Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1953-02-05 / 31. szám

6 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1953 fetmiSr 5. * Beke Odört dr. akadémikus levele MÉG EGYSZERA PORCEIÁNRÓL T így tűnik, mintha Kemény László kartársam a porcelán szó helyesírása körül keletkezett hírlapi vitában az utolsó szót kívánta volna kimon* dani. Tény, hogy cikke után nincs is sok mondanivaló. A zárszó jogán azon­ban mégis szükségesnek • tartom néhány körülményre rámutatni. A válaszcikkből mindjárt éreztem, hogy téves állásfoglalás következtében került végül mégis hibásan a szó a dmtáblára. S bár egy percig sem kétel­kedtem álláspontom helyességében, éppen rájuk tekintettel olyan bizonyítékot igyekeztem szerezni, mely tudományos tekintélyen alapszik. így kértem meg döntésre a Magyar Nyelvőr szerkesztőjét. Válaszát itt közlöm: Kedves Kar társ am! Nagy örömmel olvastuk levelét és a két újságcikket, s azt a törekvésüket, hogy harcot indítanak az utcai helyes­írás javítása érdekében. Ehhez csak azt tenném hozzá, hogy ne csak az utcai he­lyesírás hibái ellen harcoljanak ily lel­kesen, hanem az utca nyelvében meg­nyilatkozó magyartalanságok ellen is. Mert a holtok cimtábláin, a kirakatok­ban levő feliratokon, a hirdetményeken még többet vétenek a magyar nyelv tör­vényei ellen. Meg vagyok győződve, hogy akik ily hévvel síkra szállónak egy szó helyesírása mellett, ezt a munkál is el fogják vállalni. Ebben a kérdésben pedig, a porcelán szó írásának kérdésében, nem csupán ar­ról van szó, hogy egy vagy két „l"-lel kell-e írni a szót, hanem arról is, hogy kötelező-e mindenkire az akadémiai he­lyesírás. Igenis kötelező. Miniszteri rendelet van arról, hogy a nyomdászokra kötelező az akadémiai helyesírás, bár­hogy is írta az író kéziratában ezt, vagy azt a szót. A szóban forgó esetről szólva, valóban az akadémiai helyesírás most készülő út kiadása is a porcelátt-nak egy „19-lel való írását rendeli el. S az aka­démiai helyesírással lehet ugyan vitába szállni, de csak úgy, hogy akinek vala­mely szó írása ellen kifogása van, az ki­fogását megírja az Akadémia helyesírási bizottságának, de amíg ez a bizottság meg nem változtatta véleményét, addig mindenki köteles az érvényes akadémiai helyesírás szabályait követni. Az, hogy nyelvünk valamely szava idegen eredetű, nem változtat a dolgon. Minden nyelvben rengeteg idegen ere­detű szó van, de ha az az idegen szár­mazású szó már teljesen az átvevő nyelv szókincsébe tartozik, akkor sem va­gyunk arra tekintettel, hogy írta az át­adó nyelv az illető szót. Sok olyan ide­gen eredetű szavunk " van, amelyekről csak nyelvtudósok tudják megállapítani eredetüket, s nem egyszer csak évtize­dekre menő kutatással. Vannak olyan szavaink, amelyeket már a honfoglalás előtt vettünk, át, tehát ezer évvel ezelőtt, s ki tudja, hogy ezek a szavak nem nyelvünk ősi szókészletéhez tartoznak. Mindenesetre dicséretre méltó, hogy ma már dolgozóink is részt vesznek he­lyesírási vitákban, de éppen azt köve­teli népi demokráciánk, hogy dolgo­zóink a tudomány mai állásáról tudo­mást szerezzenek, s ne egy 1897-ben megjelent lexikonból merítsék tudomá­nyukat. Sokkal súlyosabban esik latba, hogy két pedagógus nem vesz tudomást az akadémiai helyesírásról, s így romboló hatást fejthetnek ki igazgató létükre sa­ját iskolájukban. Fel kell