Szittyakürt, 1963 (2. évfolyam, 1-9. szám)
1963-10-01 / 9. szám
1963. Október hó. SZITTY AKURT 3. oldal. EMLÉKEZÉS az 1963-as év legnagyobb gyásznapján-Bár mindhárom fájó - rövidlátó szemmel, mégis milyen egyszerű ez: születni, élni és meghalni. Mindennapos Az ember tulajdonképpen ezt teszi, mióta: van. De sohase hitte, hogy csak születés és halál között — él. Hogy “nincs” — mielőtt megszületik, B hogy a halál pontot lesz arra a rövid folyamatra, amit egy-egy emberi élet jelent. Nem az ember és nem az emberi szem rövidlátó. Csak a csiszolt üveg okoz káprázatot, amit néha szeme elé tesz, vagy amit egyes korok szorítanak egy-egy nemzedék szeme elé. Az ember belenéz a végtelenbe. Az Élet mélyébe, és a Lét magasságába. Tulajdonképpen ezt teszi, amióta van. Titkokat keres, nyughatatlan. Átlép a Titkok ritka ködén, vagy hittel megnyugszik a titkok sürü felhőjén. De hiszi a lélek isteni végtelenből eredő útját és hiszi az örök életet. Csak ez a hite ad értelmet, jelentőséget és tartalmat annak a rövid útszakasznak, amit úgy nevez, hogy élet. S azoknak a perceknek, éveknek, — gondolatoknak és tetteknek, melyek a felszín alatti mélységben épolyan titokzatosan töltik ki az életet, mint a — véletlen. Voltaképpen egyetlen külömbség ember és ember között, hogy ki-ki hogyan fúródik bele a nagy végtelenbe. Hogyan mutat rá életével arra, hogy a csodálatos eredő, s a rövid életkanyar után — odajut, ahol a múlt egy jövővel, s a térnek nincs itt-ott-ja. A sok sok szürke vagy tarka ember között eszerint kerülnek az élet színpadára azok is, akik közvetve vagy közvet lenül nagy eszméket csíráztatnak vagy hordoznak. S fényforrásai vagy világítótornyai az élet ködös tengerének vagy éppen szellemi korszakot fodroznak a történelem hömpölygésém. Az élet fizikai eredője is a végtelen felé mutat vissza. Gyerekekből anyák és apák lesznek, s újból gyermeket adnak az életfolyamatnak. A végtelenbe néző ott láthatja a csira folytonosságát, mely időnként leveti formaruháját, s újabbat ölt magára, — hogy az időben tovább vigye az örök szellemet. így jelent egyet 1874 november 8-a is 1897 január 6-ával: az Anyának és Fiának születésnapja. S igy jelent egyet 1946 március 12- ike is ezzel a fekete lepelbe öltözött idei szeptemberi nappal, mikor özv. id. Szálasi Ferencné Nagyasszony 88 év utáni itthagyta az élet formaruháját, hogy odatérjen Teremtőjéhez és közvetlenül ölelhesse magához előbb elköltözött övéit. Akikkel egy volt testben és egy velük lélekben. Ez a közös csira és örök szellem a fiúban: ifj Szálasi Ferencben bontakozott ki világítótoronnyá. Ez a fény, melynek forrását az édesanya a Nagyasszony — hordozta, őrizte és ápolta magában. Ez az a fény, mely korforditóan világított életében, s melyből a sötét halál erőszak-kaszája a legszentebb vértanuság örök dicsőségét csiszolta ki világításul a magyar utókornak. Milyen fenséges az örök világosság kettőzött fényáradatában úszni! Abban a tényben és tudatban, hogy az élet nek nemcsak hite van, hanem teljesítménye is. Nagy-nagy terméke! Isteni végtelenből e redő, — és emberi utat mutató. Élő és ható termék! A- ratávs fény és továbbtermő mag. Mindaddig, amig