A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 1997 (Hódmezővásárhely, 1998)

TANULMÁNYOK - Makó Imre: Első világháborús emlékművek Hódmezővásárhelyen és határában

tanácstól és egyúttal javasolta, hogy pályázat mellőzésével „ városunk hírneves szülöttének és már számos felállított emlékmű alkotó művészének”, Pásztor Jánosnak adjanak megbízást. „ Ambícióm, - írja az őt megkereső tanácsnak válaszolva a szobrász - hogy az Alföld legszebb hősi emléke Hódmezővásárhely főterét díszítse, ezért lovas szoborra gondoltam, agyagvázlatban már oda is vetettem két tervet... ”* 40 Az 1929. június 26-i közgyűlés kinyilvánítva, hogy pályázat mellőzésével őt kívánja megbízni, megszavazta a művész által megjelölt 65 ezer P- höz még hiányzó 15 ezer P felvételét a város 1930. évi költségvetésébe.41 Pásztor János a budapesti műtermében formába öntött elképzelését, a 8-10 m magas hősi emlék egytized nagyságú modelljét 1930 őszén mutatta be Vásárhelyen. A sajtó elragadtatott hangon írt a mű láttán: „ Egy ló, egy harci paripa van indulóban, illetőleg tör előre, a hátán pedig, a szőrén ül egy magyar fiú, akinek hajába már belekapott a szélnek rohanása s akinek arcán az elszántság, a magyar eltökéltség és a küzdelemnek vonásai vannak megörökítve. Jobb kezében a magyar zászlót tartja, mellyel a cél felé mutat. [...] A magyar erő, a magyar hősiességnek megtestesülése az a lovas és kifejezése annak a jelszónak, mely csak egyet ismer, előre...". A szobor számára, mint a legalkalmasabb hely, a Kossuth téren a Bakay-kút helye merült fel, az úttesttel párhuzamosan, akként, hogy előterével a Zrínyi utca felé nézne. Az elképzeléssel Pásztor János is teljes mértékben egyetértett.42

A szobor felállítását egyelőre meghiúsította, hogy a költségeire szánt és alapként kezelt összegeket - a város házipénztárának súlyos helyzete miatt - a folyó kiadások fedezésére az alaptól kölcsön vették. 1934 végén azonban sikerült ezen összeget visszatéríteni, és a következő év elején megalakulhatott az előkészítő bizottság.43 Ennek ülésén az Országos Frontharcos Szövetség Hódmezővásárhelyi Főcsoportjának vezetője, Telek Andor kereskedő indítványozta, hogy a városháza

Novák Vilmos alkotása) a Hősök napján avatták. (TÓTH Attila: Szeged szobrai ésmuráliái. Szeged, 1993. 11., 198-199.)

40 CSML HL, Tan. ir. 4421/1917.

4| Uo„ Közgy.jkv. 276/1929.

42 Vásárhelyi Reggeli Újság, 1930. szept. 26. 1.

43 CSML HL, Közgy.jkv. 22/1935.

90