A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

TANULMÁNYOK - BÉRES DEZSŐ: Nyizsnyay Gusztáv élete és munkássága

még Rácz Sándomé Nyizsnyánszky Margitot, Aranka másod unokatestvérét, Berettyóújfa­luból (634. p.) 49Nkl857/13. sz. (04. 09.) 232. p.; Matók Béla (Hmv 1829. 07. 20. - Bp. 1897. 09. 1 1.): Budapesti Viszhang 1855. október 14.; Emlékezés Nyizsnyay Gusztávra / FUTÓ Mihály = HMV 1900. 10. 11. 2-5. p.; Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hódmezővásárhe­lyi honvédéi / BORÚS Gábor = NLVK Hódmezővásárhely, 2014. 192. p. - Matók Béla (105. p.); MNL CSML HL tanácsülési jegyzőkönyvek 1850. 1568/1850. 04. 12.; 578/1853 50Vásárhelyi levél a szerkesztőhöz = Budapesti Visszhang 1856. 09. 11.- Nyizsnyay tudó­sítása. 1 Palotásy (Pécsényánszky) János (Jászberény, 1821. április 8. - u.o., 1878. február 3.) 1863-ban sikeresen kezdeményezte szülővárosában a „zene- és dalművészet művelésére” dalárda alapítását, ez haláláig működött. 57 évesen, nyomasztó anyagi terhek és felelőssé­gek alatt összeroppant, önkezével vetett véget életének. Palotásy János néven vált ismertté, emlékét Jászberényben róla így nevezett iskola őrzi.; Névmagyarosítása: UK. 11430-61 (in: XIX. századi névváltozások, 176. p.) "Dobozy Károly / SZEREMLEI Samu = VÚ 1864. június 26. 249-250. p. - Eperjes, 1817. 04. 22.-Makó, 1860. 02. 19. "Eger (napilap) 1929. október 17. 1. p. - Károssy Pál (1904. 02. 22. Erzsébetfalva [Pester­zsébet] - 1976. 04. 21. Bp.): Magántisztviselő, író, helytörténész, folklorista. Sírvers-, sír­felirat kutató, in: Révai Új Lexikona XI. k. 297. p.; Borovszky i.m.; Sárosi Gyula költemé­nyeinek sorsa / BISZTRAY Gyula = Irodalomtörténet 1953.41.évf. 1-2. sz. 54Szépirodalmi Közlöny 1858/3. (március) 2. p. - Előző évi előfizetői névsor (helységnév­vel) 55 Losonczy 1812. május 25-én, Kecskeméten született, algimnáziumot ott járt. A „philosophia bevégzése” után felsőbb tanulmányokat (hittant és jogot) 1835-től Debrecen­ben folytatott. Ugyanott előbb a „költészeti osztály” köztanítója, 1841-től Ér-Szalacson, 1843-tól a pozsonyi országgyűlésen fogalmazó. 1844 októberétől a gyönki gimnázium „humaniórák” tanára. 1849 októberében a kecskeméti főiskolához hívták meg a latin és magyar irodalom tanszékére, 1853. októbertől a nagykőrösi iskolához ugyanazon tanszékre. 1870-ben később elmezavarrá fejlődő búskomorság (depresszió) lepte meg, a budai irgal- masok kórházában ápolták, némi javulás után Ceglédre ment fiához. 1878 őszén visszaesett. 1879. augusztus 2-án az irgalmasok kórházában meghalt, a Vízivárosi sírkertben temették. Könyvei: Losonczy László költeményei (Pest, 1853 és 1857., két kötet); Losonczy László újabb költeményei (Pest, 1862.); Dalok és szavalmányok (Nagy-Kőrös, 1878.); Kesergő lant - gyászköltemények, búcsúztatók, halotti énekek és sírversek (Kecskemét, 1879.) in: SZINNYEI 56NLVK helyismereti gyűjtemény. TÓTH Ferenc: Művészetek és sportélet. A zenei élet = Makó monográfiája 5.; Makó története 1849-től 1920-ig / SZABÓ Ferenc (szerk.) Makó, 2002. 580. p. - Nyizsnyayról: 404-405. p. 58SzH 1860. március 1. 3. p.; Nagykőrösi athénás, vagy a nagykőrösi írók élete / ÁDÁM Gerzson = Ottinger Kálmán Nyomdája, Nagykőrös, 1904. 318. p.; A Nagykőrösi Dal- és Zeneegyesület Jubileumi Évkönyve 1860-1940 / VARGA László (szerk.) = Híradó Nyom­da, Nagykőrös, 1941. S9SZILAGYI Márton: Az irodalom ünnepei? (Dalidók az 1850-es években). Irodalomtörté­net 2001/1. és ARANY János: Szegény gazdagok. Szépirodalmi Figyelő, 1861. március 6. 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom