A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2006 (Hódmezővásárhely, 2007)

TANULMÁNYOK - BENKÓ LÁSZLÓ: Régi vásárhelyi mesterségek - a fíákeres

rusztikus fejezettel és talpazattal, az emeleteké karcsú pszeudojoniai márványpilléreken nyugszanak...”

„A széles, négyszögletű kőlapokkal kirakott udvar közepén áll a márványból faragott kút medencéje; rajta a kettős címerpajzs egy márki-koronával összefoglalva; az egyiken a kenyeret dagasztó oroszlán (Frangipáni), a másikon a szárnyas torony (Zrínyi).”7

Mindezekhez tegyük még hozzá, hogy a Buccari-öböl (ma Bakarski zaljev) partjainál felépült városka másik nevezetessége a Zrínyi-kastély (Novigrad, Zrinjski kastel), melyhez építették hozzá a Szt. Miklós plébániatemplomot (Sv. Nikola). A plébániatemplom nevezetes történelmi emlékhely: a hagyomány szerint ennek kápolnájában tanácskoztak a Wesselényi-összeesküvésben résztvevők: Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc Kristóf és társai.8

Térjünk vissza a Jókai-regény romantikus világába! Metell a negyedik torony három szobáját rendeztette be húga, a 18 éves, szépséges Milióra számára. Ahogy Metell és Milióra csónakja közeledett a várkastély felé, feltárul Jókai leírása nyomán az Adriai-tenger kéksége, tengeri élővilága és a lenyűgöző tájegység. A csónakot játékos delfinek kísérték, ám nagy ijedelmet okozott a Pesce cane, az emberevő, vérszomjas, fehér cápa, amely kettéharapott egy tehenet: „Az áldozatul esett tehénnek az ordítása fellármázta az egész környéket...” Buccari környékén ágyút vetettek be a cápa elűzésére. Kétségtelen, az Adriai-tengerben megtalálhatjuk a cápafajokat, így az emberre ártalmatlan őshonos kis és nagy macskacápát; nem kizárt azonban, hogy az Adriai-tenger múltjában, ha nagyon ritkán is, előfordultak cápatámadások. Herczeg Ferenc is tudott erről, azonban Jókai fantáziája, meseszövése a romantika számára oly kedves végleteket juttatja az olvasó eszébe.9

A regény egyik főalakja Metell, aki lord Adamnak fedi fel életpályáját, kilétét, céljait. Nemesi származású, apai ősei zsupánok vol7 JÓKAI Mór i. m. 25-26.; BEDÉCS Gyula: Horvátország és tengerpartja. Magyar emlékek és látnivalók. Szombathely, 2004; Fiume és a magyar kultúra. Szerk. KISS Gy. Csaba. Budapest, 2004.

8 Fiume és a Magyar-Horvát tengerpart = Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: SZIKLAY János és BOROVSZKY Samu. Budapest, [2001?]. 338-340.

9 HERCZEG Ferenc: Szelek szárnyán. Budapest, 1934.

109