A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)
EMLÉKEZÉS - SZIGETI JÁNOS: A király kikötője: Portoré (Kraljevica)
SZIGETI JÁNOS A KIRÁLY KIKÖTŐJE: PORTORÉ (KRALJEVICA) A Frangepán-vár. A Buccari-öböl (ma Bakarski zaljev) bejáratánál nevezetes múlttal bíró városka, Kraljevica (régebben Portoré) és környéke a turisták által is kedvelt hely. Vonzási körzetéhez tartozik: Krizisce, Véli Dől, Smrika. A Frangepán-vár (Frankoponski grad) jól látható a Bukarac felé kanyargó, nagy forgalmú országúiról. A négyszögletes, négy saroktornyos várkastély a kikötő közelében érhető el. A 19. sz. végén még a jezsuiták kollégiuma működött benne. A várkastélyt Novigradnak, azaz új várnak is nevezték. A hagyomány szerint a vár kápolnájában tanácskoztak a Wesselényi Ferenc (1606-1667) nádor vezette Habsburg ellenes pártütés résztvevői közül Frangepán Ferenc Kristóf (1643-1671), Zrínyi Péter (1621-1671), valamint a többi összeesküvő.1 A Frangepán-várkastélyban az 1830-as években a skrljevo betegeket helyezték el és ápolták. Jókai Mór: Egy játékos, aki nyer című regényének egyik fontos helyszíne a Frangepán-várkastély. Az írófejedelem gazdagon merített Portoré múltjából.2 3 Zrínyi-vár. Egy másik történelmi nevezetesség a Zrínyiek kastélya, amely egybeépült a Sv. NikolávaX, vagyis a Szent Miklós-plébániatemplommal. A Zrínyiek kastélyában a révkapitányságot helyezték el, amely ott 1827-ig működött. Manapság lakások, hivatali helyiségek találhatók a kastélyban. Történelem és hagyomány. Portoré gazdag múltjából kiemelünk néhány eseményt. Dzsingisz kán unokájának, Ögödej fia, Kadan Tengermellékig üldözte IV. Bélát (úr. 1235-1270), aki Portoréban kelt át Végi iára (Krkre). A kikötőt ettől kezdve nevezték Portus regusnak, a király kikötőjének. Innen eredeztették a régi helységnevet. III. Károly (1711-1740) 1728. november 15-18. között látogatott Fiúméba, hogy többek között a Portoréban épülő hadi kikötőt, hajógyárat és raktárát is megtekintse. Ekkor kezdődött a tengerparti település kiépülése, virágkora. Nem hagyta ki az 1828-as adriai tengerparti utazása során gróf Széchenyi István (1791-1860) sem Portorét, amelyet áruforgalom és áruszállítás szemszögéből nehezen megközelíthető kikötőnek tartottak.2 Széchenyi korában Fiume mellett Zengg (Senj), Porto Ré (Kraljevica) és Buccari voltak jelentős adriai kikötők a Tengermelléken. A 19. század elejétől mintegy száz esztendeig Portoré kereske1 HEKA László: Wesselényi-féle összeesküvés. = HEKA László: Horvátország kulturális és művészettörténete. Szeged, 2004. 107-116. 2 SZIGETI János: Egy Jókai Mór-regény forrásvidéke. Egy játékos, aki nyer. Klny. a Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság 2006. évi évkönyvéből. Budapest, 2007. 107-122. 3 SZIGETI János: Széchenyi István fiumei, isztriai és Kvamer-öböl menti utazásai. Klny. A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság 2005. évi évkönyvéből. Budapest, 2006. 31-34. 258
