Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-03 / 29. szám

19S7. február 3. riSZ AVIDÉK 3 Jolán az első, Rózsi a második Nem szépség-, hanem masfajta versenyről van szó Bizonyára csak a beavatott szakemberek tudják, hogy Szolnok megye területén törzskönyvi ellenőrzéssel, illetve törzskönyvi adatok gyűjtésével 1928 óta foglalkoznak. Érde­kes, hogy e-téren 1928 óta az elmúlt 1955—56-os tenyész­tési évben érték el a legjobb eredményt. Egészen magas tel­jesítményele születtek, mind a tsz-ek, mind az állami gazda­ságok, mind pedig a kistenyésztők tehenészetében. 1956-ban 20 olyan törzskönyvileg ellenőrzött tehenészet volt a megyé­ién, amelynek a termelése meghaladta a 3500 kilogrammot. A törzskönyvelési felügyelőség minden év végén ösz­­szeállítja a ranglistát. Most is elkészült. A termelési ered­mények figyelembevételével megállapították, hogy a jász­­jákóhalmi Béke Tsz tenyészete volt az elmúlt évben a leg­jobb, 4787 kilogrammos útlagtermeléssel. Jolán, a legtöbb tejet adó tehén a mezőtúri Petőfi Tsz birtokában volt. Jolán ugyancsak kitett magáért a 8032 kilo­grammos tejtermeléssel A Kunhegyest Vörös Október Tsz Rózsi nevű tehene 7834 kilogrammos tejtermeléssel zárta az esztendőt. Elég meglepő, hogy az állami gazdaságok tenyészeté­ben nem találunk hasonló eredményeket. A Tiszaszentlmrei Állami Gazdaság Hegyes névre hallgató fejős tehene pél­dául 7165 kilogramm tejet adott. Persze ez sem mindennapi teljesítmény, dehát a Jolán ésa Rózsi mégis csak hatalmas előnyben van. ■ —— ^ A hónap végéig lehet lanulószerzódést kötni Sok általános és kőzépis- iparhatóság a szokásoktól el­­kolát végzett fiatal szeretne térően lehetővé teszi, hogy e elhelyezkedni, illetve szak- hónap végéig — még lclies­­mát tanulni Szolnok városa- sen ipari tanulókat szerződ­­ban és a megyében. — Van tetni. olyan is, aki a racionalizáló- Vállalatok, kisipari terme­sok alkalmával munkanélkü- lőszövetkezetek és magánipa­­livé vált és szívesen váltaná rosok február 28-ig aztalos, fel bizonytalan alkalmazotti cipész, bádogos, vízvezeték­­munkakörét valamilyen biz- szerelő, üveges, bognár, ká­­tos megélhetést nyújtó szak- dár. kovács stb. ipari tanú­méval. lókkal köthetnek szerződést Ezért a Szolnok Városi Ta- a Szolnoki Városi Tanács VB nács ipari osztálya, mint ipari osztályán, ■ ■■■ ■■ — Az ember és a BUSZ ÁLL AZ EMBER Szolno- Az ember nem dühös, csak tan, a Tóth Ferenc utcai éppen ha találkozna egy me­­buszmegállómál és fázik. Zse- netárámyftóval, hát alighanem béből egy üveg cseresznye- kellemesen elcsevegne vele. befőtt dudorodik, amiből arra Azért is busszal megyek lehet következtetni, hogy a — gondolja és elindul az kórházba indul beteglátoga- SZTK-épület előtti megállóig, tnsra. Félúton jár, amikor egy busz Az emiber csak és egyre megáll az SZTK előtt. Sza- 3óbban fázik. A busz meg ladni kezd. Hiába. Amikor a nem jön. A szeme majd ki- hentesüzletig ér, a busz elin­­ugrik, úgy néz a távolba, re- duL „Vegyiművek” van rá­mélve, hogy feltűnik a várva írva, a kórház felé megy. várt jármű, s lám nemhiába Szomorúan néz utána, de sze­­hitt a hihetetlenben. Jön — nte elborul, mert a busz meg­­rébegi, mintha zsoltárt mór- áll a Sport előtt. Igen, meg­­rnolna. áll. Néhányan leszállnak a Gyors, csodálatos alkot- tömeg megrohanja, mány ez a busz. Alig, hogy Az ember nem áll meg az feltűnt, már itt is van dudá- SZTK előtt, mert tudja hogy jával, fáradt benzin szagával, úgy is csak félóra múlva jön bőrüléses kényelmével. De a következő. Megy tovább a fájdalom, amilyen hamar Kossuth téri megállóig. Ez ideért, úgy suhan tovább, elég hosszú út, d« szerencsére Tömve van. leszálló nincs, nem találkozik újabb