A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2004 (Hódmezővásárhely, 2005)

TANULMÁNYOK - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Hódmezővásárhely neves fényképészei

szélynek lennének kitéve, amely körülmény tűzrendőri tekintetből különösen szem előtt tartandó... ” A határozat ellen a belügyminiszterhez fellebbezett. Végül is, kizárólag a városi tanács jóindulatából eredően az épület 1877-ben készült el.

Bár szakmai elismerése növekedett, Arad megye kisjenői szolgabírói járás közigazgatási tisztviselő és jegyzői képcsarnoka és a Kisjenői főhercegi uradalom tisztikarának arcképcsarnoka felvételsorozata olyan kitűnően sikerült, hogy mindenki „mintegy mozogni látszék”.

Az elismerések mellett naponta kellett szembesülnie azzal a ténynyel, hogy a fényképezésből nem lehet megélni. Jövedelmének kiegészítése céljából könyvkölcsönzőt nyitott.

1878-ban modern gépekkel szerelte fel műtermét, ahol saját találmányaként „tükörfénnyel színezett vagy színezetlen fényképeket" készített. Neve ismert lett szerte az országban. 1879-ben Schlecker és Kalmár magyar királyi udvari fényképészek, budapesti iparosok dolgoztak hódmezővásárhelyi műtermében. 1879-ben Szegeden a pusztító árvizet fényképezte. Ott készült felvételei úgy szerkesztésükben, mint technikai kivitelezésükben messze felülmúlták a korai árvízi fotósok felvételeit. Ezek közül a képek közül a szegedi Somogyi- Könyvtárban található az Alsópalánk és a Tiszapart Felsővárossal és a várkastéllyal. A szegedi Móra Ferenc Múzeumban van a Széchenyi tér, a Dugonics tér (2 db), Demeter templom, Háromkorona utca, Templom tér, Belvárosi ház, Alsóváros (4 db), Felsőváros, Rókus (2 db) című képei.

1887-ben „Plohn Illés helybeli fényképész a polgármesteri hivatalnál személyesen megjelenvén, a kistiszai zsilip összeomlásával bekövetkezett tiszai árvízveszély alkalmával, az összedőlt zsilipről és az ottani védelemről általa eszközölt fényképi felvételeket két darabban a város közönségének emlékül felajánlotta, illetve átadta..." A tanács 5 forintot fizetett ki közpénzből Plohnnak.

1880-ban felajánlotta a tanácsnak, hogy 500 forintért elkészíti Kossuth Lajos arcképét. A városi tanács mielőtt elfogadta volna az ajánlatot, megbízta a polgármestert, hogy Budapesten a jelesebb képíróknál érdeklődjön „mennyiért volnának hajlandók azt (Kossuth Lajos arcképét) a lehető legdíszesebben kiállítani..., s addig míg ezen eljárás eredménye a tanács előtt tudva leend, Plohn Illés kérelmének elintézé89