világosítanom Tóth Tibor elvtársat arról, hogy helytelen _ elveket hangoztat akkor, amikor azt írja: ^ „A helyesírás szabályait nem a Tudományos Akadémia állapítja meg, hanem^ azokat szép magyar nyelvünk kiejtése írja elő. ...a szabályok változtak, de a nyelv nem”. Hát éppen fordítva van a dolog, bi­zony a nyelv változik, s a helyesírás csak utána kullog a nyelv változásainak. A nyelv gyakran már rég megváltozott, mikor a helyesírás is tudomásul veszi ezt. Ami pedig nyelvünk helyes kiejtését illeti, minden vidék a maga kiejtését tartja helyesnek, s éppen itt van fel­adata a nyelvtudománynak, neki kell megállapítania, melyik legyen általános. Talán helyes kiejtés a Cseppel, a kőrút. Csepel s körút helyett, vagy a tartsa, lássa, tartja s látja helyett? Bizony szükség van egy szabályozó intéz­ményre, hogy minden magyar dolgozó a művelt magyar nyelven beszéljen és ír. ion. BEKE ÖDÖN dr. akadémikus, a Magyar Nyelvőr szerkesztője. A levél komoly és tárgyilagos állásfoglalása után bizonyára senkinek sem lehet ezután kétsége, hogy mi a helyes álláspont ezekben a kérdé* sekben. Mivel Kemény László kartárs időközben megjelent cikkében ugyanezeket leszögezte, természetesen nem vonatkoztathatja magára a Magyar Nyelvőr szer­kesztőjének azt a megjegyzését, mely különben illethetné. Ennek ellenére nem értek egyet Kemény László kartárs cikkének azzal a beállítottságával, amelyik mindenképpen igyekszik lekicsinyelni annak jelen­tőségét, hogy éppen a ,,porcellán-porce! án kevésbbé fontos kérdése“' körül me­rült fel ez a vita. Ez így úgy fest, mintha én előre megfontolt szándékkal éppen a porcelán szót választottam volna ki egy helyesírási vita anyagául. Ezzel szemben pedig az az igazság, ho gy a vita abból keletkezett, hogy meg akartam akadályozni egy még el nem követett helyesírási hibának a címtáb­lára való rögzítését. Különben sem tartom szerencsésnek különbséget tenni fontos és kevésbbé fontos helyesírási hibák között. Abban azonban igaza van, hogy a porcelánnál még kiáltóbb hibák is vannak, s ráadásul azok nem portu­gál eredetűek. így mindjárt az Uttörőház nevében is a rövid „u". ígérem, hogy visszatérünk még ezekre, s elöljáróul mindjárt megjegyzem, hogy cikké­ben a kétféle írásmódra példaként felhozott „szöllő“' szó is hibás, mert az Akadémia 1950-es kiadású szabályai szerint azt sem lehet már „szöllő"-nek is írni. Vagy ez sem helyesírási hiba? De akkor hol kezdődik? S befejezésül még egyet! A vita most már eldőlt. Szolnokon minden újságolvasó tudja már, hogyan kell helyesen írni a porcelánt. Visszatérek tehát az eredeti témámhoz: ki kell javítani a hibás címtáblát! SOMODI JÓZSEF. jBniimi tdf&k a dcfyjfatón&k Feledékeny a vesetőség A tószegi gépállomáson már egy hó­napja nem ég az irodákban tűz. Az ad­minisztrátoroknak hideg helyiségben kell dolgozni s ez munkánkat nagyon meg­nehezíti. Azonban ez nemcsak az irodá­ban van így, hanem a szerelőműhely­ben is. A traktoros elvtársak itt végzik a gépjavítást. Félő, hogy tervüket nem tudják teljesíteni, mert megfáznak, bete­gek lesznek és nem tudnak dolgozni. Már több, mint két hete nincs a tiszaburai postán boríték. Ha valaki bemegy a postára borí­tékot vásárolni, a következő vá­laszt kapja: ,.Boríték nincs, de menjen be az üzletbe, van ott jó nagy papírzacskó és készítsen abból borítékot.