bosz­­tehát nem áll meg. Az ember szántó busszal. A Kossuth té­­törelmes, várja a következőt, ri megállónál le lehet ülni, s Türelmét csak akikor kezdi az ember leül, mert van mit elveszíteni, amikor már a kipihennie. Véletlenül tekint harmadik teli busz zúg el az az órájára. Megdöbbenéssel orra előtt, anélkül, hogy meg- tapasztalja, hogy most már állna. — Elmegyek a Sportig, repülővel sem érdemes ki­gondolja az ember — ott biz- menni a kórházba, mert mire tcisan inkább megállnak. Sze- kiér, vége a látogatási idő­­renoséje van. Ahogy a Sport nek. Tüntető méltósággal in­­olé ér, már ott a busz. Még dúl haza. Ülőhely is van benne. Megló- ÚTKÖZBEN sokat gondol dúl, hogy felszálljan, közben a MÁVAUT-ra. s kü’önböző egy pillanatra elcsodálkozik, tervek járnak a fejében. Ja­­amiért társai nem törik ma- vaslatot dolgoz ki, miszerint gukat. Ekkor szemébe ötl'ik az idegek kímélése érdekében egy tábla az ablakban: „Ál- csütörtökön és vasárnap szün­­lomás” — ez nem jó. Úgy tessék meg a buszjáratokat tesz, mint aki nem akart fel- mert akkor az ember nem vár szállni és hallatlan érdeklő- és nem remél, hanem neki­­déssel szemléli a villanyosz- vág gyalog visszeres lábaival, lopra szerbit menetrendet. Azután másik ötlete támad Azután fel és alá kezd jár- de ezt reménytelennek véli. kálnl a cukrászda előtt, köz- Sűrítsék a járatokat kórház­­ben meg-megdörzsöli a fülét, látogatási napokon, hogy ne Most mégint jön egy busz. kelljen hiába várni szegény Ezzel is, itt is megismétlődik betegeknek a cseresem} ebe_ a klasszikus eset: tele van, főttre. nincs leszálló nem £11 meg. «-= Szabó Zoltán — ——............ Megjelent a fehérkönyv második kötete A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, Tájékozta­tási Hivatala kiadta az „El­lenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben” c. könyv II. kötetét, amely ada­­tdkat, rendőrségi jelentése­ket, tanúvallomásokat tartal­maz és képekben is bemutat­ja az ellenforradalom gaztet­teit; Az októberi és novemberi eseményeknek többszáz olyan áldozata is van, akik nem tűz­harcban estek el, hanem meggyilkolták őket. Közülük 15 vértanú életútjáról ad rö­vid ismertetést a könyv. A könyvben megjelent fon­tosabb részleteket lapunkban is ismertetni fogjuk. NŐI DOLGOK öngyujtó és aranyozott fémből készült ciga­retta-szipka. Baloldali képünkön egy bájos manelcen bemutatja a „meleg szőke” árnya­latú harisnyát, mely a nézők egyöntetű lot-* szésével talállcozott. Est vártuk! A rendőrkapitányság közleménye Az októberi zavargások idején és az azóta eltelt időszakban meglazult a városban a rend, a fegyelem, a fennálló törvények és jogszabályok betartása. Ez a magatartás a továbbiak­ban tűrhetetlen. A letisztítatla­­nul hagyott járdával, a forgal­mas útvonalakon ketten egy ke­rékpáron való közlekedéssel és besötétedés után virradatig ktvi­­lágítatlan járművel részt venni a forgalomban, saját magunk és dolgozó társaink életét, testi épségét tesszük ki életveszély­nek. Különösen felhívom a lakosság figyelmét a kivilágltatlanul köz­lekedő járművekre. Nyomatékosan felhívom a ház­­tulajdonosok, lakásbérlők, ház­­felügyelők és lakásgondnokok figyelmét (beleértve a közületi és vállalati lakásokat is), hogy a használatukban lévő terület­részhez tartozó járdákat állan­dóan tartsák tisztán. Amennyiben kapuzárás fis a nyitás közötti időben hóesés tör­tént és a teljes letisztítás a le­­taposás miatt nem lehetséges, kötelesek gondoskodni a jeges járda sózásáról és hamuzásáról, s amint az lehetővé válik, a tel­jes letisztításáról. A főútvonala­kon ott is meg kell oldani a jár­da tisztántartását, ahol jelenleg lakás nincsen, ott a házhelytu­lajdonos köteles