A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.
Orbán Sándor (1893-1955) nótaénekes. A vásárhelyi születésű énekes tisztviselőként dolgozik és mellette kitűnik énektehetségével, helyi nótaesteken, kávéházakban, a Nemzeti Szállóban, majd a Fekete Sasban lép a közönség elé. 1932-től rendszeresen készítenek vele a fővárosban rádió- és lemezfelvételeket. 1937-től Budapestre költözik és számos nagyhírű szórakozóhelyen énekel: Pátria Kávéház, az EMKE, Spolarich kávéház. 1948-ban bekövetkezett agyvérzése után pályája véget ér. Osváth Béla (1926-1965) diák- és műkedvelő színész, színházi dramaturg, vásárhelyi színigazgató. Tagja Református Gimnázium Petőfi Önképző Körének, amelynek műsorait bátyja, Osváth Gábor kezdte szervezni. 1942-től Osváth Béla veszi át. Nagy sikerű és színvonalas irodalmi esteket rendeztek (Ady-est, Aradi vértanúk emlékezete stb.) „A színházat [a szerepöt] mög köll tanulni!” - volt egyik legfontosabb vezérelve műkedvelőként, majd rendezőként is. Nevéhez fűződik a Hódmezővásárhelyi Városi Színház (1945-47) alapítása, vezetése, amely az egyik legértékesebb vásárhelyi színházi vállalkozás volt. A színház által bemutatott darabokban helyi műkedvelő színészek alakítják a mellékszerepeket, időnként karakter- és főszerepet is kapnak. Osváth Gábor, ifj. (1924-2000) orvos, műkedvelő színjátszó. Szerepel, majd vezeti is a ref. gimnázium Petőfi Önképzőkörét, később tagja Várhelyi Endre társulatának, és szerepel öccse Osváth Béla színházában is. Később az orvosi pályát választja. Osváth László (1928-2013) műkedvelő színjátszó, jogász, újságíró. Osváth Béla és Osváth Gábor öccse, bátyjai hatására a színészi pályára lép, később jogot végez, de Kecskeméten kultúraszervező, majd rádiós újságíró lesz. Bátyja O. Béla vásárhelyi színházi emlékét ápolja. Sok értékes visszaemlékezést készített vásárhelyről származó műkedvelő és hivatásos színésszel, színházi szakemberrel. Egy értékes gondolata így szól: van hivatásos színész és műkedvelő. Mindkettőben van amatőr és profi. ”140 Osztrovszky Mária Heszlényi Gyuláné (1849-1874) műkedvelő színész, énekes. A vásárhelyi születésű későbbi műkedvelő színész pályafutása inkább Szegedhez kötődik. Az ottani polgári szalonokban, kaszinóban lép színészként, zongoristaként és énekesként a közönség elé. Раки Imre (1910-1975) műkedvelő színész, társulatvezető, később irodalomtörténész. A vásárhelyi születésű Paku Imre a vásárhelyi gimnáziumban érettségizik. Az iskolai, majd a gimnáziumi színjátszó körben tűnik fel előadó képességével. A szegedi egyetemen folytatja tanulmányait, ahol bekapcsolódik az Egyetemi Színjátszó Társulat munkájába, ennek és a Bethlen Gábor Körnek is elnöke lesz. Az egyetem elvégzése után csak az irodalmi szerkesztésnek és az irodalomtörténetnek szenteli életét. Pálffy (Horony) György (1862-1939) színész. A vásárhelyi születésű és nevelkedésü későbbi művész, már tizenkilenc évesen vándorszínésznek áll. 1882-ben Szegedre, a következő évadban Debrecenbe szerződik. Ezután Aradon, Kolozsváron és ismét Szegeden játszik. Vásárhelyen 1887-ben láthatja a közönség Shakespeare Rómeó és Júliájában. Budapesten játszik a Nemzeti Színházban, a Várszínházban és az Operában is. Szerephez jut néhány néma- és hangos filmben is. Papp Ella (1905-1983) vásárhelyi születésű primadonna, a Miskolci Nemzeti Színházban lépett fel nyugdíjba vonulásáig. Fehér Tibor Jászai-díjas, érdemes művész édesanyja. 1945. Papp Ilona Claparéde Sándorné (1855-1912) színész. A vásárhelyi születésű műkedvelő színész itthoni fellépéseiről keveset tudunk. Édesapja Papp Sándor vásárhelyi ref. tanító, férje Claparéde Sándor (Alexandre) svájci üzletember, szerkesztő, a magyar-svájci protes140 OSVÁTH László i. m. 456. 185