“ Mi dolgozók, ragaszkodunk a rendes borítékhoz■ A posta dol­gozóinak hanyag munkáját mu­tatja ez, mert nem rendeltek árut, mikor már fogytán volt- Szeretnénk, ha a posta mégis el­szánná magát a boríték meg­rendelésérei mert nem szeret­A vezetőség rosszul irányítja a mun­kát. Ezt bizonyítja az is, hogy három­szor küldték be a vontatót tüzelőért, mikor már az igénylés lejárt. Azonban még a mai napig sem tudják, mikor is kellett volna kiváltani a gépállomás ré­szére megrendelt tüzelőt. jancsurAk mihAlyné SZABÓ MARGIT gépállomási dolgozók, Tószeg nénk leveleinket papírzacskóba küldözni, s pazarolni a papírt. GAL ZSIGMOND Tiszabura. HIRDESSEN a Szolnokmegyei riÉPLAí*-aa„ Anyakönyvi hírek HÁZASSÁGKÖTÉSEK; Kőszegi János orosházi és Zelenka Borbála szolnoki lakosok, 1953. I. 26. Bérezi Béla és Palágyi Irén szolnoki lakosok. 1953. I. 31. Kálmán István és Boros Ilona szolnoki lakosok, 1953. I. 31. Dobos Pál és Lázár Julianna szol­noki lakosok, 1953. L 31. Bergh offer Imre és Frankó Malvin szolnoki lako­sok. 1953. II. 3. SZÜLETÉS: Horváth Béla és Sípos ‘irma Aranka fia, Béla. 1953. I- 26. (Szolnok, Halom-u. 2.); Szohonya Fereno és Húrja Rozália fia, Ferenc. 1953. I. 20-) (Tiszakécske, Árkos d. 66.); Pirosuk József és Ka­tona Gizella fia. József. 1953. I. 20. (Szandaszöllőe, Kiss J. u. 116.); Popo- vics József és Sisha Ibolya leánya, Ibolya. 1953. I. 24. (Szolnok. Kini/si-u. 20.); Fereno Imre és Mihály Klára leánya, Julianna, 1963. I. 25* (Szolnok, Hunor.u. 4.); Hamar Pál és Fehér Mária fia, István, 1953. I. 25.) (Szolnok, Harcsa-u. 3.); Bánlaki István és Ko­máromi Éva leánya, Mária. 1953. I. 2.V (Szandaszöllős, Kilián Gy._u. 3.); Nagy Béla és Szűcs Margit leánya, Anna Mária, 1953- T. 22. (Rákóczifalva, Rákosi M.-u. 34.); Markovics András és Hege­dűs Gizella fia, András, 1953. I. 24« (Szajol, Rákosi M._u. 12.); Bagi István és Pap Ilona leánya. Marianna* 1953. I. 24. (Törökmiklós, Vörös ITadsereg-u. 129.); Bíró Béla és Bátaszéki Rozália fia, Béla, 1953. I- 26. (Szolnok, Lomb-u. 25.); Sándor Albert és Csorna Mária leánya, Judit Gyöngyi, 1953. I. 27. (Maká'd, Kosuth L-u. 43.); Juhász Jenő Lajos és Kiss Edit Rozália fia, ,lenő Lajos, 1953. I. 28. (Szolnok, Vörös Csil- lag-u. 2.); Rozsán Zoltán és Tóth Ilona fia, Csaba, 1953. I. 22. (Martfű, Tisza-r telep.); Kovács Sándor és Sinka Mária leánya. Eszter, 1953. I. 23. (Fegyver­nek, Árpád-u. 36.); Kozák Lajos és Raffael Terézia leánya, Rozália 1953. i I. 25. (Szolnok, Fogoly-u.. 4-); Kálmán Dezső és Agócs Rozália leánya* Rozá­lia Erzsébet. 1953. I. 29* (Szolnok, Csal­lóköz, 42.); Korónyi Endre és Polacsek Vilma leánya, Éva, 1953. I .29* (Szolnok. Vörös Kadsereg-u. 31.) Szabó Miháily és Baráth Katalin fia, Mihály, 1953. I- 28. (Szolnok. Fiirj-u. 27.); Bognár György és Szabó Mária leánya, Éva, 1953. I. 26. (Rákóczifalva, Arany J.-u. 19«); • Huszárik László és Szilágyi Aranka fia, László, 1953. I. 28. Tisza- földvár. Kossuth L.-u. 60-); Dr. Farkas Tibor és Tóth Mária fia, Tamás, 1953. I. 28. (Szolnok. Hacsa-u- 6.); Égető Frnő és Gyurkó Mária leánya, Mária. 1953. I. 23. (Hódmezővásárhely. Szent István_u. 39.); Szekeres János és Kiss Ilona fia. János. 1953. I. 29. (Szajol, Vörös Hadisereg-u. 62.); Nagy János és Papp Eszter fia, László. 