Szekszárdi Vasárnap 1999 (9. évfolyam, 1-45. szám)

1999-09-12 / 31. szám

1999. szeptember 12. SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 5 Szekszárd hagyományt teremtett abban, hogy arra érdemes polgá­rait méltóképpen elismerje, s azt Szent István királyunk emlékün­nepén díjak és kitüntetések oda­ítélésével nyugtázza. Sorozatunk­ban a díjazottak névjegyét nyújt­juk át olvasóinknak. Dr. Szilágyi Mihály helytörténész Palatincán születtem, húsz házas piciny faluban. Kéttannyelvű isko­lában már gyerekfejjel megtanul­tam németül. Hadiárvaként a tanu­lásnak két útja: a papi vagy a kato­nai iskola lehetősége nyílott szá­momra. A szerzetesek alapozták meg azt a hitet és kötődést, amely a legutóbbi munkám, a grábóci orto­dox kolostortörténet megírásához vezetett. Klasszika-filológus sze­rettem volna lenni, tanultam a la­tint és az ógörög nyelvet. A kolos­torokat megszüntették, így belőlem nem lett ferencrendi szerzetes, de a német és a latintudás a háború alatt kétszer mentette meg az életemet. Aztán pult mögé álltam, fizikai munkát végeztem, mígnem meg­tudtam, hogy Szekszárdon befejez­hetném a gimnáziumot. Garays di­ákként letettem a még hiányzó éve­ket, s rögtön utána felvettek a Bu­dapesti Közgazdasági Egyetemre, ahol Berend T. Iván és Radó pro­fesszorok tanítványaként ismét ha­mar felébredt a történelem és föld­rajz iránti érdeklődésem. Később meghatározó élményem volt dr. Hadnagy Albert levéltár igazgató úr előadása a szekszárdi boszor­kányperekről, valamint dr. Pataki József Szekszárd történeti előadá­sai. Egyre biztosabban éreztem, hogy helytörténeti kutatásoknak kell szentelnem a szabadidőmet. Harminc évvel ezelőtt egyik alapí­tója voltam a várostörténeti klub­nak. Érdekes korszaka volt életem­nek, amikor Tolna megye törökko­ri gazdasági életét kutattam, s eh­hez három éven keresztül tanultam a török nyelvet. S bár a nyelvet már nem gyakorlom, a Magyar-Török Baráti Társaságnak máig aktív tag­ja vagyok. Egyszer az akkori fő­rabbi látott egy másolatot a Tolna Megyei Levéltári Évkönyvben a paksi zsidók vásártartási kérelmé­ről. Megbízott a Tolna megyei zsi­dóság történetének megírásával. Nyolc kemény év kellett hozzá. 56 éves voltam, amikor feleségemmel együtt felsőfokú nyelvvizsgát tet­tünk eszperantóból. Az eszperantó a nagy „szerelem". Sok barátot szeretem általa, például a nagasza­ki repülőtér egyik irányító tisztje felkeresett itt Szekszárdon, de le­velező kapcsolatban vagyok az Arábiában szerveződött bahaista egyház egyik Ausztráliában élő tagjával is, a Rotterdami Eszperan­tó Világkongresszuson pedig be­mutathattam Paulo Lengyelről, a szekszárdi eszpereantista nyom­dászról írt kétnyelvű könyvemet. Tizenhat országban volt szeren­csémjárni. Érdekes volt Mongóliá­ban, a Góbi-sivatagban nomád kö­rülmények között - turistaként ­tanulmányozni a buddhista egyház szertartásait, de a legcsodálatosabb mégis a Szentföld, Haifa, a Karmel-hegyi kolostor, Krisztus koporsója. Négyszer voltam ott. Férfiak és nők, hívők és nem vallá­sos emberek egyként könnyeztek azon a helyen. Azóta nem is vá­gyom már sehová, pedig nagyon sok szép van még a világon. Persze munkám is van bőven. A Millenni­umi Emlékbizottság megbízott az­zal, hogy Gyönk monográfiáját ír­jam meg, és jövőre szeretnék közzé adni. Ez a „100 magyar falu köny­vesháza" Alapítvány keretében je­lenik