Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-03 / 29. szám

TISZA VIDÉK

1957. február 3

A párt tisztaságáért és harcesságáért

TANULSÁGOS TÖRTÉNET

u ki>it rií>n>si \ iiriis (] nettel '1SZ- rőt

A Magyar Szocialista Munkáspárt igen nehéz helyzetben, az ellen forradalmi erők pergőtüzében kezdte meg szervezkedését megyénkben.

Az elmúlt évek hibáiból tanulva a kommunisták olyan pártot akarnak a marxizmuslemnizmus elvei alapján szervezni, amelyik tiszta, egységes és harcos. A pártszervezéshél gondosan ügyelnek arra'“' hogy soraikba ne furakodjanafc be olyan személyek, akik saját egyéni érvényesülésükét tartják szem előtt. '

Az idősebb, tapasztaltabb, a munkásmozgalomban több évtizeden keresztül résztvevő kommunisták azt mondják: „ . i. olyan kommunista pártot akarunk, amelynek tágjáét a marxizmus-leninizmus eszméi kovácsolják össze és olyan párttagokat, akik minden nehézség és megpróbáltatás mellett hűek tudnak maradni az eszméhez, aktívan, napról-napra harcolnak a szocializmus megvalósításáért.’*

Azoknak az elvtársaiknak,, akik ezt mondják, — mélységesen igazuk van. Hiszen a kommunisták nagy tanítói állandóan hangoztatták, hogy fokozni kell minden párttag i aktivitását, fegyelmezettségét és'öntudatosságát, hogy

, óvni kell

a párt tisztaságát

és meg kell nehezíteni a nem-proletár, ingatag elemeknek, hogy beférkőzzenek soraiba. „ Feladatunk — mondatta Lenin 1903-ban, az 1 OSZDMP II. Kongresszusán, (—• hogy megóvjuk pártunk ■ szilárdságát, következe bes sé- 4 gát, tisztaságát. Igyekeznünk I kell mind magasabbra, ma- i gasabbra és magasabbra > emelni a párttag címét és annak jelentőségét.

Ha a kommunisták valóban s n larxtä ta-lenin&sta pártot I akarnak szervezni, Leninnek I a fenti figyelmeztetéséről . égy pillanatra sem feledkez-Ihetnek meg; A magyar kommunistáknak pedig minden okuk és tapasztalati alapjuk $ megvan arra, hogy ezt megs’ tartsák; Erre figyeümeziteti

I bennünket az 1919-es és az 1956-os ellenforradalom. Az MDP vezetésének is abban volt a tragédiája, hogy a kommunista pártok ezen , egyik legfőbb elméleti és

Í szervezeti tételéről megfeledkezett, nem tartotta meg. Csakis a kommunista párt | tud a dolgozókkal összeforrva I munkálkodni a szocializmus g nnegvalósításám, amelyik hű I marad ezen lenini tanításhoz.

A. Magyar Szocialista Mun‘ icáspártban sincs helye a kar-Irieristáknak, a j ejbólogató jámosaknak, a funkciójukat megtartatni igyekvő ingatagoknak, az ellenforradalmi eseményekben résztvevő em- 5 lékmű-döntögetőknek, vörös csillag-leverőknek, a vörös zászlót meggyalázó személyeknek, s egyéb nacionalista elemeknek.

De a pártban igenis helye van a munkásosztály, a dolgozó parasztság és és az értelmiség legjobb tagjainak,

akik magukénak vallják és érzik a marxizmus-len inizmus eszméit, azt tanulmányozzák, harcolnak annak megvalósításáért.

A pártszervezés jelenlegi meneténél tehát gondosan ügyelni kell arra, hogy el ne kövessük a légi hibákat és be ne kerüljenek pártba nem való elemek. Ezért helyes az, hogy a párttaggyűlésen alaposan megvitatják mindem egyes tag felvételét. Ezt a helyes módszert a tagfelvételnél elhanyagolni nem szabad a pártszervezeteknek és ezen jogúkkal éljenek is a párttagok, mert ezzel egységessé és erőssé teszik pártszervezeteiket. A párt erőssége, harcossága nem a párttagok nagy számától, hanem annak tagjainak elvi szilárdságálól, fegyelmezettségétől, egyöntetű cselekvésétől függ.

A munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség kommunista gondolkodású tagjai nem azért lépnék be a pártba, hogy egyéni előnyöket élvezzenek, magas fizetésieket biztosítsanak magúknak, vagy funkciókat szerezzenek. Ez távol áll tőlük — hanem azért, hogy a munkahelyükön — az élet bármely területén is dolgoznak — kommunista módon helytálljanak, példamutatóak legyenek a munkában és tanítsák, neveljék dolgozótársaikat a szocialista társadalom megvalósítása érdekében.

Megyénk kommunistái jelenleg igen megtisztelő munkát végeznek, hiszen lenini típusú pártat, kommunista pártot szerveznek. Olyan pártat, amely mindenkor következetesem kiáll a dolgozók érdekeiért. Az ellenforradalmi elemek sok becsületes, józan gondolkodású munkásnak, dolgozó parasztnak, értelmiséginek megkavarta a fejét és azok nehezen, vagy egyáltalán el sem tudnak igazodni az országban történt eseményeken. Éppen ezért minden egyes kommunistának — bárhol is dolgozzék — legfőbb feladata megmagyarázni dolgozó társainak a párt politikáját, állásfoglalását a jelenlegi helyzetben.

A kommunisták helyett ezt a munkát nem végzi el senki sem. Nekik kell leleplezni az cllcnforradaltnár egyének tevékenységét, a proletárdiktatúra ellenségeit.

Az ellenforradalom jelenleg nem fegyveresem harcol a kommunisták ellen, hanem gazdasági téren, az ipari üzemekben, a gépállomásokon és az állami gazdaságokban igyekszik a munkát zavarni. Lassítani, szabotálni igyekszik a munkát, terjeszti a képtelenebbnél képtelenebb rémhíreket, a munkafegyelmet lazítja. Ezen túlmenően támadja a termelőszövetkezeteket, igyekszik teljes erűvel felnagyítani a gépállomások és a termelőszövetkezetek közti ellentéteket, stb. Mindezen ténykedése a dolgozó nép érdekeit sérti, nehezíti a munka menetét. Az ellenség is jól tudja, hagy a munka termelékenységének emelkedése a jólét alapja. Ezért az ilyen elemek a nép ellenségei. A nép ellenségei ellen pedig következetesen harcolni keli.

Ez elől a harc elől kitérni nem lehet, ezt mindenegyes kommunistának a munkahelyén kell elvégeznie, s ehhez a munkához megnyerni a becsületes dolgozókat. A magyar kommunisták pártja, a Magyar Socialist» Munkáspárt

harcuk tűsében ssületik

városban és falun egyaránt. Ez fokozza a kommunisták és a pártszervezetek harc osságát. Az ellenséges elemek, az ellenforradalmárok ettől félnek, ezért támadják a kommunistákat és igyekeznek soraikat megbontani. A kommunistáknak össze kell fogniok és egységesen lépjenek fel az ellenforradalmi erők ellen.

A kommunistáknak állandóan fokozniok kell a proletár éberséget, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség soraiban. Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban sok nehézséggel kell megfcüzdemöfc a kommunistáknak; egyrészt ki kell javítaniok az elmúlt évek hibáit, másrészt új módon, új módszerekkel, a dolgozó néppel egybeforrva kell dolgozviok a szocializmus építésén. A kommunistáknak ezen nehéz, de megtisztelő munkához nagy erőt, hamisságot .ad Lenin elvtárs, amiket azt mondja;

„Mi meredek ős nehéz úton haladunk, zárt sorokban,

erősen fogva egymás kezét”

A kommunisták hűek maradnak a marxizmus-leninizmus tanításiadhoz és magasra emelik ezen elméletért vívott harc zászlaját, akkor lesz harcos, megacélozott kommunista pártjuk.

KARSAI MIHÁLY

RÖVIDESEN MEGJELENIK Londonban a nálunk alig ismert magyar író, Szénási László Trebitsch Lincolnról szóló korrajza. A mű számtalan magyar vonatkozásával, s a két világháború közötti időszak érdekes megvilágításával, valamint leleplező anyagával feltűnést fog kelteni ha. zánkban is.

Pár nappal ezelőtt levelet kaptunk Kenderesről „megfigyelő” aláírással. A levél írója közölte, hogy az 1400 holdas Vörös Csepel Termelőszövetkezetből sok tagot kizártak a január 24-én megtartott közgyűlésen.

Mire gondoltak ezek az emberek — olvashatjuk a levélből —, amikor a kizárást végrehajtották? Ki fotria a földet megművelni... Közel 50 hold jut egy személyre, s ugyanakkor munkanélkülivé tettek körülbelül 20 családos embert.:;

Mi is történt Kenderesen?

