A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)
TANULMÁNYOK - Makó Imre: Első világháborús emlékművek Hódmezővásárhelyen és határában
1924 őszén, amikor a belügyminiszter jelentést kért a községektől a hősök emlékének előírt megörökítéséről, a város csak az előkészítési munkálatokról tudott beszámolni. A jelentés kénytelen volt megállapítani, hogy a megtett intézkedések, melyek a közönség anyagi támogatására épültek, nem jártak eredménnyel, és a megvalósítás előreláthatóan hosszabb időt vesz igénybe. 8 Dr. Soós István polgármester 1928 tavaszán - hivatkozva arra, hogy „ ebbeli kötelezettségének a környékünkben levő majdnem minden város és község eleget tett már ”39 - sürgős intézkedéseket kért a ZUo' ,y Szentesen 1926-ban leplezték le Pásztor János fehér mészkőből faragott, négyalakos világháborús emlékművét az Erzsébet tér parkjának közepén. ,, Előtérben a sisakjára és fegyverére rogyó hős honvéd egyenruhás alakja, baljával özvegy e felé rebben, aki égre meredő fájdalmas tekintettel ülve ölében gyermekét tartja. Mögöttük kimagaslik az erőteljes magyar apa robosztus alakja. " A talapzat palástján ,, Hőseink 1914-1918." felirat alatt 920 elesett (eltűnt) szentesi hős neve. (Szentesi ki kicsoda és városismertető. Szentes, 1996. Szerk. BODRITS István. 58.) 1927 októberében Orosházán avatták fel Pásztor János impozáns bronzszobrát, amellyel a szomszédos nagyközség 1106 hősi halált halt lakosának emlékét örökítette meg. Az Árpád téren felállított szobor egy családot ábrázol: „A hős körül, akit szivén talált az ellenséges golyó, ott térdel felesége és gyermeke s ott ál! öreg édesapja, amint kisebbik fiát küldi az elesett testvér helyére, a háborúba". (Vásárhelyi Reggeli Újság, 1927. okt. 25. 2.) Makó főterén 1929- ben leplezték le Pásztor János monumentális művét, amely 798, a talapzaton névszerint is megörökített áldozatnak állít emléket. A bronzba öntött alkotás főalakja „leomló hőst ábrázol és mellette a fájdalmas szívű, gyászoló édesanyát, akik fölött ott áll a szent hazaszeretnek szimbóluma arra, hogy mindent visszaszerezzen, ami elveszett. A szobor egyik oldalának mellékalakja a magyar anyát, a másik oldal mellékalakja a hazáért mindig tettre kész férfiút ábrázolja". (Makó és Csanád-Torontál vármegyei községek. Szerk. BARNA János. Bp., 1929. 95.) Szegeden a város sok ezer hősi halottjának az Aradi vértanúk terén 1937-ben állítottak emléket. A Hősök kapuja pilléroldalain elhelyezett két honvédszobrot (Lőte Éva: Élő katona, Halott katona) és a hatalmas kapu belső oldalfalát díszítő, a háború valós arcát víziószerü látomásokkal megjelenítő monumentális freskót (Aba 89
