A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

TANULMÁNYOK - BÉRES DEZSŐ: Nyizsnyay Gusztáv élete és munkássága

közepétől részt vett a délvidéki harcokban. Október 1-jétől alezredes, az Erdélyben alakuló honvédzászlóaljak főfelügyelője Kolozsváron. Október 20-tól a kolozsvári (8.) hadmegye parancsnoka. December 31-től az egyesített nagyváradi (6.) és kolozsvári hadmegye pa­rancsnoka Nagyváradon. 1849. május 25-től ezredes. Világosnál esett fogságba. Aradon 1849. november 15-én golyó általi halálra ítélték, ezt november 24-én hét év várfogságra enyhítették. - irt: A szabadságharc háromszéki arcai / DEMETER Lajos = Háromszék. Független napilap 2008. március 15. Múltidéző rovat. 4()Hajnácskői és Vécsei gróf Vécsey Sándor, az aradi vértanú Vécsey Károly testvére. A plébános 1855. június 14-én betegség következtében halt meg. in: GACSARI 2014. 200- 204. p.; Az első évforduló / BIBO Lajos = Vásárhely és Vidéke 1894. október 7. 2. p. - Tárca. 4lCsokonai Lapok 1850. augusztus 24. 16. p.; Művelődés és irodalom Békés megyében II. (A XIX. század derekától az 1880-as évekig) / ELEK László = a Békés Megyei Múzeumok Közleményei 13. Békéscsaba, 1988. 387. p. - benne: Egy sikertelen Békés megyei kísérlet a szabadságharc dalainak összegyűjtésére (5-19. p.); HÉL 42SZEREMLEI Sámuel: Hód-Mező-Vásárhely története V. = Hmv 1913. - Lakosaink. 1092-1093. p. 43D1ÓSSZILÁGYI Sámuel: Az utolsó magyar trubadúr és Makó. Kézirat, 1962. Pontos adat Langer Viktornál; TÓTH Ferenc: Művészetek és sportélet. A zenei élet = Makó mo­nográfiája 5. Makó története 1849-től 1920-ig / SZABÓ Ferenc (szerk.) Makó 2002. 580. p. - Nyizsnyayról: 404-405. p. 44A Békés és Arad megyei Réthy családra vonatkozó adatok / RÉTHY László (szerk.) = Nyomatott Réthy Lipót és fiánál Aradon Budapest 1908. - Réthy Lipót (1817. október 22- én született, 86 évesen, 1903. július 23-án hunyt el) a szabadságharc alatt népies nyomtat­ványai a hírlapokat helyettesítették Békés, Csanád, Csongrád megyékben (pl. „Kossuth Lajos élete” vagy a „Kossuth imája”). 45Bettelheim Károly és Vilmos. Nemcsak könyvkereskedelemmel és kiadással foglalkoztak, ők adták ki az 1861-től 1897-ig megjelenő Alföld című, akkor legjelentősebb magyar nyel­vű vidéki napilapok egyikét. Ók kezdeményeztek gyűjtést a kolozsvári Aradi vértanúk szobrára, Munkácsy Mihály első támogatói közé tartoztak. 46Zenetudományi dolgozatok 1986 / BERLÁSZ Melinda, DOMOKOS Mária (szerk.) = MTA Zenetudományi Intézete Budapest 1986. 378. p. - Benne: Major Ervin gyűjteményé­nek kéziratai / SZEPESI Zsuzsanna - az intézet könyvtárának Major fondja alapján (261 - 300. p). 47Matricula copulatorum 1856-65. 2. p. 23. sz.: 1856. május 25. A vőlegény 29, a menyasz- szony 33 éves. in: MAJOR 1929. — Az eskető pap nevét nem jegyezték be. Réthey Rötth Antalnak (Szőny, 1810. április 7. - Hmv., 1859. június. 28.) megelőzően mindszenti plébá­nos, ’48-as magatartásáért elmozdították. 1855-ben nevezték ki Vásárhelyre, működése alatt az elődje kezdeményezte templombővítés 1859-ben realizálódott, de még az év június 28-án váratlanul elhunyt, in: A hódmezővásárhely-belvárosi plébánia és templom, valamint a hódmezővásárhelyi Szent István Király Plébánia és Templom története / GACSARI KISS Sándor = Lichtner Gáspár Német Kulturális Hagyományőrző Egyesület Hódmezővásárhely 2014. 326. p.-200-204. p. 48Langer előszava; FEJÉRVÁRY 1929. 633.: Nyizsnyay család; SZEREMLEI V. - Lako­saink, 1092-1093. p. - Csak két közös gyermekükről beszél mindkét forrás. Fejérváry említi 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom