Szolnok Megyei Néplap, 1953. február (5. évfolyam, 28-51. szám)
1953-02-06 / 32. szám
$ioIrtok megyei A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a gépállomások munkájának megjavításáról EGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. évfolyam. 32. szám Ára: 50 fillér 1953 február 6, péntek Török Zoltán és Tóth Péter versenyfelhívása Üzemünk 21 tagú küldöttsége látogatta meg a törökmiklösi Gépgyárat. A küldöttség versenyre hívta az Aprítögépgyáriak nevében a gépgyár valamennyi dolgozóját. A kollektív versenykihívást most egyéni versenyvállalások követik. Mi mezőgépgyári sztahanovisták Tóth Péter marés és Törők Zoltán lemezlakatos párosversenyre hívjuk ki az Aprítőgépgyár legjobb marósát és lemezlakatosát. Április 4. tiszteletére, hazánk felszabadulásának 8. évfordulója alkalmából a következőket határoztuk el: 1. Negyedéves tervünket 10 nappal előbb fejezzük be. 2. Jelenlegi teljesítményünket 10 százalékkal növeljük.. S. Munkahelyünkön a műszak kezdete előtt .10 perccel megjelenünk, hogy gépünket teljesen ki tudjuk használni. 4. A Nazarova-mozgalomhoz csatlakozva szocialista kötelezettséget vállalunk gépünk karbantartására. TOROK ZOLTÁN sztahanovista lakatos, TOTH PETER sztahanovista marős, Aprítőgépgyár. Foglalkozzék nagyobb körültekintéssel az állattenyésztéssel a karcagi Petőfi tsz A helyes, szakszerű jószággsndozás, a hozam növelése elsőrendű feladata valamennyi termelőszövetkezetnek. Rákosi elvtárs parlamenti beszédében ennek fontosságára külön felhívta a figyelmet. Régi igazság, hogy a tehéntartás haszna annál nagyobb, minél szakszerűbb a takarmányozás és a fejés. A termelő- szövetkezeteken nagyot lendít, ha bevezetik az egyedi takarmányozást, a háromszori fejést (tőgymasszázzsal) és minden tehénnek érdeme szerint adnak pótabrakof. A VEZETŐK NEM TANULNAK A karcagi Petőfi tsz-nél mindez ismeretlen fogalom. Ennek pedig az a főoka, hogy Vadász elvtárs az elnök és Papp István állattenyésztési felelős nem tanulnak. Az állattenyésztés fontosságával sincsenek tisztában. Már az ősszel számolniok kellett volna a téli áttelel- tetés nehéz problémáival. Nem tették. Gondatlanságuk következtében sok értékes takarmányt hagytak veszendőbe menni. A vasútállomásra megérkezett répaszelet öt napig ott állt a vagonokban. Elszállításával nem törődtek. Később elhordták a Torottyó úti bejáróhoz. A répaszelet nagyrésze ott is maradt az árokban, a sárba beletaposva. Silózási tervüket ilyen feltételek mellett nem teljesítették. Répaföldjükön több va- gonnyi répafejet hagytak elrothadni. Ezt a silózásra nagyszerűen alkalmas takarmányt senki sem szedte össze, épp úgy, mint a kukoricaszárat, ami szintén kinn hever most is a földeken. ,i AZ ISTÁLLÓK PISZKOSAK, RENDETLENEK A szükséges férőhelyek nincsenek biztosítva. A vezetőség nemtörődömsége átragadt a tagságra is, amit az igazol legjobban, hogy még tavaly tavasszal megkezdték egy 70 férőhelyes tehénistállót építeni és az nagy huzavona után csak most készült el. Nem ismerik azt az igazságot sem, hogy termelőszövetkezetük gazdasági életén az új módszerek bevezetése nagyot lendítene. Egyedi takarmányozást, a háromszori fejést nem alkalmazzák, pedig erre módjuk lenne. Olyan kiváló jószággondozóik vannak, mint Balogh Róza, Pető Ferenc, Pető Ferpncné, akik 1 nagyszerűen tudnák alkalmazni a fejlett szovjet módszert, de nincs, aki serkentse őket. A MARADISAG KÖVETKEZMÉNYE A tagság már tudja, milyen előnyök- kell jár a háromszori fejés és az egyedi takarmányozás, mert tavaly nyáron egy ideig folytatták. Maga Vadász elvtárs, az elnök mondja, hogy akkor a 17 fejőstehéntől 60 literrel több tejet fejtek naponta. A maradiság miatt s arra való hivatkozással, hogy nincs megfelelő takarmány- két-három hét után teljesen elmaradt a háromszori fejés. A termelő- szövetkezet pedig éppen ezért tejbeadási kötelezettségét nem tudta teljesíteni. Még most is 19.000 liter tejjel