A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

TANULMÁNYOK - BÉRES DEZSŐ: Nyizsnyay Gusztáv élete és munkássága

még Rácz Sándomé Nyizsnyánszky Margitot, Aranka másod unokatestvérét, Berettyóújfaluból (634. p.)

49Nkl857/13. sz. (04. 09.) 232. p.; Matók Béla (Hmv 1829. 07. 20. - Bp. 1897. 09. 1 1.): Budapesti Viszhang 1855. október 14.; Emlékezés Nyizsnyay Gusztávra / FUTÓ Mihály = HMV 1900. 10. 11. 2-5. p.; Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hódmezővásárhelyi honvédéi / BORÚS Gábor = NLVK Hódmezővásárhely, 2014. 192. p. - Matók Béla (105. p.); MNL CSML HL tanácsülési jegyzőkönyvek 1850. 1568/1850. 04. 12.; 578/1853 50Vásárhelyi levél a szerkesztőhöz = Budapesti Visszhang 1856. 09. 11.- Nyizsnyay tudósítása.

1 Palotásy (Pécsényánszky) János (Jászberény, 1821. április 8. - u.o., 1878. február 3.) 1863-ban sikeresen kezdeményezte szülővárosában a „zene- és dalművészet művelésére” dalárda alapítását, ez haláláig működött. 57 évesen, nyomasztó anyagi terhek és felelősségek alatt összeroppant, önkezével vetett véget életének. Palotásy János néven vált ismertté, emlékét Jászberényben róla így nevezett iskola őrzi.; Névmagyarosítása: UK. 11430-61 (in: XIX. századi névváltozások, 176. p.)

"Dobozy Károly / SZEREMLEI Samu = VÚ 1864. június 26. 249-250. p. - Eperjes, 1817.

04. 22.-Makó, 1860. 02. 19.

"Eger (napilap) 1929. október 17. 1. p. - Károssy Pál (1904. 02. 22. Erzsébetfalva [Pesterzsébet] - 1976. 04. 21. Bp.): Magántisztviselő, író, helytörténész, folklorista. Sírvers-, sírfelirat kutató, in: Révai Új Lexikona XI. k. 297. p.; Borovszky i.m.; Sárosi Gyula költeményeinek sorsa / BISZTRAY Gyula = Irodalomtörténet 1953.41.évf. 1-2. sz.

54Szépirodalmi Közlöny 1858/3. (március) 2. p. - Előző évi előfizetői névsor (helységnévvel)

55 Losonczy 1812. május 25-én, Kecskeméten született, algimnáziumot ott járt. A „philosophia bevégzése” után felsőbb tanulmányokat (hittant és jogot) 1835-től Debrecenben folytatott. Ugyanott előbb a „költészeti osztály” köztanítója, 1841-től Ér-Szalacson, 1843-tól a pozsonyi országgyűlésen fogalmazó. 1844 októberétől a gyönki gimnázium „humaniórák” tanára. 1849 októberében a kecskeméti főiskolához hívták meg a latin és magyar irodalom tanszékére, 1853. októbertől a nagykőrösi iskolához ugyanazon tanszékre. 1870-ben később elmezavarrá fejlődő búskomorság (depresszió) lepte meg, a budai irgal- masok kórházában ápolták, némi javulás után Ceglédre ment fiához. 1878 őszén visszaesett. 1879. augusztus 2-án az irgalmasok kórházában meghalt, a Vízivárosi sírkertben temették. Könyvei: Losonczy László költeményei (Pest, 1853 és 1857., két kötet); Losonczy László újabb költeményei (Pest, 1862.); Dalok és szavalmányok (Nagy-Kőrös, 1878.); Kesergő lant - gyászköltemények, búcsúztatók, halotti énekek és sírversek (Kecskemét, 1879.) in: SZINNYEI

56NLVK helyismereti gyűjtemény.

TÓTH Ferenc: Művészetek és sportélet. A zenei élet = Makó monográfiája 5.; Makó története 1849-től 1920-ig / SZABÓ Ferenc (szerk.) Makó, 2002. 580. p. - Nyizsnyayról: 404-405. p.

58SzH 1860. március 1. 3. p.; Nagykőrösi athénás, vagy a nagykőrösi írók élete / ÁDÁM Gerzson = Ottinger Kálmán Nyomdája, Nagykőrös, 1904. 318. p.; A Nagykőrösi Dal- és Zeneegyesület Jubileumi Évkönyve 1860-1940 / VARGA László (szerk.) = Híradó Nyomda, Nagykőrös, 1941.

S9SZILAGYI Márton: Az irodalom ünnepei? (Dalidók az 1850-es években). Irodalomtörténet 2001/1. és ARANY János: Szegény gazdagok. Szépirodalmi Figyelő, 1861. március 6.

67