1953- II. 1. (Szolm>k. Kőrösi-űt mház.); Kerti Ger­gely és Fancsali Mária leánya. Mária Terézia, 1953. I. 30. (Szolnok, Kolozs­vári.u. 310; Jébert István és Kis« Er­zsébet fia, István, 1953. I. 11. (Abony. Ujszászi-n. 27«); Jámbor László és Kunszabó Piroska leánya. Éva Klára, 1953. I. 25. (Szolnok. József R 83-): Tí­már Jánps és Gát Rozália fia. János Zoltán, 1953. I- 30. (Szolnok, Kossuth L.-u. 12.); Romihányi István és Szabó Julianna leánya, Erzsébet éfi fia Sán­dor (ikersziilés). 1953. I. 25. (Szelevény, Kossulh-u. 6.); Ferenczi Károly és Mn. ráryi Klára fia. Károly István, 1953. I. 31. (Szolnok. Csaba-u. 3.); Nagy Ká­roly és Utasi Karolina fia, Károly, t 1953. T. 27. (Szolnok. Törpe-u. 4-); Sá- godi István és Tóvizi Katalin leámya. , Zsuzsanna Katalin. 1953. II- 1. (Szol- j nők. Kossuth L._u. 15.); Okilös Ferenc I és Vidra Mária leánya, Mária, 1953. II* I 1. (Szolnok, Nyúl-u. 10.); f ,Mehetsz vonat, itt a jegyre január 30-án a Fegyver, nek községből 10.30-kor induló gazdasági kisvonat- tal utaztam az állomásra, hogy onnét a 11.52-kor induló személyvonattal visszatérhessek Szolnokra. A kisvonat késett és 2 perccel a személyvonat in­dulása előtt ért be. A kis­vonat kalauza sietette az át­szállást, nehogy lekéssenek az utasok. Jegyváltásra, gon­dolni sem lehetett. Annyi időnk volt, hogy fel tud­tunk ugrani a vonatra, A kalauz elvtársnővel ezt kö­zöltem és megfizettem az egyszeres viteldijat. Szajol körül jött az ellenőr és meg akarta fizettetni bün­tetésképpen a viteldíj dup­láját'. A fenti indokot nem fogadta el. Szerinte a két vonal Fegyvernekre érke­zése között menetrend sze­rint félórás idő van. A fegyverneki fogalmista neki nem jelentette a késést s mivel „hivatalosan” nem vett tudomást a késésről — vagy megfizetem a bünte­tést, vagy jegyzőkönyvet vesznek fel ____ volt a véle­mén ye. Csak azt nem értem, té­lén esetben van-e olyan szabály, mely arra kötelez, ne, hogy a jegyet meg­váltva nevetve kiabálnám a kirobogó vonat után: „me­hetsz, vonat, itt a jegy*'__ vagy búsan vártam volna este húsz óráig, míg a másik személyvonat jön __ és élveztem volna munka nélkül a kiküldetési pénzt. Nem let} volna-e egysze. rítbb megelégedni az egy­szeres viteldíjjal. Vágviilgyi Nándor levelező, Szolnok, Jár. Tanács f " Késve kapjuk a lapot Három éve vagyok a Néplap előfizetője. Mindig örömmel olvasom éa neHezen várom, hogy megkapjam-Az utóbbi időben nagyon rendszertelenül jut hozzám a lap. Január hónapban például öt esetben nem kaptam meg. Ez azért van, mert a szol­noki postahivatal minden hónapban változtatja az újságki“1 hordót. Ha továbbra is így kapják a VII. kerületben lakók az új- SL,ot, az előfizetők száma felére csökken. A többi előfizető nevében kérem a postahivatalt, hogy fordítson nagyobb gondot a Néplap terjesztésére. • sokvaki bélané í**$**í* '■ 1 Szolnok Nincs a tiszaburai postán levélboríték 11 DISZ Központi Vezetősége Titkárságának és a SZOT Titkárságának felhívása a sportköri vezetőségváiasztásokra P ártunk és kormányzatunk irányítása és támogatása eredményeként hazánkban a testnevelés és sport ugrásszerűen fejlődött az elmúlt két esztendőben. A Szovjetunió példájára a szakszervezetek mellett lét. rehozott és vezetésük alatt működő egységes rendszerű sportegyesületek és sportkörök munkájukkal elősegítették ezt a fejlődést. Eredményeink megszilárdítása és továbbfejlesztése, a még meglévő hibák kiküszöbölése valamint