A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

EMLÉKEZÉS - SZIGETI JÁNOS: A király kikötője: Portoré (Kraljevica)

delmi és hadikikötője, hajóépítő ipara, két hajógyára magára irányította a figyelmet: munkát biztosított a környék lakosságának. Kalmár József (1820-1917) viszont 1846-ban Portoré kikötőjéről szomorú képet rajzolt, elhagyatottnak látta. Korábban a tengerparti település „az ausztriai keleti kereskedő társaság fokhelye” volt.4

Hajózás. Ostro, Kraljevica egyik városrészének foka világítótornyáról híres. A 19. sz. végétől a Dalmáciába tartó gőzhajók érintették Portoré kikötőjét, délre hajózva a Canale Maitempón (mai nevén Mala Vrata) át a Vinodolski Kanálhoz (korábban Canale della Morlacca, Morlák csatorna) jutunk. Az előbbit összeszűkíti a Sv.Marko-sziklaszirt (Scoglio S. Marco), amelyen a velencei uralom alatt erőd állott. A Krk szigetéhez tartozó sziklaszirtre az 1980-ban megnyitott Krcki Most, azaz a krk-i híd támaszkodik.

A Mala Vrata egészen ÓV. Jakovig, vagyis a Perein öbölig, mintegy hat kilométerig húzódik. A mai térképeken mára már kiépült Jadranovót, a templomos, tengerparti települést találjuk. E kis helység után kiszélesedik a kék Adria, s a Vinodolski Kanálon hajózhatunk tovább, amelynek szélessége Selecéig 4-5 km, majd 10-15 km-nyire tágul. Ma már cseppet sem egyhangú a táj, hotelekkel, nyaralókkal beépült a tengermellék, egymást követik a fürdőtelepek, a 19. század végén kopár sziklaszirtekről számoltak be az útleírások.

Szelek szárnyán. Herczeg Ferenc (1863-1954) író híres vitorlás hajója, a Sirály, téli szállásául a kikötőt választotta. Szelek szárnyán c. hajónapló-útirajza idején még a portoréi „fehér nagy Frangepáni-kastély” termeiben a Strossmayer- párti jezsuita atyák dicsérték az Urat.5 (Strossmayer József György (1815-1905) horvát politikus, püspök volt.)

Portoré státusza. Portoré történelme során a Magyar Királysághoz, Horvátországhoz, az osztrák Tengermellékhez, 1848 előtt Fiúméval, Buccarival együtt a Magyar Tengermellékhez tartozott, majd más területekkel egyetemben önálló közigazgatási egység lett. Változott a status quója az Osztrák-Magyar Monarchiában, a két világháború között és 1945 után is. Jugoszlávia szétesését követően, 1991. június 26-tól, Horvátország függetlenségének kihirdetésétől, majd annak nemzetközi elismerésétől a horvát állam fennhatósága alá került.6

Régi-új helynevek. A partszakaszok, szigetek, tengerszorosok, öblök, szíriek elnevezésének megváltozását az alábbi táblázat mutatja:

4 Adriai képek. Magyar útirajzok, antológia. A kötetet válogatta és összeállította KISS Gy. Csaba. Palatínus, 2008. 148.

5 HERCZEG Ferenc: Szelek szárnyán. Budapest, 1933. 138. Vö.: Horvátország és tengerpartja. Szombathely, 2004. 136-139.;TRAVIRKA, Antun: Horvátország. Történelem, kultúra, művészeti örökség. Fórum, Zadar, 2007. 128.

6 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország. III. k. Budapest, 1893. Fiume és kerülete (Kenedi Géza). 601.

259