Szemészet, 1951 (88. évfolyam, 1-4. szám)

1951 / 3. szám

plasztikus szemcsék alakjában. A szemcsék nem világíthatok át, indirekt fényben sötétbarna színűek. Meg kell még említenem, hogy a lencse elülső pólusán is vannak szétszórtan pigment-szemcsék, amelyek lényegesen nagyobbak, mint amilye­nek a cornea endotheljén láthatók. Ez a kép tehát teljesen megfelel annak a kórképnek, amelyet 1889-ben Iímkenberg ismertetett először és eltekintve egypár neui típusos formától, azóta az irodalom összesen 32 esetről számol be. Bauer 1931-ben a különböző szerzők által leírt eseteket össze­állította és ismertette (Zeitschrift für Augenheilkunde, 73. Band). Ezen esetek ismertetéséből kiderül, hogy a függőlegesen elhelyezkedő pigment-orsó csupán két esetben volt egyoldali, a többi esetben mindkét szemen megtalálható volt. össze­állítva az esetek adatait kor, nem és a szemek fénytörése szerint, a következő­ket emeli ki : 1. Életkor szerint: 25 éven alul.............................................................................. 3 25 éven felül .......................................................................... 25 Adat nélküli............................................................................... 4 Összesen ...................... 32 2. Nemek szerint: Férfi ............................................................................................ 9 N6 .................................................. 23 összesen ....................... 32 3. A szemek fénytörése szerint : Myopia 5 D. alatt .................................................................. 8 Myopia 5 D. felett .................................................................. 19 Kmmetrop................................................................................... 1 Hypermetrop ............................................................................. 1 Adat nélküli............................................................................... 3 Összesen ....................... 32 A Krukenberg-orsó tehát az esetek legnagyobb részében 5.0 D.-án felüli myopiával bíró 25 évnél idősebb nőknél fordul elő. Azok a szerzők, akik először foglalkoztak a Krukenberg-orsó leírásával, úgy gon­dolták, hogy a pigment-szemcsék a szaruhártya rétegeiben rakódnak le, míg a későbbi kutatók, akiknek már réslámpa állt rendelkezésükre vagy az endothelre, vagy az endo­­thel sejtjeibe lokalizálták a pigment-lerakodás helyét. Hansen a Descemet-hártyát tartja a pigment-szemcsék lerakodási helyének és ezt anatómiai, illetve szövettani vizsgálatokkal igazolja. Vogt egy esetben megállapította, hogy a pigment az endothel­­sejteken belül fekszik. Mauksch a lencse aequatorán is talált pigment-csíkot. Azonban nemcsak a Krukenberg-orsó helye, hanem annak eredete is nagy vita tárgya volt és az jelenleg is. Krukenberg és Stock congenitalis eredetűnek tartják' valamint Brückner is, aki a membrana pupillaris és a cornea összeköttetése maradványaként magyarázza. A ké­sőbbi kutatók nem fogadják el a congenitalis eredetet, hanem szerzett elváltozásnak tartják a Krukenberg-orsót. Weinkauf az ő esetében előzetesen iridocyklitist észlelt és mint ennek maradványát említi. Krawpa szintén nem tartja congenitalis eredetű­nek, hanem diabetessel hozza összefüggésbe. Vogt a Krukenberg-orsót ugyancsak szer­zett jelenségként fogadja el és a pigment származására vonatkozólag, ellentétben a 158

Next

/
Oldalképek
Tartalom