tartoznak. A tsz vezetőségének és a tagságnak okulni kellene ebből. A hozam növelése épp úgy megvalósítható télen, mint nyáron, a fejlett módszerek épp úgy alkalmazhatók az állattenyésztésben,- mint a mezőgazdaságban. Saját példájuk igazolja, hogy tavaly, mert az új agrotechnika módszereit alkalmazták, kenyér- és takarmánybeadási kötelezettségüknek 100 százalékig eleget tudtak tenni. Vadász elvtárs, a tagsággal együtt joggal büszkélkedik, hogy terményeikből ki tudták egyenlíteni a gépállomást és minden más tartozásukat, ezenkívül 1.5 kg búza jutott egy munkaegységre. Miért? Mert a búzát, árpát keresztsorosan, a kukorica egy részét négyzetesen vetették és ennek következtében az átlagosnál sokkal több termett. Az őszieket teljes egészében keresztsorosan vetették. Tavaszra az új módszereket szintén alkalmazzák. AZ UJ MÓDSZEREK SEGÍTENEK A vezetőségnek látnia kell, hogy nemcsak a növénytermelésnél, hanem az állattenyésztésnél is csak az új módszerek segítségével tudnak előbbre jutni. Az idei esztendő még komolyabb követelmények elé állítja őket. Á tejbeadással még sem lesz baj, ha hozzáfognak a háromszori fejéshez, az új módszerek széleskörű alkalmazásához. Jelenleg 31 fejőstehenük van. A háromszori fejés alkalmazásával ez naponta 100 liter többlet tejet jelent és végeredményben ebből a tejmennyiségből — ha az egész esztendeit összeszámoljuk — az 1953-as évi kötelező tejbeadásuknak több mint 60 százalékát tudják teljesíteni. Az angol hatóságok nem vették figyelembe a partvidék lakosságának bejelentését a fenyegető árvizveszélyről Moszkva, Majevszkij, a Pravda/1 londoni tudósítója írja: Angliában hatalmas árvíz pusztít. Az Északi-tenger vize elárasztotta az or. szág délkeleti partvidékét többezer mérföldnyi sávon. Kétszázötvenezer acre került víz alá. A Themze vize London munkásnegyedeiben több utcát elöntött. Körülbelül 50.000 ember vált hajléktalanná. Mintegy ezer ember nyomtalanul eltűnt. A már megtalált áldozatok száma meghaladja a háromszázat és állandóan emelkedik. Majdnem minden lap felhívja a figyelmet arra; hogy a lakosságot .nem figyelmeztették, noha a mete- Orológiai szolgálattól aggasztó jelen. té««k érkeztek a, hatóságokhoz, A dolgok lényege azonban nemcsak az( hogy nem rendeltek el idejében riadót. A partvidék lakossága és a helyi hatóságok többször rámutattak, hogy a gátak veszedelmes állapotban vannak és gyors intézkedésekre van szükség megjavításuk céljából. Állandóan ezt a választ kapták: ,,Erre nincs pénz.“ Ezzel kapcsolatban a Daily Worker rámutat: — Az angol partvidék védőgátrendszerének költségei csak egy csekély töredékét alkotják annak az összegnek,- amelyet az angol kormány .éveste katonai célokra fordít (MTI). Segítse jobban a Vörös Csillag tss munkáját a jásskiséri gépállomás Ä jászkiséri gépállomás vezetőinek hanyagsága példa arra, hogy a nemtörődömség, az üres ígérgetés milyen súlyos károkat okoz. A gépállomás több mint 1 hónappal ezelőtt kivonta erőgépeinek legnagyobb részét az őszi mélyszántásból, hogy gépjavítás alá fogja. Január hónapban mindössze 57 holdat szántottak fel, holott egyedül a iiszasülyi Vörös Csillag tsz~nél 90 hold mélyszántást kellett volna el- végezniök. 28 erőgépjüket irányoztak elő gépjavításra és ebből mindössze 11 van készen. Február 15’e, a gépjavítások végső határideje és még sehogy sem áll- A gépállomás körzeti mezőgazdásza semmi komoly segítséget nem nyújt a tsz-eknek, tűzoltó munkát végez, ide-oda fut* kározik és ígéretekkel traktálja őket. A tiszasiilyi Vörös Csillag tsz, kevés fogatja végett nagy nehézségekkel küzd, kevés a jószágállomány és míg az építkezéseiket be nem fejezik, nincs is rá lehetőség, hogy felfejleszthessék. Két igájuk azzal van elfoglalva, hogy az építőanyagokat szállítja- A másik két fogat pedig a meglévő jószágállomány takarmányozását biztosítja, mivel a közös állomány több helyen van elhelyezve. A tsz hozzá sem kezdett a trágyázáshoz. Kérték -több ízben a gépállomás segítségét, a körzeti mezőgazdász meg is ígérte, hogy vontatót biztosít. Máig sem történt meg. Ebből aztán súlyos kár adódik. 