, amiket azt mondja; „Mi meredek ős nehéz úton haladunk, zárt sorokban, erősen fogva egymás kezét” A kommunisták hűek ma­radnak a marxizmus-lenin­­izmus tanításiadhoz és ma­gasra emelik ezen elméletért vívott harc zászlaját, akkor lesz harcos, megacélozott kommunista pártjuk. KARSAI MIHÁLY RÖVIDESEN MEGJELE­NIK Londonban a nálunk alig ismert magyar író, Szénási László Trebitsch Lincolnról szóló korrajza. A mű számta­lan magyar vonatkozásával, s a két világháború közötti idő­szak érdekes megvilágításá­val, valamint leleplező anya­gával feltűnést fog kelteni ha. zánkban is. Pár nappal ezelőtt levelet kaptunk Kenderesről „meg­figyelő” aláírással. A levél írója közölte, hogy az 1400 holdas Vörös Csepel Ter­melőszövetkezetből sok tagot kizártak a január 24-én meg­tartott közgyűlésen. Mire gondoltak ezek az emberek — olvashatjuk a le­vélből —, amikor a kizárást végrehajtották? Ki fotria a földet megművelni... Közel 50 hold jut egy személyre, s ugyanakkor munkanélkülivé tettek körülbelül 20 családos embert.:; Mi is történt Kenderesen? Talán ott kell kezdeni, hogy az 1949-ben alakult kö­zös gazdaságinak a jelenlegi már a hetedik elnöke. A ko­rábbiak közül az egyik ré­szeges volt, a másik a saját rokonait juttatta illegnem ér­demelt előnyökhöz, a harma­dik hozzányúlt a közösség vagyonához és így sorolhat­nánk azokat a súlyos hibá­kat, melyeknek mindig a be­csületesen dolgozók látták a kárát. S mégis a sok nehéz­ség, megpróbáltatás ellenére a termelőszövetkezet, évről­­évre együtt maradt. Tavalv nyáron pedig olyan elnököt kaptak, aikiknek vezetésével — a tagok többsége bízott ebben — kilábolva a nehéz­ségekből, jövedelmezően gaz­dálkodhatnak. Aztán bekövetkezték az októberi, novemberi esemé­nyek. A Vörös Csepel terü­letén még ekkor nem fejez­ték be az őszi betakarítást. A tagok egy része — főleg azok. akik máskor sem eről­tették meg mamikat a mun­kában — most sem azon volt. hogy szedjék a cukor­répát, betakarítsák a kukori­(Folytatás) Ha nem ment repülőgépről, — akkor fegyvereseket kell kiküldeni és le keli őket lö­völdözni. Eddig ki nem derí­tett körülmények. folytán sze­rencsére elmaradt. Eszük ágá­ban sem volt azonban szán­dékukról lemondani. Bakondi Jánosnak, a járási forradalmi tanács elnökhelyettesének — újabb ötlete támadt. Fekete­listát állított össze, ezen mint­egy kétszáznegyven ember ne­ve szerepelt, párttagok és pár­­tonkívüliék, munkások és dol­gozó parasztok, értelmiségiek vegyesen, egytől-egyig becsü­letes dolgozó ember, — hajt­sák be őket a gépállomás nag.: színjébe és velük együtt röpítsék a levegőbe. Hogy ez a tervük is kútba esett, nem rajtuk múlott. A szovjet tan­kok mentették meg a kétszáz­cát, levágják a szárát, liá­néin azon mesterkedtek, ho­gyan szerezzék meg .maguk­nak a tsz tanyáit, állatait egyszóval: hogyan robbant­sák szét a közös gazdaságot. Erről a tervükről a későb­biek folyamán sem tették le. Volt, aki az elnököt támad­ta, mások arról beszéltek, hogy az idős tagokat ki kell zárni, s attól a négy tagtól, akik már — jogosan — meg­kapták a szociális juttatást, meg kell azt vonni. Ilyen és hasonló szándékukkal a termelőszövetkezet egysegét akartuk bomlasztani-Ezért beszéltek arról is, hoav a Vörös Csepelből három szövetkezetei alakítanak. A tagság zöme azonban másként döntött. — Január 24-én összehívták a közgyű­lést, ahol kimondták: to­vábbra is leözos úton akarnak haladni, de újmódon, jobban, jövedelmezőbben kívánnak gazdálkodni. Ezért csali olyan emberre van szükségük, aki megfogja a dolog végét, aki megbecsüli a közös vagyont. A közgyűlésen 10 tagból álló bizottságot választottak, mely — ismerve minden tsz ta­got — megfontoltan, komo­lyan határozott arról, kikkel kívánnak együtt dolgozni az új esztendőben. A bizottság a közgyűléssel ismertette döntését, s hogy nem volt részrehajló, arra csak egy példát említek. Feke József is tagja volt a tíz tagból álló bizottságnak, s vejét, Katóka Jánost mégis kihagyták a bentmaaradók névsorából. Bi­zonyára nem indok nélkül. Mint ahogyan a