A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1998 (Hódmezővásárhely, 1999)
AZ 1848-1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC - Kovács István: Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc résztvevői, akikről utcákat neveztek el Hódmezővásárhelyen
veiként küldte Windischgrätz tábornagyhoz. A vállalkozás kudarca után visszavonult kehidai birtokára. A neoabszolutizmus korszakában a passzív ellenállás legfőbb megtestesítője. Nevéhez fűződik a kiegyezés, de 1867 után már nem vállalt miniszterséget. Már életében a „haza bölcse”-ként tisztelték. Egressy utca [Egres] Egressy Béni (1814-1851) zeneszerző, színműíró. Egressy Gábor színész öccse. 1835-ben a Várszínház tagja. 1838-ban Milánóban zenét tanul. A Szózat megzenésítésével 1843-ban elnyeri a Nemzeti Színház pályadíját. Részt vett a szabadságharcban, Klapka 1849-ben zenekari igazgatóvá nevezi ki Komáromban. A szabadságharc bukása után visszatért a Nemzeti Színházba, amelynek haláláig tagja maradt. Petőfi verseinek első megzenésítője. Eötvös utca [Komárom] Eötvös József, báró (1813-1871) író politikus. Többször megfordult az 1832-1836-os országgyűlésen, ahol megismerkedett Kölcsey Ferenccel, akit élete végéig példaképének tekintett. Több nagy regényt írt, amelyekben hitelesen ábrázolta kora társadalmi viszonyait. Az első magyar felelős minisztérium vallás- és közoktatási minisztere. Széchenyivel és Deákkal a mérsékeltebb politika híve, így a Batthyányi-kormány lemondása után külföldre távozott. Hazatérése után részt vállalt a Magyar Tudományos Akadémia újjászervezésében. Deák híveként részt vett a kiegyezés előkészítésében. 1867-ben az Andrássy-kormány tagjaként ismét vallás- és közoktatási miniszter. Kidolgozója az általános és kötelező népoktatásról szól törvénynek. Garay utca [Tehén] Garay János (1812-1853) költő, szerkesztő. Az Obsitos (Háry János) írója. 1848-ban nemzetőr, majd Kossuth Hírlapjának segédszerkesztője. Decemberben a pesti egyetemen a magyar nyelv és irodalom tanára. Világos után bíróság elé került, de csak egyetemi tanári tisztétől fosztották meg. 34