gondoskodni a fentiek végrehajtásáról. A jövőben mind a járdák tisz­tántartását, mind a közúti for-Olajbányászok galomban való szabályos részvé­telt közegeim útján ellenőriztet­ni fogom. A jogszabályokat meg­sértők ellen, pénzbírság kiszabá­sát kezdeményezem. Szolnok, 1957. február 1. SZOLNOKI RENDŐRKAPITÁNYSÁG VEZETŐJE A SZERKEJZTÖSEGTŐL: Örömmel adunk helyt a fenti közleménynek, mert különö­sen a köztisztasági helyzet egyenesen _ tűrhetetlen Szol­nokon az 'utóbbi időben. A rendelkezés következetes és szigorú végrehajtását várjuk. SZEREIK J UiÍRIÖI SZABÓ ISTVÁN 1952. év óta dolgozik a szolnoki Csemegeboltban. Jó munkájával és szorgalmával kiérdemelte a vásárlók elismerését és bizalmát. 1953 őszén először, és az­óta minden évben megünnep­­lik Szolnokon a bányászna­pot A város gyámegyedéhez néhány óv óta már nemcsak az égbeszökő gyárkémények, a régi füstös és az újonnan épült világosszínű gyárépüle­tek tartoznak, hanem az olaj­fúró-tornyok is. Aiki Buda­pest vagy Hatvan felől érke­zik Szolnokra, a város szélén az olajfúró-tornyoknak egész kis csoportjával találkozik. Alföldi ember számára az­előtt ez ismeretlen volt. Leg­feljebb filmhíradóban vagy fényképen látott hasonlót. Az 1930-as években Karcag környékén, a második világ­háború idején pedig Tisza­­kürt vidékén kerestek olajat. Alikor eredménytelenül, csu­pán melegvíz és gáz tört fel a fúrások nyomán. 1952-ben a szolnoki határban is végez­tek kutatófúrásokat, azzal a szándékkal, hogy „feltérké­pezzék” az Alföldet. Igaz, nem a felszínen, hanem vala­mivel lejebb, mintegy 2000— 2500 méter mélyen. A kuta­tóik nem is gondoltak még ak­kor arra, hogy nemcsak tér­kép készül a Szolnok környé­ki fúrások nyomán, hanem olaj is felszínre tör Petróczy Lajossal, az Alföldi Kőolajkutató és Feltáró Vál­lalat főfúró-mesterével be­szélgetünk ezekről a dolgok­ról. — Megdobbant a szíve — mondja —, amikor az egyik szelvényminta kiemelésénél az első olajfoltos, benzin sza­gú homokkőd ara bot kézbe­vette. A geológusok, akik Bu­dapestről irányították a kuta­tófúrásokat, kezdetben nem is hitték él, hogy a szolnoki határban kétezer méter mé­lyen olajnak kell lennie. A gyakorlott olajbányászok azonban nem csalódtak. Petróczy Lajos főfúrómes­ter már több mint 12 éve folytatja ezt a mesterséget. Munkatársai, Nagy Lajos fú­­rómester, Balogh Géza és Csekő Lajos fúrósók, Nagy Lajos lakatos és Fekete Lajos kapcsolókezelő, szintén mes­terei a szakmának. E .yütt örültek, amikor az első Irat­ból feltört az olaj. Ennek már néhány esztendeje és azóta már kitudja, hányadik fúrást mélyesztik a föld gyomrába. Csupán itt, Szolnok környé­kén több olaj-, gáz- és forró­vízszolgáltató mélyfúrás van. A gáz-termelő kút naponta-14—15 ezer köbméter elsőrangú gázt ad. Tervek is vannak a haszno­sításéra. Ha megvalósul, a Szolnoki Cukorgyár, a Tisza­­menti Vegyiművek és még egy-két kisebb üzem belátha­tatlan időre el lenne látva fű­tőanyaggal. Kár, hogy ez a gáztermelő kút 8 és féUcflo* méterre van a várostól. Ilyen hosszú gázvezetékre lenne szükség, s bizony, ehhez most nehéz beszerezni a csöveket.­­Mindenesetre érdemes e nagyszerű terv megvalósítása érdekében fáradozni. A föld­gáz most mér ott van készen, szinte ingyen szolgáltatna energiát az említett üzemek­nek. Az olajmunkások szerény emberek. Nem szeretnek kér­kedni munkájuk eredményé. vcL S meg kell adni, igen ne. héz körülmények között dol­goznák. Amikor egy fúrást megkezdenék, azt addig nem lehet abbahagyni, amíg telje, sen be nem fejeződik. 