Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)
3. A magyar szépirodalom fordítása 1945 után - történeti és művelődéstörténeti háttér
kollégiumban játszódik le. A regény a legtöbbet fordított magyar prózai müvek közé sorolható, amelynek főszereplője egy rideg, idegen környezetben, vagyis a kollégium légkörében éli meg első ifjúkori drámáját, amely telítve van keserű felismerésekkel az emberekről és önmagáról is. Misi kitűnő diák, de a világban, amely körülveszi, nem tud élni, mert annyira idegennek tűnik számára, hogy nem tud sem a lelke, sem a szíve elvegyülni benne. Gyermeki tisztaságával nem tudja megőrizni önmagát a gonosz osztálytársaitól, akik a külső testi megjelenése, vagy a vakmerősége alapján ítélték meg őt. Az író erősen kiélezi a felnőttek érzelem nélküli világát, akik a hallgatag gyermek viselkedéséből vonják le a konklúziókat. A történet végén a kisdiák nem akar debreceni diák lenni, mert nem fogadja el ezt a világot, amely annyi megaláztatást és fájdalmat okozott számára. O csak jó akart lenni mindhalálig. Moldova György Sötét angyal című regénye 1966-ban jelent meg a Pomurska zalozbánál Temni angel címmel, amelyet Jože Olaj fordított szlovén nyelvre. A regény annak a magyar ifjúságnak a rétegét mutatja be, akiket 1956-ban a sors az „ellenforradalmárok” (mai szemmel viszont egyértelműen forradalmárok) oldalára állított, majd az egyéni útjuk bonyolódását írja le. Valent Csaba főszereplőt antikommunista beállítottsága és az 56-as forradalmi tevékenysége miatt egy Tisza melletti javítóintézetbe küldik egy ipari városba. Itt tizennyolc, tizenkilenc évesen fontos tapasztalatok érik. Majd egy év múlva visszakerül Pestre egy kispolgári környezetbe, egy egyetemi tanár családjába, amely a háború alatt, a Horthy-rendszerben, kompromittálva volt. Csaba élete megreked, és ezer részre szakad szét, amelyet nem lehet többé összerakni egy egységgé. Elvész a pesti kocsmák légkörében, ahol azoknak az üres beszédeit hallgatja, akiket az élet tévutakra szorított. Csaba egyhangú, sivár hétköznapokat él, s ebbe a sivárságba belemosolyog egy lány arca, aki sorsszerűén belépett az életébe, mint egy sötét angyal. Jókai Mór Fekete gyémántok című regényét 1969-ben Vlado Peteršič fordította le szlovén nyelvre, Črni diamanti címmel jelent meg a könyv a Pomurska založba gondozásában. A műben Jókai a múltba fordul, de a korszerű életet is ábrázolja, amelyben élt. Nagy lelkesedéssel világít rá a technika vívmányaira a 19. század végén. De fontosnak tartja a Föld keletkezésének a leírását, a paleontológia, a geológia és a más tudományok eredményeit is. A földalatti bányák világába is belelát, és az európai kapitalizmus gazdasági és pénzügyi műveleteire is rávilágít. A kritikai realizmus korstílusának megfelelő-41
