A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
TANULMÁNYOK - ROSZTÓCZY ERNÖNÉ: Adalékok a Bereczk család történetéhez
ROSZTÓCZY ERNŐ NÉ ADALÉKOK A BERECZK CSALÁD TÖRTÉNETÉHEZ Jó néhány évvel ezelőtt, még a rendszerváltás hajnalán már publikáltam Kármán József íróról és családjáról rövidebb írásokat. Jelen dolgozatommal szeretném a korábbiakat kiegészíteni. Sem akkor, sem később nem tudtam kideríteni, hogy Kármán József leánytestvérei - Krisztina és Terézia - mikor és miért jöttek el a Nógrád megyei Losoncról, hogy azután Terézia megismerkedjék a Nagykőrösön rektorkodó későbbi férjével, Bereczk Péter református lelkésszel. A mikorra és a miértre azóta sem derült fény, azonban azt, hogy hová kerültek, sikerült megtudnom. Egy ízben a szegedi Somogyi-Könyvtárban kutattam, amikor a Magyar Hírmondó c. évnegyedes folyóirat 1794-es száma került a kezembe. Ebben tudósítást olvashattam Péter és Terézia esküvőjéről, amelyet 1793. Szent Mihály- napján Halason tartottak. Lakodalmukat egy, az udvaron felállított sátorban ülték meg. 2006 nyarán a Bereczk család történetéről szóló terjedelmes mű 2. kötetéhez jutottam hozzá, amelyben - többek közt - a Kármán családra vonatkozó életrajzi adatokra leltem. A mű fénymásolatát mindeddig itthon őrizgettem. A Hódmezővásárhelyi Levéltár munkatársai szerint a Bereczk Zoltán huszárszázados által 1925-1927 között írt, mintegy 1.200 gépelt oldalra terjedő mű forrásértékű olvasmány. A korábbi rejtély részben megoldottnak látszik, ezek szerint Kármán Terézia férje halála után minden támasz nélkül maradt gyermekeivel, a 11 éves Péterrel és a 10 éves Pállal. Az özvegy ekkor a Halason lelkészi szolgálatot teljesítő nagybátyjához, Kármán Pálhoz fordult segítségért. A kisebbik fiút a felvidéki Sváb-Verbácra, onnan pedig a késmárki evangélikus gimnáziumba küldték egy évre. További két évet Sárközy Benjáminná Kármán Krisztináék kecskemét- nyíri birtokán töltött el. Sárközyék lánya, Terézia első unokatestvére volt Bereczk Pálnak, „Tercsa” néni azonban 10 évvel volt nála idősebb. A Sárközyekről szóló fejezetben szemléletes írást olvashatunk a feltehetően 1871 nyarán történt kecskemét-nyíri látogatásról, amikor Bereczk Pál 14—15 éves fiával együtt, vonattal utazott el Tercsa néni birtokára. A vizit minden bizonnyal 1870. július 18. és 1871. december 20. között történt. A szóban forgó júliusi napon nyílt meg ugyanis a nagyvárad-fiumei vasútvonal Békéscsabát Szegeddel összekötő szakasza. Sárközy Terézia pedig 1871. december 20-án halt meg (síremléke a kecskeméti református temetőben található). Ugyanitt betekintést nyerhetünk a Sárközy család egyes tagjainak egymás közti monstre perébe, amely 1816 és 1857 között zajlott, s amiről Jókai Mór a Mire megvénülünk c. regényét mintázta. 36