Talán ott kell kezdeni, hogy az 1949-ben alakult közös gazdaságinak a jelenlegi már a hetedik elnöke. A korábbiak közül az egyik részeges volt, a másik a saját rokonait juttatta illegnem érdemelt előnyökhöz, a harmadik hozzányúlt a közösség vagyonához és így sorolhatnánk azokat a súlyos hibákat, melyeknek mindig a becsületesen dolgozók látták a kárát. S mégis a sok nehézség, megpróbáltatás ellenére a termelőszövetkezet, évrőlévre együtt maradt. Tavalv nyáron pedig olyan elnököt kaptak, aikiknek vezetésével — a tagok többsége bízott ebben — kilábolva a nehézségekből, jövedelmezően gazdálkodhatnak.

Aztán bekövetkezték az októberi, novemberi események. A Vörös Csepel területén még ekkor nem fejezték be az őszi betakarítást. A tagok egy része — főleg azok. akik máskor sem erőltették meg mamikat a munkában — most sem azon volt. hogy szedjék a cukorrépát, betakarítsák a kukori(Folytatás)

Ha nem ment repülőgépről, — akkor fegyvereseket kell kiküldeni és le keli őket lövöldözni. Eddig ki nem derített körülmények. folytán szerencsére elmaradt. Eszük ágában sem volt azonban szándékukról lemondani. Bakondi Jánosnak, a járási forradalmi tanács elnökhelyettesének — újabb ötlete támadt. Feketelistát állított össze, ezen mintegy kétszáznegyven ember neve szerepelt, párttagok és pártonkívüliék, munkások és dolgozó parasztok, értelmiségiek vegyesen, egytől-egyig becsületes dolgozó ember, — hajtsák be őket a gépállomás nag.: színjébe és velük együtt röpítsék a levegőbe. Hogy ez a tervük is kútba esett, nem rajtuk múlott. A szovjet tankok mentették meg a kétszázcát, levágják a szárát, liánéin azon mesterkedtek, hogyan szerezzék meg .maguknak a tsz tanyáit, állatait egyszóval: hogyan robbantsák szét a közös gazdaságot.

Erről a tervükről a későbbiek folyamán sem tették le. Volt, aki az elnököt támadta, mások arról beszéltek, hogy az idős tagokat ki kell zárni, s attól a négy tagtól, akik már — jogosan — megkapták a szociális juttatást, meg kell azt vonni. Ilyen és hasonló szándékukkal

a termelőszövetkezet

egysegét akartuk bomlasztani-Ezért beszéltek arról is, hoav a Vörös Csepelből három szövetkezetei alakítanak.

A tagság zöme azonban másként döntött. — Január 24-én összehívták a közgyűlést, ahol kimondták: továbbra is leözos úton akarnak haladni, de újmódon, jobban, jövedelmezőbben kívánnak gazdálkodni. Ezért csali olyan emberre van szükségük, aki megfogja a dolog végét, aki megbecsüli a közös vagyont. A közgyűlésen 10 tagból álló bizottságot választottak, mely — ismerve minden tsz tagot — megfontoltan, komolyan határozott arról, kikkel kívánnak együtt dolgozni az új esztendőben. A bizottság a közgyűléssel ismertette döntését, s hogy nem volt részrehajló, arra csak egy példát említek. Feke József is tagja volt a tíz tagból álló bizottságnak, s vejét, Katóka Jánost mégis kihagyták a bentmaaradók névsorából. Bizonyára nem indok nélkül. Mint ahogyan a többieknél is megvan az ok arra, hogy miért nem vették be a tagok soraiba. De száz szónak is

negyven ember életét. Érkezésük hírére a vitéz uraknak inukba szállt a bátorság és szélnek eresztetek az összefogott embereket.

Mi történt Veres Mihállyal ?

A szovjet tankok közeledtére néhány ellenforradalmán azt javasolta, hogy robbantsák fel gyújtó palackok leal. A vállalat egyik dolgozója. Veres Mihály szerelő ez ellen tiltakozott. Ettől kezdve ő is megbélyegezett emDer lett. Az ellenforradalom fegyveres leverése után a naovbudapesti munkástanács egyik illegális ülésére Veres Mihályt is magukkal vitték. — Visszafelé jövet Szolnok és Szajol között autószerencsétegy a vége, s így még csak annyit, hogy a közösség vagyonát megbecsülő, jól dolgozó tagok közül senkit nem zá. t ki a közgyűlés.

