A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2004 (Hódmezővásárhely, 2005)
TANULMÁNYOK - FÖLDVÁRI LÁSZLÓ: Hódmezővásárhely neves fényképészei
se függőben tartatik...” Végül Barabás Lajostól rendelték meg Kossuth Lajos egészalakos képének megfestését. A helyzetet az időközben megjelenő konkurencia (ha ideiglenesen is) tovább nehezítette. 1884-ben Gávay nevű budapesti fényképész a szegedi utcán (I. tized 1311. sz. ház) Herman Kata fakereskedő házában nyitott műhelyt. 1891-ben Bülch A. magyar kir. udvari fényképész és akadémiai festő a Fekete Sasban rendezte be műhelyét. Egyikük sem maradt a városban, de az emberi kíváncsiság sok kuncsaftot elvitt Plohntól. Plohn Illés - csalódva mindenkiben és mindenben - a nyugalmat, békességet adó zenéhez fordult. Megalakította város első kamarakórusát, a zenekarban hegedűn dr. Kléman, harmonikán Plohn Illés, gitáron pedig Nyizsnyay Aranka játszott. Felesége, a bécsi születésű Kugler Amália volt, házasságukból négy gyermek született: Eleonóra, Béla könyvkötő, Henrik Gyula nyomdász és József, aki folytatta apja mesterségét. Plohn Illés 1911. március 11-én 78 éves korában hunytéi. Felvételei közül a Petőfi Irodalmi Múzeumban található Garzó Imre és Garzó Imréné mellképe. A Fotóművészek Szövetségének tulajdona egy álló és egy ülő gyerekképmás, valamint az egyetlen domború „porcelán fénykép”, egy ovális alakú férfi képmás és egy egész nagyságú ülő férfikép. A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona egy álló egész férfiképmás 1873-ból. A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum őrzi a hódmezővásárhelyi Dalárda 1877. évi tablóját. A Hódmezővásárhelyi Levéltár őrzi azt az 50 db férfi mellképet tartalmazó albumot, amely dr. Juhász Mihály polgármester jubileumára készült, és a város tisztikarát ábrázolja. Magántulajdonban vannak az alábbi képek: Karasz István és felesége (1869), Vargáné, Varga házaspár, Anya karon ülővel, Női képmás, Házaspár, Kenéz testvérek, Gojdár Mihály, Nagy M. Sámuel és barátai, Gojdár János földbirtokos, Női képmás, Péli lányok, Házaspár, Karasz István, álló egész férfit ábrázoló kép (1872). Ismeretlen helyen vannak: Hódmezővásárhely városának főutcája, Dobossy Lajos úr tanyája, Vetróék tanyája, és az Újtemplom (1874). 90