meg. A másik tervem a 18-as számú Szekszárdi Gyalogezred történetének megírása, ugyanis édesapám 1942-ben ide vonult be katonának, és nem tért vissza. Itt tehát a személyes érintettség is kö­telez. Nagyon sok visszaemlékezés van már birtokomban, járom a 80­90 éves bácsikat, gyűjtöm a tábori lapokat, naplókat ... a 24-dik órá­ban vagyunk azokkal, akik még él­nek és tudnak emlékezni. A város­történeti klubba pedig szeretnék nagyon sok fiatalt csalogatni, hogy a friss eszű, Szekszárdot szerető, és a városhoz nagyon ragaszkodó „kis öregek" tovább adhassák az emlékezés fonalát. Hiszen váro­sunk régmúltjának történetét én is azért tudtam kellő részletességgel megörökíteni, mert a közgyűjtem­lények hangyaszorgalmú munka­társai önzetlenül rendelkezésemre bocsátották a dokumentumokat, Bálind Sándor és a Marth kereske­dőcsalád töviről hegyire elmondták, hogy városunk hajdani iparosai, ke­reskedői hol működtek, mi jellemez­te őket. Köszönettel tartozom papja­inknak, akik a város népének vallá­sos életéről. Az egyházi jeles na­pokról nyújtottak értékes adatokat. Senkit nem lehet akarata ellenére a kulturált közösségi életben való rész­vételre bírni. Eszem-iszom progra­mokra tömegeket lehet megmozgat­ni. Én remélem, a civil szerveződé­sek megizmosodásával ismét érdek­lődő fiatalokat üdvözölhetünk klub­jainkban is. Lejegyezte: Udud Teréz Ha szüret> altkor fesztivál Az idei Szüreti Fesztivált szeptember 24-26. között rendezi meg a Fesztivál Iroda. Dránovits István fesztiváligazgató elmondta, hogy az idei programsorozat természetesen igazodik a több éve bejáratott és bevált ren­dezvényhez; lesz többek között Borudvar, ki­rakodóvásár, Szüreti felvonulás, író-politikus találkozó, Alisca Expo. Kiemelkedik azonban a progarmok közül és megújult formában kerül megrendezésre a Háry Kupa. Tolna megye városai - a polgár­mester, illetve az országgyűlési képviselőjük vezetésével - versengenek a rangos kupáért. A 10 fős csapatok a szürettel kapcsolatos já­tékos ügyességi és szellemi vetélkedőn mé­rik össze tudásukat, melyhez főzőverseny is párosul. Új fesztivál helyszínnek számít a Liszt Ferenc téren felállítandó pódium szín­pad, ahol Augusz Házi Esték címmel igényes irodalmi, jazz és blues műsorokkal várják az érdeklődők közönséget. Az esteken fellép Ferenczy György és a Herfly Davidson, Föl­des Hobó László, a Holló együttes. A borudva­ri fellépők sora is említést érdemel, hiszen itt lesz a Dupla Kávé, Nagy Bandó András, Délhúsa Gjon és egy igazi sztárcsapat, a Dári­dó stábja, Pataky Attila vezetésével. A kulturális programok mellett természete­sen az idén is lesz Alisca Expo, ahol a kiállítók ezúttal a város központjában, a Babits Mihály Művelődési Házban várják a látogatókat. Az Expohoz kapcsolódó autós márka­kerskedők a Garay Gimnázium előtti, a forga­lom elől lezárt négy sávos úton mutatják be legújabb modelljeiket. A 7. Vállalkozásfejlesztési Napok hely­színe a Vállalkozók Háza konferenciaterme. A fesztivál részletes programjairól jövő heti számunkaban adunk tájékoztatást. (A Fesztivál Iroda kéri azon szek­szárdi kereskedőket, akik nem kaptak értesítést a kirakodóvásárról és tájé­koztatót és árusítóhelyet szeretnének igényelni, keressék fel az irodát szemé­lyesen az Epreskert u. 10. sz. alatt.) Kitüntetett j eink Idén is lesz szüreti felvonulás

Next

/
Oldalképek
Tartalom