A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1998 (Hódmezővásárhely, 1999)

AZ 1848-1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC - Kovács István: Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc résztvevői, akikről utcákat neveztek el Hódmezővásárhelyen

októberi bécsi forradalom bukása után Pozsonyba menekült, és fel­ajánlotta szolgálatait a magyar forradalmi kormánynak. Kossuth no­vember végén az erdélyi hadsereg főparancsnokává nevezte ki. Itt jelentős hadi sikereket ért el. Az orosz intervenciós hadsereggel szem­ben döntő csatát veszített. Augusztus 9-én Kossuth a Temesközben összpontosított magyar fősereg parancsnokává nevezte ki. Világos után Törökországba emigrált, mohamedán hitre tért, és Murad Tevfik pasa néven haláláig Szíria katonai parancsnoka volt. Damjanich utca [Bika] Damjanich János (1804-1849) szerb származású honvéd tábornok, a szabadságharc legendáshírű vörössipkásainak parancsnoka, az aradi vértanúk egyike. 1848. júniusában lépett be a magyar honvédségbe, a 3. honvédzászlóalj őrnagyaként a bácskai hadszíntéren harcolt. 1849 januárjától honvéd vezérőrnagyként a bánsági hadtest, márciustól a közép-tiszai hadsereg parancsnoka. Komoly szerepet vállalt a tavaszi hadjáratban. Július 17-től az aradi vár parancsnoka. Augusztus 17-én a várat az orosz csapatoknak adta át, akik kiadták az osztrákoknak. Október 6-án kivégezték. Dáni utca [Nagy Lóger u., Sörház u.] Dáni Ferenc (1817-1883) Hódmezővásárhely első főispánja. 1848-ban Szeged tanácsnoka, 1849-ben a szegedi vésztörvényszék tagja. A szabadságharc leverése után halálra ítélték, csak 1855-ben kapott kegyelmet. Háromszor választották szeged országgyűlési képvi­selőjévé, majd Szeged, Arad és Kecskemét városának főispánja. 1873 és 1880 között Hódmezővásárhely főispánja. Deák Ferenc utca [Kardos] Deák Ferenc (1803-1876) politikus. 1833 és 1936 között Zala me­gye követe az országgyűlésben, néhány év múlva már az ellenzék egyik vezére. 1839-től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Egyik megalkotója az Ellenzéki Párt programjának és az Ellen­zéki Nyilatkozatnak. Az első felelő magyar minisztérium igazságügyi minisztere. 1848. december 31-én az országgyűlés Batthyányival és másokkal békekö­33

Next

/
Oldalképek
Tartalom