1800— 2500 méter mélyre lefúrni pe­dig nem kis dolog, még kor­szerű berendezésekkel sem. S e tekintetben bizony kiegészí­tésre szorul a vállalat beren­dezése. Az elmúlt években ugyanis új szerszámok, kor­szerűbb berendezések beszer­zésére nem igen volt mód; Csupán a termeléssel törőd­hettek. Ilyen hibák okozták az egyik dunántúli gaz­dag olaj mező elvizesedjését is. A szolnoki olajbányászoknak azonban ezt a veszélyt sike­rült elhárítaniok. —k/t— (Folytatjuk.) A jászberényi kórházban is elkelne az udvariasság Fagy talán más is közrejtít»sott a dologban ? Jászberényi Járási Tanács­nál vértforraló, gyalázatos támadásról számoltak be az elvtársak, Jászfény szarun le­ütötték Palócz Imre idős kommunistát, aki veterán harcosa a munkásmozgalom­­nah. A tettesek akkor követ­ték el merényletüket, ami­kor Palócz Imre a jászfény­­szarui Lenin Tsz tehenésze pártaktíva ülésről tartott hazafelé. Kövér László és Gál Sándor vasvillával tá­madták meg és miután félholtravertéka hóban hagy­ták áldozatukat. A család várta háza az édesapát, s keresésére indultak, Palócz Imre fia, hajnali 4 órakor egy emberi alakot fedezett fel a hóban. Rögtön oda­ment és a saját édesapját ismerte fel vér bef agy ottan. Palócz Imre azóta a jászbe­rényi kórházban fekszik, s mint mondják kevés remény van megmentésére. A rendőrség előállította a tetteseket s akadt hiteles ta­nú is Ceglédi Sándor sze­mélyében. Ceglédi elmondta a történteket, mivel maga is résztvevője volt. Es ekkor jön a jászfény szarui községi or­vos nagyágyúja. Dr. Hortevel József orvosi bizonyítványa szerint Ceglédi vallomása nem beszámítható, mivel idegbetegről van szó. Annyira drámainak talál­tuk a történetet, elhatároz­tuk, felkeressük Palócz Im­rét, elbeszélgetünk vele és fényképfelvételt készítünk róla. Azonkívül írunk Horte­vel doktornak is, felesleges a bünösmentés. Elindultunk hát a jászbe­rényi kórházba és most hagy írjam meg ennek a lá­togatásnak a történetét. A barátom úgylátszik is­merős lehetett már a herényi kórházban mert megjegyez­te: — Te óvatosan, itt nem­barátokkal lesz dolgunk. Én azonban jóhiszemű ma­radtam, amíg.., A kapuban közölték ve­lünk, az igazgató főorvos nincs idehaza, helyette a se­bészeti osztályvezetőt keres­tük meg. Jön is a doktornő és amikor hallótávőlságba érkezik megáll, odaszól a folyosót takarító Bandi bá­csinak: — Kérdezze már meg, mit akar ez a két férfi. Mondjuk, mijáratban len­nénk, Sajnos ő nem enge­délyezheti, hanem Sárosi doktorral tárgyaljunk ez ügyben. MegyünJc le a szülészeti osztályra Sárosi doktort ke­ressük. Egy 25 év körüli steril ru­hás nő jön elénk, doktornő, vagy adminisztratív dolgozó lehet. — Mit akarnak a doktor úrtól, — pattog hidegen. Mondjuk, hogy riportot ké­szítenénk. — Csakhogy ez nMunk nem szokás, — feleli „anyó­son. S különben is ebédidő­ben nem illik zavarni a dok­tor urat. — Viszontlátásra — hagy faképnél bennünket. önérzetünkben sértve, az enyhénszólva különös visel­kedés miatt dolgunk végzet­­len hagyjuk el a kórház te­rületét. A sebészeti osztály előtt még találkozunk Bandi bácsival a takarítóval. Ked­vesen oda jön hozzánk. — Sikerült a doktor úrral beszélni? Neam? Tessék a portán telefonálni a doktor úr tálcására . Nem, Bandi bácsi, nekünk is van emberi méltóságunk. Csupán egy miatt szégyenke­zem nagyon. Azért, hogy ma­gam is a Jászság szülöttje, a Jászság szerelmese vagyok. S fennhangon hirdettem eddig a jászsági emberek előzé­keny, vendégtisztelő sajátos­ságét. Ezért nehezen lenyel­hető mellpor nekem a jász­berényi kórházban tett láto­gatásom. Vagy talán nem is egy­szerű „udvariatlanságróV‘­van itt szó? Börzék Lajos * I ♦ Jobboldali képünkön Christian Dior (Pá- i t rizs) bemutatta legutóbbi dimtkottekcióját. 1 I íme néhány darabja: Egy elegáns csipkeblúz, ; I érdekes, emailirozott kutyafejben elhelyezett '

Next

/
Oldalképek
Tartalom