a sportegyestileti tagság demokratikus jo­gainak érvényesítése szükségessé teszi sportszerveink erősítését, sportköri vezetőségeink újjáválasztását. Ezért a SZOT Titkársága a DISz Központi Vezetőségével és az OTSB elnökségével egyetértésben elrendeli a szakszervezeti sportkörök elnökségeinek, felülvizsgáló bizottságainak és szakosztály vezetőségeinek 1953. február 1-től április 30-ig történő újraválasztását. A választásokkal kapcsolatos feladatokat a helyi DISz és szakszer­vezeti szervek éberen, közös erővel végezzék el. Az üzemi szakszervezeti bizottságok, sportköri vezetők érezzék át azt a nagy felelősséget, amely a sportköri vezetőségválasztások sikeres lebonyolításáért rájuk hárul. A legjobb dolgozókat, sportolókat és fia­talokat jelöljék a sportköri elnökségbe és példásan szervezzék meg a ve­zetőségválasztó taggyűléseket. A választások alkalmával növeljék a sport­egyesületi tagok számát. Javítsák meg a sportmunka vezetésének szín­vonalát, buzdítsák a tagságot az 1953. évi feladatok maradéktalan vég­rehajtására. Az üzemi DISz-hizottságok és DISz-szervezetek nyújtsanak segítsé­get az üzemi szakszervezeti bizottságnak a sportköri választások sikeres lebonyolításához. Mozgósítsák a fiatalokat a vezetőségválasztő taggyű­lésekre, javasoljanak a sportköri elnökségbe, szakosztályvezetőségekbe DISz-bizottságI tagokat, aktívákat, becsületes, államunkhoz és pártunk- hoz hű, a termelésben is példamutató, sportszerető fiatalokat. Népszerűsít­sék ifjúságunk körében a testnevelést és a sportot. Lelkesítsék fiatal­jainkat az MHK ismétlő prőbák megkezdésére és a rendszeres spor­tolásra, különöskép az atlétikai, — tornász-, kerékpár- és üsző-szakosz­tályokban. A sportköri vezetőségválasztások vigyék előbbre a szakszervezeti sportmunka fejlődését, hogy dolgozóink, sportoló fiataljaink, még egész­ségesebben, még lángolóbb hazafisággal vehessék ki részüket országunk szocialista átalakításából. SZAKSZERVEZETEK OKSZAGOS TANÁCSA TITKÁRSÁGA 001X1070 IFJÚSÁG SZÖVETSÉGE KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK TITKÁRSÁGA Sportkönyvekröl: „ A helsinki olimpiai játékokkal fog­lalkozó magyar könyvek közül elsőnek a „Diadal Helsinkiben“ című 64 olda­las, nagyalakú képes füzet került a nyilvánosság elé az Ifjúsági Könyv­kiadó kiadásában. A füzet első képe az olimpiások fo­gadalomtételéről készült.. Farkas Mi­hály elvtárs beszél az olimpiai keret tagjaihoz. A kép alatt Farkas Mihály­nak a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Bizottságában 1952. június 28_án tartott beszámolójából olvassuk a kö­vetkező idézetet: — „Az a korszak, amelyben élünk, népünk ú.1 nemzedé­kétől helytállást, bátor kiállást követel* Csak bátor, tettrekész, minden elpu- hultságtól, kényelmességtől, a nép ügye iránti közömbösségtől mentes Ifjúság alkalmas arra. hogy az új szo­cialista világ építője és védelmezője szerepét betöltse/4 Az előkészületek vázolása után aránylag rövid, de végig színes és érdekes írásokban mutatja be az író DIADAL HELSINKIBEN“ legjobbjaink elutazását, Helsinkibe való megérkezését. az Otaniemiben folyt életét, majd a hatalmas szovjet győzelmek és a népi demokráciák si* koréi mellett a tizenhat magyar győ* zelem körülményeit, előzményeit éa hatását. A leírásokból, beszámolókból kidom-* borodik a Szovjetunió és a népi demo-« kraexák