Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)

3. A magyar szépirodalom fordítása 1945 után - történeti és művelődéstörténeti háttér

mint kortársa, Assisi Szent Ferenc. Míg utóbbi a vagyonát hártahagyva koldusként járta Itáliát, Erzsébet várúmőként kórházat tartott fenn a nincsteleneknek, s jövedelmét a társadalmi nyomor enyhítésére fordította - küzdve családja nyílt ellenségeskedésével és értetlenségével. Kortársa, Magdeburgi Matild írta róla: „Erzsébet követ volt, aki azokhoz a szerencsétlen asszonyokhoz küldetett, akik a váraikban ültek, akiket annyira átitatott a tisztátalanság, teljesen elborított a gőg, és állandóan körülvett a hiúság, hogy jogosan kellett volna a mélységbe zuhanniuk.” Harsányi Lajos regénye a középkori legendák tömörségét idézve állítja elénk a „Szent asszony” alakját, aki szociálisan egyre érzéketlenebbé váló korunkban is példaképe lehet minden embernek a szegények és elesettek felkarolásában (moly, http://moly.hu/).

Judita Trajber műfordító szlovén fordításában jelent meg 2011-ben Szerb Antal híres regénye, a Potnik in mesečina (Utas és holdvilág), a Magyar Könyv Alapítvány támogatásával, amelyhez a fordító írt előszót. O fordította le Gárdonyi Géza A láthatatlan ember című történelmi regényét, és írt hozzá utószót is. A könyv 2011-ben jelent meg Atila címmel a Kmečki glaks kiadónál. Attila az utolsó és a legerősebb hun vezér volt. Nyolc évig kegyetlenül uralkodott, és veszélyeztette a Római Birodalmat. A könyv a görög ifjúról, Zétáról szól, aki urával, Priszkosz rétorral Attila hun uralkodó Tisza menti városába érkezik, hogy a Keletrómai Birodalom és a Hun Birodalom helyzetéről tárgyaljanak. Zéta azonban megpillant egy hun leányt, Emőkét, aki iránt olthatatlan szerelemre lobban a szíve, s ez minden szereplő számára számos kaland és élmény forrása lesz. Jókai Mór Ubogi bogataši (Szegény gazdagok) című regényét is ő fordította le szlovén nyelvre, 2011-ben jelent meg a celjei Mohorjeva družba kiadónál. Egy Fatia Negra nevezetű álarcos bandita, valamint egy gazdag uzsoráscsalád egymásba ágazó történetét meséli el. A mű Jókai alapvető stílusának megfelelően romantikus regény. Vámhidy Szilárd testesíti meg benne a forradalmi gondolkodású, tettre kész fiatalembert, vele kapcsolatban már felmerül Jókai nemzeti romantikája, amikor Szilárd az állam alkalmazásába kerül - ezzel pont ellentétes Hátszegi Lénárd jelleme, aki élvhajhász, költekező, a közügyekkel szemben szenvtelen, ráadásul rendkívül pénzéhes. A cselekmény fele az erdélyi havasokban játszódik, ez illik a romantika tipikus vadregényes hátteréhez. A regény egyik elemzője, Szilasi László felveti azt a gondolatot, hogy a Szegény gazdagok nem is annyira regény, mint inkább románc. A terminust Northrop Frye könyvéből (A kritika anató64