Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)
3. A magyar szépirodalom fordítása 1945 után - történeti és művelődéstörténeti háttér
en írta meg ezt a regényét, amelybe beleszőtte Berend Iván romantikus szerelmét a kiválasztott, idealizált Evilához. A mü egyféle örömhimnusz, amelynek többféle hangszíne van. Örömhimnusz a tudományoknak és a technikának, az emberi munkának, a szerénységnek és az erénynek, az egymásközti segítségnek, az igazi szerelemnek egy nő és egy férfi közt. A regényt többször dramatizálták, és számtalanszor előadták a színpadokon. Filmet is készítettek belőle. Számos idegen nyelvre is lefordították. Németh László Iszony című regényét Drago Grah fordította le szlovén nyelvre, és 1966-ban jelent meg a Pomurska založba kiadásában, Groza címmel. A főszereplő, Kárász Nelli mint feleség elidegenedik a férjétől, és egy éjszakai dulakodás közben meggyilkolja őt. Bűnös, de nem vonul ki az életből, mint Anna Karenina vagy madame Bovary, akik elszenvedték a megaláztatást tetteikért, hanem megtalálja a természetének megfelelő életutat, vagyis a létezésének az értelmét. Németh László ennek a nőnek a lelkivilágát írja le a regényében. A lélektani regény ezzel lett értékes irodalmi mű, és számos idegen nyelvre is lefordították. 1961-ben jelent meg Vlaj Lajos muravidéki magyar költő első verseskötete, Versek címmel, amelyben Vlaj France Prešeren (Köszöntő / Zdravljica; Törvénytelen anya / Nezakonska mati) és Karel Destovnik Kajuh (Elesett partizán anyjához / Materi padlega partizana) szlovén költők verseit fordította magyar nyelvre, s ezeket is publikálta a saját versei mellett a kötetben. Vlaj Lajos volt az első muravidéki magyar költő, aki magyar nyelvre fordított szlovén szépirodalmat. E téren úttörő munkát végzett. A korszak műfordítói voltak: Stefan Barbarič, Jože Olaj, Vilko Novak, Stefan Sedonja, Stefan Serko, Jože Hradil, Jože Ftičar és Vlado Peteršič. Sándor petim apostol 42 Fordította: Jože Hradil