310 vagon többéves érett Istállótrágyájuk van felhalmozva, nem hordták ki, pedig 200 holdat tudtak volna vele alaposan megtrágyázni. A termelő csoport vezetősége sem tetté meg a szükséges intézkedésieket, hogy minden körülmények között elvégezzék a trágyázást, számítottak a gépállomásra. A hanyagság oda vezetett, hogy a trágyázás elmaradása és a mélyszántás elhanyagolása 15—20 százalékos termésátlagcsökkenést jelent. A 90 hold felszántatlan területből 30 holdat cukorrépával vetnek be tavasszal és éppen a szántás és trágyázás elmaradása miatt C00 q cukorépával kevesebb fog teremni rajta. Ebből a 600 q cukorrépából pedig 92 q cukrot tud előállítani a szolnoki cukorgyár. A termelőcsoport tagsága ílymódon 12 q cukor és 2400 forint részesedéstől esik el, ha nem végzik el a munkátA járási tanács mezőgazdasági osztálya is hibás, mert ellenőrzései alkalmával nem tesz operatív intézkedéseket. Mi a teendője a járási tanács* nak. Elsősorban is minden mó-1 dón biztosítania kell kölcsön- igával, hogy a 310 vagon értékes trágya kikerüljön a szántóföldre. Másodsorban a gépállomásnál érvényesíteni kell, hogy ne egyszerre vonjon ki minden, erőgépet az őszi talajmunkábób haaem ahogy a rendelet, előírja, a gépek egyharmadát javítsák és kétharmada pedig végezze az elmaradt mélyszántást. Ne feledjék el: a minisztertanács határozatát a dolgozó parasztok érdekében határidőre meg kell valósítaniHogyan teljesítették a kollektívszerződés feltételeit Az elmúlt év elején az üzemi kollektív szerződés alapján kölcsönös megállapodás jött léire a Tisza Cipőgyár dolgozói és igazgatósága között. Hosszú időn át szolgáltak a szerződés pontjai a kollektív munka alapjául, s csaknem minden területen megszabták a termelésre és a végzett munka ellenértékére vonatkozó jeltételeket. „Az üzem alkotmányának" kellene lennie a kollektív szerződésnek, melyre joggal hivatkozhatnak a munkások, ha veszélyeztetve látják a jó munka jeltételeit, vagy az üzem igazgatója, ha a termelés érdeke megkívánja. A kollektív szerződés életbelépése éta eltelt egy év alatt rendszeresebb, tervszerűbb lett a Tisza Cipőgyár munkájg. A munkások keményen harcoltak azért, hogy teljesítsék a kötelezettségeket, melyeket saját elhatározásukból vállaltak. Az első fejezet első pontjában arra kötelezték magukat az üzem dolgozói, hogy 12 százalékkal többet termelnek, mint az előző évben, 195t-ben ezt va- lóravállolták. 16.9 százalékkal termeltek többet. Éves tervüket 100 százalékos tervszerűség mellett 101.8 százalékra teljesítették. A 14. pontban az igazgató vállalta, hogy a jó munkáért jutalmat ad, A negyedik negyedévben 5000 forint pénzjutalmat osztottak ki az üzem dolgozói között. Decemberben a gumigyár és a cipőgyár részére újabb 5000 __5000 forin t céljutalmat adott az üzem igazgatósága. A legjobb műhelynek járó vándorzászlóval együtt 3000 forint jutalmat osztottak ki az év végén a győzteseknek. N em váltak azonban vastörvénnyé, az üzemi alkotmány pontjaivá a minőség javítására vonatkozó jeltételek s ezért felelősség terheli az üzem dolgozóit és vezetőit egyaránt. Több műhelyben nem javult a minőség a vállalt mérték szerint. Sőt, a 37-és műhelyben 10.2 százalékáról 13.1 százalékra, a 44-es műhelyben 2.1 százalékról — decemberben __ 10.7 százalékr a növekedett a műszakilag hibás áruk aránya. Nem vált valóra a 23. pont sem, mely a gépek jobb kihasználására irányult. A villanypréseknél a vállalt 550 óra helyett 539 órát. a csákózó és cvikkelőgé- peknél a vállalt 278 óra helyett 262 órát termeltek a gépek a negyedik negyedévben. A ..kötelező" órateljesítmények kihasználásával jelentősen növelni tudta volna az üzem termelését s komolyan elősegítette volna, hogy a cipőgyárak legjobbjai közé kiizdje fel magát. 