A már említett levélíró abbeli aggodalma is felesleges, hogy a tsz tagjai hogyan művelik meg a földet. Kik rülbeliU 900 hold szántóterület van, s 58 család maradt a termelőszövetkezetben. A közgyűlés óta pedig

14< ti / belepő béri felvételét

Ez azt 1s igazolja, hogy a község dolgozóinak egyetértésével is találkozott a Vörös Csepel Tsz-bcn történt változás. Lesz tehát munkaerő, annal is inkább, mert a gépi segítséget is fokozottabban igénybe kívánják venni a szövetkezet tagjai. Saját erőből Zetort vásárolnak, amelylyel — mint univerzális géppel — sokféle munkát elvégezhetnek. Kiszámították azt is, hogy 5 pár lóra az évi ráfordítás 152.000 forint. A Zetort pedig kb. 40.000 forintért megkapják. Elhatározták, hogy eladnak 10 lovat, az így felszabadult munkaerőt a növénytermelésben foglalkoztatják, s abból a takarmányból, amelyet eddig a lovaknak adtak, inkább tehenet tartanak, ami tejet is ad.

A kenderesi Vörös Csepel Tsz-ben bizakodva néznek a tagok a jövő elé, hiszen minden adottságuk megvan arra, hogy eredményesen gazdálkodhassanak. Van gyümölcsösük. rizstelepük. állatállományuk, s főleg megvan az az akaratuk, hogy az ügyesebb gazdálkodással, becsületes munkájukkal bebizonyítsák a szövetkezeti gazdálkodás fölényét.

Nagy Katalin

vesztette. De Kunhegyesen azt suttogják: nem egészen így halt meg. Ki tudná itt az igazságot kideríteni? Mindenesetre ez nem az újságíró feladata.

A fegyveres harc befejezése után sem adták fel a harcot. Legfőbb gondjuk a párt szervezésének megakadályozása lett. Hoós igazgató belépett a pártba, tagja lett az MSzMP járási ideiglenes intézőbizottságának is. Ügy hízelegte be magát, hogy azt hazudta: a munkástanács őt is el akarja távolítani a vállalattól. Ugyanakkor a legkülönbözőbb fondorlatokkal akadályozta az üzemiben a párt szervezését

(Folytatjuk.)

B. K. M.

TÓTH ISTVÁN:

SZÖKEVÉNY

a szél a tizenötét'® hűseget.

(43-.)

ct 1 1 F0IKÍ-reutasítóan a bíró — i aztán folytatódott, ugy-e? s — Igen. j E egy évig.

— Hogyismond j am ..ja viszony szerel emért-szerelmet alapon tartott, vagy holmi anyagiak is.;. ?

A 'ány elsápadt, látszott, küszködik a válasszal.

—. ön csak így tudja férfi és nő kapcsolatát elképzelni ?

;.. Lehet, hegy az ön korában .;;

— Kérem, ne szemtelenkedjen, mert kivezettetem — markolészta az aktákat a bíró;

—■ Azért, mert ön kihallgat, lehet sértegetni?

— Ne locsogjon közbe:. -. ez szorosan összefügg az üggyeL

Szirmai megsemmisülten gubbasztott az alacsony pádon. Fejét leszegte, karjat szorosan karba fűzte s óriási • akaraterővel összpontosította figyelmét egy széttaposott cigarettacsikkre, mely a kövezet hasadóka közé sz miit. Ha más nem, a párbeszéd hangsúlya fülébe férkőzött s

iviérezte belőle, milyen elszántság gerjed fokról fokra a lányban.

A szégyen megbénította a férfit, minél kisebbre szeretett volna összezsugorodni. A magas, szél® ablakokra gyűlölettel nézett. Árulókká váltak, az egész világ belátott rajtuk. Majd a kongó terem, az avult port párolgó padok s a bírák asztalostól rezegni kezdtek, minden élessé s ugyanakkor szétfolyóvá lett, fényes buborékok alá merült.

Olga cinikus, közönség® beszédmódja fájó elevenséggel varázsolta elő árulásának bódult perceit; Orrába csapódott a „Faníázia‘’-kölni érzéki illata, amely Olga forró teste körül hullámzott, mikor estében elkapta. Derekéi. és csípőjét fogta s mikor a selyemruha récéin át nadrágja szélét megérezték ujjai, a szenvedély számumja temette be mindkettőjüket.