kultúrájának, siportműveltsé- gének fölénye. ■ Érezhető az erkölcsi! erőnek, a hazaszeretetnek, az akarat-* erőnek, a harcos szellemnek jelentős szerepe a versenyzőink világszerte feltűnést keltő diadalaiban. Több mint száz kifí-ebb-nagyobb kóp- szernlóltefii az olimpiai játékok külön* boző versenyszámainak küzdelmeit* Aki végignézi ezeket a felvételeket, el­képzelheti az olimpiát, a különböző versenyek színhelyeit. Láthat jelene-* Leket a küzdelmekből és láthatja si* kérésén szereplő élsportolóinkat ver­seny közben és a győzelmi emelvényen. A melbournei cricket-pályát jelölték ki az 1956-os olimpia versenyének MInf az AFP Jelenti, a melbournei olimpiai stadion építkezésének mun­kálatait — anyagi nehézségek miatt — megszakították. Az ausztráliai szervező bizottság ezért most a melbournei cricket-pályát Jelölte ki a 16. nyári olimpiai Játékok versenyeinek színbe, lyéttl. (MTI). Vöröskeresztes napot tartottunk Szervezetünk az elmúlt héten nagy­sikerű „Vöröskeresztes napot“' tartott. Kulturházunkban közel ötszáz személy jött össze és igen nagy érdeklődéssel hallgatták végig mind az előadásokat, Időjárásjelcnfcs VARIIATÓ IDŐJÁRÁS csütörtök estig: Növekvő felhőzet, többféle ha­vazás, havaseső, megerősödő nyugati, északnyugati szél. Az éjszakai hideg mérséklődik, a nappali hőmérséklet alig változik. Várható hőmérsékleti ér_ tékek az ország területére csütörtök reggel: mínusz 2 — mínusz 5, délben mínusz 1 — plusz 2 fok között. A vár­ható napi középhőmérséklet február 5-én, csütörtökön az ország egész te­rületén négy Celsius fok alatt lesz. — Apróhirdetések A TEHERFUVAROZÓ VÁLLALAT — középfokú Jogosítvánnyal, vagy hosszú gyakorlattal rendelkező tehergépkocsi, vezetőt felvesz. Jelentkezni lehet min­den kedden Szolnok, Beloiannisz-u. 10 sz. alatt. FŐKÖNYVELŐT keros a Szolnoki Fiiszért. Érdeklődni lehet Ságvári-úi 2. sz. alatt. mind a kedves kis óvodások és úttörők bájos szereplését-. A Vöröskereszt titkárának beszámo­lója arról szólt, hogy a szervezet is te­vékenyen résztvesz a békeharcban. A községi orvos a véradó-mozgalom­ról beszélt. Nincs felemelőbb — mon­dotta —, mint olyan ünnepség, mikor véradók és megmentettjeik találkoznak. A véradásra jelentkezőket ezentúl a lakóhelyükön vizsgálják meg, adhatnak-e vért. Egy 12 gyermekes családanya egyszerű szavakkal mondotta el, hogyan mentette meg őt is családja számára egy önkén­tes véradó. A nívós műsor után este baráti tea­estre gyűltek össze a Vöröskereszt-tagok és hozzátartozóik. S zu fő Józsefné Vöröskereszt titk.. Cibakháza ÄLLANDÖ HELYI MUNKÁRA azonnal felveszünk a csepeli Rákosi Mátyás Művek Gépgyárak Ellátó Építési üzemébe kőműves ács — csőszerelő mázoló — bádogos szakmunkásokat és segédmunká­sokat A munkásszállást és üzemi élelme­zést biztosítjuk. Munkavállalók ki­zárólag a Rákosi Mátyás Művek csepeli gyártelepén lesznek foglalkoztatva­&z<?lnokttiegi}ei NÉPLAP politikai napilap A megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács lapja Megjelenik hétfő kivételével mindennap Felelős szerkesztő és kiadó: david ferenc Szerkesztőséi: és kiadóhivatal: Szolnok. Reloiannisz-utea 7. I. emelet Telefon: Szerkesztőség: 20—93 Kiadóhivatal: 20- 94 Egyszámlaszám: 00878.064—40 Szolnokmegyei Nyomdaipari Vállalat Szolnok, Malinovszki-n. 10 Felelős vezető: Mészáros Sándor V

Next

/
Oldalképek
Tartalom