többieknél is megvan az ok arra, hogy miért nem vették be a tagok soraiba. De száz szónak is negyven ember életét. Érke­zésük hírére a vitéz uraknak inukba szállt a bátorság és szélnek eresztetek az összefo­gott embereket. Mi történt Veres Mihállyal ? A szovjet tankok közeled­tére néhány ellenforradalmán azt javasolta, hogy robbant­sák fel gyújtó palackok leal. A vállalat egyik dolgozója. Ve­res Mihály szerelő ez ellen tiltakozott. Ettől kezdve ő is megbélyegezett emDer lett. Az ellenforradalom fegyveres leverése után a naovbuda­­pesti munkástanács egyik il­legális ülésére Veres Mi­hályt is magukkal vitték. — Visszafelé jövet Szolnok és Szajol között autószerencsét­egy a vége, s így még csak annyit, hogy a közösség va­gyonát megbecsülő, jól dol­gozó tagok közül senkit nem zá. t ki a közgyűlés. A már említett levélíró ab­beli aggodalma is felesleges, hogy a tsz tagjai hogyan művelik meg a földet. Kik rülbeliU 900 hold szántóterü­let van, s 58 család maradt a termelőszövetkezetben. A közgyűlés óta pedig 14< ti / belepő béri felvételét Ez azt 1s igazolja, hogy a község dolgozóinak egyetér­tésével is találkozott a Vörös Csepel Tsz-bcn történt vál­tozás. Lesz tehát munkaerő, annal is inkább, mert a gépi segítséget is fokozottabban igénybe kívánják venni a szövetkezet tagjai. Saját erő­ből Zetort vásárolnak, amely­­lyel — mint univerzális gép­pel — sokféle munkát elvé­gezhetnek. Kiszámították azt is, hogy 5 pár lóra az évi rá­fordítás 152.000 forint. A Ze­tort pedig kb. 40.000 forintért megkapják. Elhatározták, hogy eladnak 10 lovat, az így felszabadult munkaerőt a nö­vénytermelésben foglalkoz­tatják, s abból a takarmány­ból, amelyet eddig a lovak­nak adtak, inkább tehenet tartanak, ami tejet is ad. A kenderesi Vörös Csepel Tsz-ben bizakodva néznek a tagok a jövő elé, hiszen min­den adottságuk megvan arra, hogy eredményesen gazdál­kodhassanak. Van gyümöl­csösük. rizstelepük. állatállo­mányuk, s főleg megvan az az akaratuk, hogy az ügye­sebb gazdálkodással, becsüle­tes munkájukkal bebizonyít­sák a szövetkezeti gazdálko­dás fölényét. Nagy Katalin vesztette. De Kunhegyesen azt suttogják: nem egészen így halt meg. Ki tudná itt az igazságot kideríteni? Min­denesetre ez nem az újság­író feladata. A fegyveres harc befejezé­se után sem adták fel a har­cot. Legfőbb gondjuk a párt szervezésének megakadályo­zása lett. Hoós igazgató belé­pett a pártba, tagja lett az MSzMP járási ideiglenes in­tézőbizottságának is. Ügy hí­zelegte be magát, hogy azt hazudta: a munkástanács őt is el akarja távolítani a vál­lalattól. Ugyanakkor a leg­különbözőbb fondorlatokkal akadályozta az üzemiben a párt szervezését (Folytatjuk.) B. K. M. TÓTH ISTVÁN: SZÖKEVÉNY a szél a tizenötét'® hűseget. (43-.) ct 1 1 F0IKÍ-reutasítóan a bíró — i aztán folytatódott, ugy-e? s — Igen. j E egy évig. — Hogyismond j am ..ja vi­szony szerel emért-szerelmet alapon tartott, vagy holmi anyagiak is.;. ? A 'ány elsápadt, látszott, küszködik a válasszal. —. ön csak így tudja férfi és nő kapcsolatát elképzelni ? ;.. Lehet, hegy az ön korá­ban .;; — Kérem, ne szemtelen­­kedjen, mert kivezettetem — markolészta az aktákat a bíró; —■ Azért, mert ön kihallgat, lehet sértegetni? — Ne locsogjon közbe:. -. ez szorosan összefügg az üggyeL Szirmai megsemmisülten gubbasztott az alacsony pádon. Fejét leszegte, karjat szorosan karba fűzte s óriási • akaraterővel összpontosította figyelmét egy széttaposott ci­garettacsikkre, mely a köve­zet hasadóka közé sz miit. Ha más nem, a párbeszéd hangsúlya fülébe férkőzött s iviérezte belőle, milyen el­szántság gerjed fokról fokra a lányban. A szégyen megbénította a férfit, minél kisebbre szere­tett volna összezsugorodni. A magas, szél® ablakokra gyű­lölettel nézett. Árulókká vál­tak, az egész világ belátott rajtuk. Majd a kongó terem, az avult port párolgó padok s a bírák asztalostól rezegni kezdtek, minden élessé s ugyanakkor szétfolyóvá lett, fényes buborékok alá me­rült. Olga cinikus, közönség® beszédmódja fájó elevenség­gel varázsolta