A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2008 (Hódmezővásárhely, 2009)
TANULMÁNYOK - ROSZTÓCZY ERNÖNÉ: Adalékok a Bereczk család történetéhez
A Sárközy család egyik nőtagja a Dunántúlra ment férjhez, Perczel Sándor földbirtokoshoz. Náluk nevelősködött az 1820-as években Vörösmarty Mihály, akit gyengéd érzelmi szálak fűztek Perczel Etelkához, Perczel Mór tábornok neve pedig a szabadságharc eseményei kapcsán ismert előttünk. A pör anyagából vett idézetekben Perczelt mint helységet említi meg Bereczk Zoltán. A Kármán család családfája Gálos Ludovika (édesanyja: Kármán Zsuzsanna) ebben a kötetben talált levele, valamint a Révai Lexikon megfelelő fejezetei alapján állt össze. Gálos Ludovika 1865. szeptember 16-án írta levelét Losoncon, unokaöccse, Bereczk Pál kérésére számolt be a Kármán atyafiságról. Feltűnő és érdekes, hogy levelében nem említi a városból elszármazott két nagy- nénjét. Továbbra is nyitva marad tehát, hogy mikor és miért kerültek a környékünkre a Kármán-lányok. Az bizonyos, hogy a két leány apja, illetve a három unokatestvér - Bereczk Pál, Sárközy Terézia és Gálos Ludovika - nagyapja, az 1738-ban született Kármán József református püspök volt. Városunkban őrzik ugyanis a diplomáját, melyet Ferenc császártól kapott. Valószínűsíthető, hogy ezt az okmányt Bereczk Péter hozta magával az 1790-es évek végén, a Felvidéken tett utazása alkalmával. Ekkortájt, 1796-ban halt meg a püspök, egyetlen fia pedig 1795-ben hunyt el. Bereczk Zoltán azt írja művében, hogy Bereczk Péternek voltak naplójegyzetei, melyekben kitért a feleségével együtt a Felvidéken tett rokonlátogatásra. Sajnálatos, hogy utazásának sem pontos idejét, sem pedig célját nem jelölte meg, így nem tudhatjuk, volt-e összefüggés az utazás, valamint apósa és sógora halála között. A hétkötetes életrajz első kötetét nem volt szerencsém tanulmányozni, csupán a második kötetben található utalások alapján tettem az utazást illető megállapításomat. Ami igazán figyelemre méltó Ludovika levelében, az az, hogy megemlíti szülei és nagyszülei felmenőit, s azok oldalági rokonait is! Ebből tudhatjuk meg a Révai Lexikon segítségével, hogy petényi Gyöngyösi István (1629-1704) jogász, politikus, költő is a szélesebb értelemben vett családhoz tartozott. Gyöngyösi István Wesselényi Ferenc nádornak volt a titkára, s mint ilyen szedte versbe a nádor és Szécsi Mária szerelmi románcát, Marssal társalkodó Murányi Vénusz cím alatt. A jogász-költő jelentős helyet foglalt el kora irodalmi és politikai életében. Személye és művei Arany János munkássága nyomán helyezhetőek el az irodalomtörténetben. Részletek a levélből (a levél borítékon kívüli, pecsét hétágú koronával): Bereczk Pál kedves rokonomnak szeretettel Hold Mezővásárhelyen. Nógrád megye Losonzon 16 szeptember 1865. Kedves, Drága Uram Öcsém! Örömmel vettem és olvastam hozzám írt levelét és igen szívesen is válaszolok rá, és adok felvilágosítást. Szép anyánk [dédj: nem volt Bolga Lyán, Frank2,1
