Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)

5. A kiadók szerepe a magyar-szlovén könyvkiadásban

még a pécsi Jelenkor és a budapesti Európa Könyvkiadóval is együttműködtek. A hatvanas években veszteségesek voltak, raktáron maradtak a magyar könyvek, a csekély dotáció nem fedte a kiadás költségeit, ezért a kiadónak új programokat kellett kitalálnia. Mivel nem volt elegendő magyar értelmiségi a szlovéniai könyves szakmában a kezdeti időkben, kétnyelvű magyar szerkesztők hiányában az újvidéki Forum és a budapesti Európa Könyvkiadó segített a magyar könyvek megjelentetésében. A hetvenes években a Pomurska založba országos szintűvé vált, egyaránt nyitott volt a szlovén, a jugoszláv és a magyar kultúra, illetve a muravidéki magyar nemzetiség irányában. Kiadási koncepciói is ezekre a területekre terjedtek ki. A fordításirodalom (magyarszlovén) összterméke 81 mű volt a hatvanas évektől kezdve egészen a 80-as évekig. (Zágorec-Csuka Judit, 2007)

A két kiadó szimbiózisa ösztönzést jelentett más szlovéniai kiadók számára is, vagyis nem múlik el olyan év, hogy valamelyik kiadó ne jelentetne meg új magyar művet. Ezt igazolja az a tény is, hogy három magyar alkotó is - Esterházy Péter, Nádas Péter és Krasznahorkai László - első díjat kapott a Vilenicai Nemzetközi Irodalmi Fesztiválon.

Említésre méltó még a pécsi Jelenkor és a szlovén Apokalipsa című folyóirat és kiadó együttműködése. Az utóbbi 2004-ben, a 86. számban számos kortárs magyar írótól és költőtől készült műfordítást jelentetett meg: Bertók László, Kovács Ferenc András, Parti Nagy Lajos, Szabó T. Anna, Szakács Eszter, Tolnai Ottó és Konrád György műveit. Az újonnan létrejött szlovén kiadók a következők, amelyek magyar szépirodalmat is kiadnak szlovén fordításban: Franc-Franc, Beletrina és Didakta, valamint a régóta működő Slovenska matica stb.

112