elő árulásának bódult perceit; Orrába csa­pódott a „Faníázia‘’-kölni ér­zéki illata, amely Olga forró teste körül hullámzott, mi­kor estében elkapta. Dere­kéi. és csípőjét fogta s mikor a selyemruha récéin át nad­rágja szélét megérezték uj­­jai, a szenvedély számumja temette be mindkettőjüket. Utána döbbenetes volt a felismerés: hihetetlen köny­­nyen, pillanatok alatt elfűjta Bellüiiről remegett, — bele tud-e nézni felraége szemébe, hogy az ne lássa meg benne a Másikait; „Ne savanyodj el — ciró­gatta az állát Olga — nem­csak te vagy bűnös.;. Én is elárultam egy nőt, én is meg­bántottam a feleségedet.; Később már kinevet te meg­rökönyödését. A jóhiszemű asszonyka nem fedezett fel semmit tévelygő pillantásá­ban. Később minden nappal jobb színész lett. Legfeljebb pillantott s nyelt egyet, ha társaságban arról esett szó, hogy a házasélet tisztaságát, stabilitását a gyermek feltét­lenül biztosítja.;: L- csak olyatÉ^rsadalmi szólam. íme. itt van Pötylke;.; Mintha nem is létezett volna, faikor titkos játékát elkezdte a sze­retővel ;;. Irnri váratlanul tá­madt szereimét sem befolyá­solja, hogy talán a gyerek élete törést szenved... De kinél kezdődött? Akárhány­szor felteszi a kérdést, ön­magához tér vissza, Mondják: a férj jobban ki­ábrándul a feleségéből, ha az dolgozni jár s nincs rá ideje, sem módja, hogy gusztusosán, öltözködjön, ápolja magát, mindig meglepő, vonzó ma­radjon .., Incinek bőven meg­volt erre a lehetősége. Nem emlékszik, hogy slamposan látta volna. Mikor megjelent életében a nemvárt nő, Olga, — percek alatt összetört a hűség.;. Hol az igazság? Az sem lehet törvény, hogy egy szépein eligazított varrású ha­risnya, vagy minden nap borbélynál dresszírozott haj­fodor legyen a szerelem biz­tosítéka; A bíró erélyes hangja kényszerftette, hogy odafigyeljen a tanúkihallga­tásra. — Csábított-e el valaki mást is Szirmai Jenő előtt? Olga éppenolyan kiszámít­hatatlanul, mint amilyen há­­nyavetin viselkedett eddig, — elsírta magát; — Minek néznek engem? Ugyanúgy munkával keresem meg a kenyerem, mint ma­guk. Ugyanolyan jogom van az élet örömeihez, mint bár­kinek .;: a szerelemhez is..; A bíró hadonászni kezdett az asztal fölött, félbe akarta szakítani. Olga rá se hederí­­tebt. A visszanyúlt sírástól elmélyült hangon, mositmár támadóan folytatta: —■ Lehet, más fogalmaim vannak a szerelemről, mint önöknek, akiknek fény® sí­neken szaladt az élete.. j Ahol én születtem, arra nem hordott kirándulókat a villa­mos .: s Óraka fabarakok közt, mindig dagadt hasú asszonyok szoknyája körül hancúroztunk;;; A falak olyan vékonyak voltak, hogy korán megtudtuk, milyen a szerelmi párbaj. -; Nemcsak egymás fazekába láttunk bele, de n tragédiákat is megismertük; Stramm kis saijjtestű srá­cok cibálták meg a hajunkat s bár a pofont megkapták, ha illetlen helyre nyúltak, nekünk is jó volt. Mifelénk így kezdődtek a szerelmek..; Amikor az első csókot ha­rapta a szám szélére egy égő szemű vad fiú, épp a sarki szemetesládának dőlve vias­kodtunk. Levertük a tetejét s jót nevettünk rajta, hogy egy csomó fonnyadt petre­zselyem a nyakunkba zúdult; D:e azt szerettük, aki iga­zán, minden érdek nélkül tetszett... Olyan őszintén senki, soha nem fog többé szeretni.;! 1/ egnyikordult a bírák 1 asztala. Az elnöknő za­varban pöckölt körbe-körbe egy fél radirgumit, a nyájas arcú öreg bánatosan mélázott s a plafonon keresett valamit kitartóan. A tajitékbama fejű bíró engesztelőén korholta a lányt. Maga előtt még ott az élet, nincs veszve semmi. — Semmi? ..; Tévednek..: minden.;: Mikor ezt a férfit megismertem, olyan nyíltam, belevalóan ejtett hatalmába, hogy a régi, vidám kis stri­­gök jutottak eszembe róla.; = Ó volt az első férfi, akit megszerettem, akinél nem gondolkoztam, mit teszek, mi­kor övé lettem. Kinek a bűne, hogy már házasember? — M agának azért csak egy­szerűbb lenne őt elfelejteni.;? (Folytatása következik.) t* 4 ... m ’ TM- ’■ ' Párttaggyűlésen leplezték, le Kunhegyesen as ellenforradalom rémtetteit

Next

/
Oldalképek
Tartalom