a határos, szakaszos való életet is el nem nyeli az örök lét___ Mindaddig, amig a sok-sok teremtmény meg nem tér a eremtmény meg nem tér a , Teremtőhöz. A Hungária - Szabadságharcosok — az eszme másodnemzedékes hordozói — a legmélyebbre hajtják zászlójukat a Nagyasszony szelleme, holtteste és emléke előtt. Köszöntik őt az Egek Urának szine elé érkeztekor, s kérik, hogy szeretteinek küld jön megnyugvást az ő örök boldogságából. L e g m agassabb tolmácsként kérik közbejárását, hogy fia nagy eszméje mihamarabb megváltás legyen örök Hungária sínylődő nemzete számára és megrendithetetlen tör ténelmi dicsősége a Szálasi névnek. H.SZ.M. HÍREI cos Mozgalom Sydney-i Szervezete vállalta. A rendezőség Booskay ruhás csoportja a nagyközönség előtt első ízben jelent meg a H.SZ.M. jelvényével. A nők szinpompás magyar ruhái nagy tetszést váltottak ki a megjelent magyar és ausztrál közönség körében. A szemlélő akármerre fordult a hatalmas teremben, a bejárattól kezdve, a pénztárig, az előteremben lévő “Nemzetszolgálat ” Mikes Kelemen Kör könyves asztalán túl a nagy szárnyas ajtó őrsége, bent a teremben a Csapatzászló őrsége mellett, az ausztrál előkelőségek asztalai körül, a kitűnő magyar konyháig, mindenütt ott voltak, a szervezet megnyilvánulás vezetője, Koltay Imre testvérünk felügyelete mellett a H. SZ.M. jelvényes fiataljai. Valóban jól megérdemelt sikert Szervezetek a hagyományossá vált Szent István Királynapi emlékünnepélyt a Paddingtoni városháza nagytermében. A nagyszámú szereplőkkel együtt, 642 személy adott ennek a mindég nagyvonalú és népszerű estnek az a tény, hogy a rendezés felelőségteljes munkáját ezúttal a fiatal és rendkívül aktiv Hungária Szabadsághararatva, ez úttal a magyar díszruhának és a rendezés nívójának is. A megszokottan magas színvonalú, művészi műsorból is kiemelkedett, Székely Attila a H.SZ.M. Sydney-i szervezete jegyzője, Alföldi Géza; “Kárpátokon majd találkozunk” cimü versének, nagy érzéssel előadott és hatalmas tetszést kiváltott szavalata. Egy óriási sikerű, felejthetetlen est volt ez, amelynek keretében a H.SZ.M. Sydney -i szervezete célkitűzéseinek megfelelő méltósággal mutat kozott be a helyi magyarság nyilvánossága előtt. Egy ilyen kezdés és bemutatkozás után, valóban joggal érezzük úgy hogy a H.SZ.M. Sydney-i szervezete előtt nagy jövő áll. keresztény vallás parancsolataira, igazságára, szeretetére és békességére alapozott és felépített Szentszövetség, judási arcátlansággal árulja el és gyalázza meg Egyházának tanait és löveti főbe gróf Batthyány Lajos, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökét. Fél zsidó Haynau kétlábbal tapossa a szent titkosságot, a szemérmet. Megbecstelenitett asszonyok, halál ra korbácsolt gyermeklányok ezrek és ezrek bebörtönzése és idegenbe hurcolása — a totális nemzetirtás jelzi a Habsburg ház bosszúját. A haza és szabadságszeretet a megnemalkuvó helytállás örök szimbóluma lett az aradi vértanú tizenhárom. Damjanich legendás vörössip kásái helyett 1944, október 15-én uj harcosok sorakoztak a barrikádokra. A zalai levente, kunsági paraszt, csepeli munkás, a fegyveres nemzet söpri el az önmagában meghasonult