Utána döbbenetes volt a felismerés: hihetetlen könynyen, pillanatok alatt elfűjta

Bellüiiről remegett, — bele tud-e nézni felraége szemébe, hogy az ne lássa meg benne a Másikait;

„Ne savanyodj el — cirógatta az állát Olga — nemcsak te vagy bűnös.;. Én is elárultam egy nőt, én is megbántottam a feleségedet.;

Később már kinevet te megrökönyödését. A jóhiszemű asszonyka nem fedezett fel semmit tévelygő pillantásában. Később minden nappal jobb színész lett. Legfeljebb pillantott s nyelt egyet, ha társaságban arról esett szó, hogy a házasélet tisztaságát, stabilitását a gyermek feltétlenül biztosítja.;: L- csak olyatÉ^rsadalmi szólam. íme. itt van Pötylke;.; Mintha nem is létezett volna, faikor titkos játékát elkezdte a szeretővel ;;. Irnri váratlanul támadt szereimét sem befolyásolja, hogy talán a gyerek élete törést szenved... De kinél kezdődött? Akárhányszor felteszi a kérdést, önmagához tér vissza,

Mondják: a férj jobban kiábrándul a feleségéből, ha az dolgozni jár s nincs rá ideje, sem módja, hogy gusztusosán, öltözködjön, ápolja magát, mindig meglepő, vonzó maradjon .., Incinek bőven megvolt erre a lehetősége. Nem emlékszik, hogy slamposan látta volna. Mikor megjelent életében a nemvárt nő, Olga,

— percek alatt összetört a hűség.;. Hol az igazság? Az sem lehet törvény, hogy egy szépein eligazított varrású harisnya, vagy minden nap borbélynál dresszírozott hajfodor legyen a szerelem biztosítéka;

A bíró erélyes hangja kényszerftette, hogy odafigyeljen a tanúkihallgatásra.

— Csábított-e el valaki mást is Szirmai Jenő előtt?

Olga éppenolyan kiszámíthatatlanul, mint amilyen hányavetin viselkedett eddig,

— elsírta magát;

— Minek néznek engem? Ugyanúgy munkával keresem meg a kenyerem, mint maguk. Ugyanolyan jogom van

az élet örömeihez, mint bárkinek .;: a szerelemhez is..;

A bíró hadonászni kezdett az asztal fölött, félbe akarta szakítani. Olga rá se hederítebt. A visszanyúlt sírástól elmélyült hangon, mositmár támadóan folytatta:

—■ Lehet, más fogalmaim vannak a szerelemről, mint önöknek, akiknek fény® síneken szaladt az élete.. j Ahol én születtem, arra nem hordott kirándulókat a villamos .: s Óraka fabarakok közt, mindig dagadt hasú asszonyok szoknyája körül hancúroztunk;;; A falak olyan vékonyak voltak, hogy korán megtudtuk, milyen a szerelmi párbaj. -; Nemcsak egymás fazekába láttunk bele, de n tragédiákat is megismertük;

Stramm kis saijjtestű srácok cibálták meg a hajunkat s bár a pofont megkapták, ha illetlen helyre nyúltak, nekünk is jó volt. Mifelénk így kezdődtek a szerelmek..; Amikor az első csókot harapta a szám szélére egy égő szemű vad fiú, épp a sarki szemetesládának dőlve viaskodtunk. Levertük a tetejét

s jót nevettünk rajta, hogy egy csomó fonnyadt petrezselyem a nyakunkba zúdult;

D:e azt szerettük, aki igazán, minden érdek nélkül tetszett... Olyan őszintén senki, soha nem fog többé szeretni.;!

1/ egnyikordult a bírák

1 asztala. Az elnöknő zavarban pöckölt körbe-körbe egy fél radirgumit, a nyájas arcú öreg bánatosan mélázott s a plafonon keresett valamit kitartóan. A tajitékbama fejű bíró engesztelőén korholta a lányt.

Maga előtt még ott az élet, nincs veszve semmi.

— Semmi? ..; Tévednek..: minden.;: Mikor ezt a férfit megismertem, olyan nyíltam, belevalóan ejtett hatalmába, hogy a régi, vidám kis strigök jutottak eszembe róla.; = Ó volt az első férfi, akit megszerettem, akinél nem gondolkoztam, mit teszek, mikor övé lettem.

Kinek a bűne, hogy már házasember?

— M agának azért csak egyszerűbb lenne őt elfelejteni.;?

(Folytatása következik.)

t*

4

... m ’ TM- ’■ '

Párttaggyűlésen leplezték, le Kunhegyesen as ellenforradalom rémtetteit