A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2017 (Hódmezővásárhely, 2017)
Tanulmányok - Benkő László: Népi színjátszók, műkedvelő színtársulatok, diákszínpadok Hódmezővásárhelyen II.
táns kapcsolatok támogatója. A házaspár dombormű ve a Budapesti Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Hittudományi Kar épületének előcsarnokában áll. Papp István (1987) színész. Vásárhelyen született a fiatal színész, aki a szegedi Kelemen László Színitanodát elvégezve került a Pesti Magyar Színház Színiakadémiára, diplomáját 2012-ben szerezte meg. Akadémistaként, a színház darabjainak rendszeres fellépője, táncos-énekes és prózai szerepekben. Televíziós filmekben is föltűnt. 2014 őszétől a Debreceni Csokonai Színház tagja. Vásárhelyen részt vett a PMK színpadán, 2009 áprilisában bemutatott, „Akit az özönvíz meghagyott" című, Wass Albert verseiből és írásaiból összeállított jótékonysági esten. Papp Teréz vásárhelyi születésű műkedvelő színész, tagja a Várhelyi Endre színtársulatának és az Osváth társulatnak is. Az 1940-es évek végén a fővárosba kerül Gombos Katalinnal együtt és az akkori Ifjúsági Színházban és a Magyar Színházban kisebb prózai és énekes szerepeket játszik. Pásztor János, ifj. (1914-1984) színész, érdemes művész. Pásztor János szobrászművész fia, a gimnázium Petőfi Önképzőkörében tűnik föl színészi tehetsége, ezért a budapesti Szülészeti Akadémiát elvégezve, a Nemzeti Színházhoz szerződik, és haláláig tagja marad. Pásztor József (1873-1942) író, újságíró. Regényeket, színműveket is írt (1917-1918), amelyekbe a helyi ref. gimnáziumi évek alatt szerzett tapasztalatait, a hallott történeteket is beleszőtte. Petrik Imre (7-1999) műkedvelő színész, színpadvezető. Fiatalon a szabómesterséget tanulja ki, már itt felfedezik színi tehetségét. Fiatal korától színészkedik. Az egykori Hal téren volt szabó műhelye, majd a Lázár - Zsoldos utcák sarkán nyitott női divat-szalont, közel a legendás Nyári színkörhöz. így került a színház közelébe, nappal varrta, javította a színészek jelmezét141, este pedig öltöztető volt és kisebb-nagyobb epizód szerepekben fellépett a színpadon. Sokat olvasott, művelt szakember volt. Egykori tanítványai, szabóinasok mesélték, hogy mesterük nem csak a szakmára tanította őket, hanem művelődniük is kellett, egy-egy vers megtanulásával. A Központi Kávéház emeleti színpadán tartottak műkedvelő előadásokat, irodalmi esteket az 1930-as évek második felétől. Később a Kokron gyárba kerül dolgozni és bekapcsolódik a gyári munkás művelődési körbe. A gyár saját kultúrhá- zában rendeznek műkedvelő színielőadásokat. „Petrik Úr”, - ahogyan műkedvelő társai nevezték — volt a motorja a körnek. Háta mögött azonban a „Pofé” gúnynevet használták rá, mert a keze alatt színészkedőket nem a keresztnevükön szólította, hanem mindenki, fiú-lány csak „pofé” volt. A darabok kiválasztása, a szereposztás, a betanítás és az előadások szervező munkája is őrá hárult. Az ő keze alól került ki számos helyi műkedvelő és országosan is ismert színészünk, mint Szénási Ernő, Kovács Zsuzsa, Cserényi Béla, Bánffy Frigyes és mások. Igaz barátság fűzte Bessenyei Ferenchez [Osváth László visszaemlékezése szerint ő ajánlotta szerződésre Kardoss Géza szegedi színigazgatónak]142, Gombos Katihoz és az Osváth fivérekhez. 1944 decemberében mutatták be Kodolányi János: Földindulás c. színművét, a MADISZ helyi szervezetének segítségével. A műkedvelő csoport tagsága elérte az 50-60 főt. Volt olyan hétvégi nap, amikor 2-3 helyszínen is felléptek Vásárhelyen, vagy a környékbeli kistelepüléseken (Mártély, Mindszent, Székkutas) Az ő általa létrehozott műkedvelő társulatból válogatott színészeket Várhelyi Endre, majd Osváth Béla is, kiegészítve saját színtársulataikat. Ösztönös tehetsége volt a színjátszáshoz és a rendezéshez, színpadra alkalmazáshoz. 141 VRÚ, 1940. okt. 6.6. 142 OSVÁTH László i. m. 356. 186