0 Komoly hibák mutatkoznak még az anyai kihasználása t*tÍÚ*hht is s a kol.■ a Tisza Cipőgyárban lehív szerződésnek e sarkalatos pontját nem tudták teljes mértékben valóravál- tani. A jelsőrészanyagok szabásánál még igen nagy ráfizetések mutatkoznak. Népgazdaságunk fontos érdekei fűződnek a könnyűiparban a nők arányszámának növeléséhez. Az üzem vezetőségének vállalása szerint 55 százalékkal kellett volna növelni a nők arányszámát — azonban semmit sem tettek annak érdekében, hogy valóraválts^k a szerződés e feltételét. A kollektív szerződés nagyban elősegítette a dolgozók szociális, kulturális ellátását. Összesen 12.000 forijit értékű szakkönyvet vásároltak az elmúlt évben. A vállalat alsóörsi üdülőjének fejlesztésére és berendezéseire több mint 30.p00 forintot fordítottak. Balesetelhárítási, célokra közel 160.000 forintot költöttek az elmúlt évben. A szerződés jelételei szerint december 31-re el kellett volna készülnie egy 18 családos lakóháznak is. A vállalat nem teljesítette a dolgozók e jogos követelését. Az építkezés munkálatait elkezdték ugyan, azonban május előtt nem tudják átadni. Emiatt sok dolgozó számítása borult jel s nem tud teljes erejével dolgozni az, aki minden reggel 20—30 kilométeres távolságról utazik műnk<*• helyére. Vannak még hibáik a balesetvédelmi, egészségvédelmi berendezések körül is. Nem készítették el még mindig a tőke- gyalu porszívóberendezését s így veszélyeztetik az ott dolgozó munkások egészségét. A 11. sz. csarnok tetőzetét sem tudták kellően megjavítani s a várható tavaszi esőzések átáztatják a mennyezetet. N Az idei kollektív szerződés elkészítésekor tegyék a dolgozók és a vezetőség kölcsönös kötelességévé a nemteljesitett feltételek pótlását. Tervezzenek körültekintőbben s igyekezzenek olyan fellé, teleket szabni, melyek teljesítéseinek megvan a reális alapja. A múlt hibáin okulva a dolgozók érdekeit képviselő szakszervezeti vezetőség harcoljon azért, hogy valóraváljanak a kollektív szerződés pontjai. A dolgozók csak akkor tekintik valóban az üzem alkotmányának a megállapodást, ha látják, hogy közös elhatározásuk feltételei komolyan számításba- jönnek, s az üzem törvényévé válnak a kollektív munka és irányítás minden területén. A vetőmagokat is előkészítettük Népnevelőinkkel a megjelenés utáni napokban megbeszéltük a tavaszi munkákról szóló kormányhatározatot Azóta ők a tsz minden tagjával ismertették már. Brigádjaink mindjárt ver sonyre hívták egymást a határidők lerövidítésére. é Azóta mcffltyorsult a szerszámok kijavításának üteme, s most M százaléknál tartunk. A szükséges vetfima^ot Is elkészítettükÁrpa; zab, borsó, napraforgó kukorica és minden apróbb mag kitisztítva várja, hogy földbe kerüljön. Népnevelőinknek komoly része van abban, hogy az idén minden tavaszi növényünket keresztsorosan vetünk. Az ószi vetésünk 90 százaléka is kercsztsorosTagtársaink ennek helyességéről legnagyobbrészt már az elmúlt gazdasági évben meggyőződtek- Az idén ők is ragaszkodtak ahhoz, hogy ezt a módszert alkalmazzuk mindenütt. Szabó István népnevelő. — Bákősi elytára parlamenti beszéde alapján a helyes trágyakezelésről magyaráz nagyon szívesen a tagoknak- Elmondja, hogy ha a kapásnövényeink alá holdanként 200 mázsa jól gondozott trágyát viszünk, már ebben az évben 6 mázsával több termést nyerhetünk- ^ Ez 400 holdunknál már 2400 mázsával több kukoricát jelent. Ez esetben egy-egy tagt árénak a tervezett 6 kiló helyett 12 kiló jut, ami mindenkor nagy érték- Akkor is nekünk jelent köny- nyebbseget. ha szövetkezetünk gazdaságában marad, akkor is; ha munkaegység arányában elosztjuk. 1 V Szövetkezetünk tagsága látja azt; hogy nem lehetünk tétlenek a téli napokban sem. Most kell erőt gyűjteni a tavaszi munkára- Ez az erőgyűjtés szerintünk a jó előkészület. Ha eljön a nap, amelyen kimehetünk a földekre, nem lesz akadály előttünk, minden erőnkkel a vetéshez kezdhetünk. Hosszú István Karcag, Táncsics tga elnöké.