kormányzót az árulás képviselőivel együtt. Szálasi Ferenc mögött ott sorakozott a lövészárkok és védőerődök hungarista pártszol gálatosa, kakastollas csendőrje, Hunyadi páncélosa. So rakozott az egész magyar faj, amely nehéz szorgalmas munkával hazát teremtett magának és karddal rajzolta meg határait, hogy hősi helyt állásával és véréinek hullatásával írja meg az uj magyar történelem lapjait. Az aradi vértanuk lelke egyetlen lángolással világítja meg a magyar történelem útját. A hősiességnek a katonaerénynek a későbbi vértanú vagy száműzött tábornoki kara: Hindy Iván, Szom bathelyi Ferenc, Jány Gusztáv, Hellebrondth Vilmos, Be regffy Károly, Kovács Gyula, Henney Árpád, Zákó András, Oszlányi Kornél, Kisbarnaki Farkas Ferenc vezényli a végső rohamra induló nemzetet. A hűséget, a kitartást, az acélos kemény kiállást az aradi vár kazamattáiban, s a gyüjtőfegyház udvarán nem lehetett megsemmisíteni. E sorok Írója cella szomszédja volt az 1950-es évek elején azoknak a gyermekhősöknek, akik a Ganz vagongyár hajnali sziréna bugásakor indultak a vértanuságba. Isten Haza! kiáltással szűntek meg a gyermekszívek dobogni. így haltak meg azok is, akik ott pergették a dobokat Kossuth szabadságharcos táborában. .. a 48-as kisdobosok. A hősiessség egy nemzet csodálatos életforrása. Ehhez az életforráshoz járult az a fiatal nemzedék, amely 1956-ban lyukas lobogó alatt folytatás a 6-ik oldalon. “Aradi vértanuk nem hiába haltak” 1849, Október 6. Irta: Rásy Sándor A magyar történelemben talán a legszomorubb, de a hősiességnek, szabadságszeretetnek, a helytállásnak és katonaerénynek legdicsőségesebb hónapja: OKTÓBER. Ilyenkor okt. 6-a táján, minden igaz magyar emlékezetében erősebben rajzolódik ki a szivébe zárt 13 aradi vér tanú alakja és hódolattal emlékezik meg a nemzet szabadságáért folytatott harc csodálatos mártírjairól. Erősebben rajzolódik ld a Duna ' delta mocsaras vidékei felé ■ száguldó halál vonatokban zsúfolt, kitelepített erdélyi 1 magyarok a százszor meg- I csalt, elárult, ezerszer becsa j pott és bolsevista járomba I vagy száműzetésbe hajtott - 1 szabadságra vágyé magyarság szivében. 1849, Október 6-án Hay- 1 nau parancsára az aradi vár I kazamattáiban gyilkos sor- 1 tüzek dördültek. Kiss Ernő, I Schweidel János, Lázár Vil- : mos, Dessewffy Arisztid éle- I tét oltja ki a fekete-sárga ön- ' kény. , ] A megdicsőülés bitófájára ( induló: Pöltenberg Ernő, Tő- i rök Ignácz, Lahner György, ( Knézits Károly, Nagy Sándor 1 Leininger-Westerburg Károly 1 Aulich Lajos, Damjanich Já- 1 nos és Vécsey Károly tábor- 1 nokokat kisérő dobpergés lár- 1 I mája tulhallatszott az aradi 1 vár bástyáin. A Magas Tát- ‘‘ rán, Csíki havasokban a so- 1 mogyi pusztákon érezték hogy a kivívott szabadságért : a megteremtett törvény élőt- • ti egyenlőségért, az aradi sán cokon a hóhérok az egész nemzetre akarnak h a 1 álos csapást mérni. Nincs a világnak oly nemzete, amelyik annyi szentet adott volna egyházának, mint a magyar. [Szent Istvánok, Szent Margitok Magyaror- 1 szágán 1849, október 6-án a jelenléte felejthetetlenné tette az ünnepélyt. Külön szint Augusztus 18-án rendezte az Egyesült N.S.W.-i Magyar
