Szigorúan Bizalmas, 1956. július-augusztus

1956-08-17 [1078]

Gerőnek más, szintű korlátlan lehetőségei vannak arra is, hogy az amerikai-nagyar viszonyt megjavits'a. Paláéul nem kellone figyeltetni, üldözni s időnkint becsukni azokat, akik külföldi követségeknél emberséges munkát végeznek. Nem kellene suhanc pökhendi seggel zavarni az "amerikai diplomaták utazásét. És mindenekelőtt meg kellene adni a magyar népnek azokat az elemi szabadságjogokat, amelyeknek megtagadása áthidalhatatlan szakiékot von az amerikai nép és a mai magyarországi vezetők közé. Az amerikai nép nemosak maginak kivételi a szabadságit, hanem minden népnek, mert tudja, hogy a szabadság oszthatatlan és a szabadságon esjtt minden sérelem az egész világ szabadságának sérelme. Gerő Ernőnek módjában ^11 orvosolni ezeket a sérelmeket. Próbálja meg és csodálkozni fog, hogy milyen ugrásszerűen megjavul a magyaramerikai viszony. Amerika a magyar néppel akar jóba lenni. A nép ellenségeiből, a szovjet állampolgár helytartókból nem kér. Washingtoni rádió, Békefi László "irodalmi megjegy1956. augusztus 16. .• . zéséi * Az irodalom, a színházas a politika a történelem ősideje óta párhuzamosan haladtak egymással. Mindig tükrei vagy karikatúrái voltak a kornak, amelyben születtek. Ezért a mindenkori > diktatúrák elsőnek mindig a szellem szabadságét kötötték gúzsba. Imig a szellem szabad, amelynek három fóruma az irodalom, a sajtó ás a/szinpad, a hatalom birtokosai nem érezhetik magukat biztonságban, mert ezek az irés-olvasást terjesztik, és a szabadság, amely az ember természetes vágya és célja, a betűn keresztül jut az agyakba és szivekbe, és lenditi tettekké a megbénított akaratot. Minden mozgalomnak, amely a szabadság kivivására törekszik, begyújtó motorja az irás. A vasfüggöny mögötti országokban ma is ez a helyzet. A magyaron sz ági iró-t ársadalom uj és szabadabb kritikai szellemének megnyilatkozásai már eddig is szembetűnő jelenségeket mutattak az utóbbi hónapokban, könyvekben, novellákban, tanulmán;'okban, sőt vazércikkekben. Most még egy lépéssel tovább mentek. Az egyik irodalmi folyóirat az elsüllyedt szinpodi hagyományok visezahozatalát sürgeti, sőt az elsüllyedt műfaj, a politikai kabaré és szatira visszaállítását is, Békefi azután idézte a cikkben szerqplő neveket, - Molnár Ferenc, Biró L-^jos, lengyel Menyhért, Szomori Dezső, Thury Zoltán, Földes Imre, Szép Ernő, Hevesi Sándor - majd felsorolta ezeknek az Íróknak azokat oz alkotásait is, amelyekről a cikkíró megfeledkezett. w fe —