Veres Péter: A Haáz Rezső Múzeum képtára - Múzeumi füzetek 20. (Székelyudvarhely, 2001)

Hatásának még a kultúra megyei vezetői sem tudtak ellenállni. A me­gyénél Becze Antal, a Kultúr-Bizottság elnöke, és az akkori főköny­velőnő, Kovács Anna segített legtöbbet a javításokhoz szükséges pénz előteremtésében. Mert szükséges volt a pénz. Az épület azelőtt a városi Közüzemek székháza volt, ahol naponta sok ember megfordult, majd miután felépült az új Bethlen-negyedi új központ, a régi irodaépület „gazdátlanná” vált. Akkoriban az épülő Matrica-gyár tervezőirodája és iskolájának fiú-bentlakása volt itt: ők nem sokat törődtek az épülettel, az átmeneti szállással. Közel egy évig tartott a kínnal-bajjal folyó javítás, átépítés, a szobák egybevágása, a parkettázás. Ebben nem sok segítséget kaptam, nem is volt látványos munka. (Máig sem változott az épület, magán viseli történetét. Nemsokára kényszer-albérlőket is kaptunk, akik 1989-ig foglalták el a földszint két legjobb szobáját. 1990-ben itt, az általunk Fedélzet-nek keresztelt helyen nyitottuk meg újra a Ferenczi Erzsébet halála után 1988-ban bezárt Tomcsa Sándor­­emlékszobát. Később került helyére a világítás mai rendszere.) A kitűzött megnyitó előtt kezdett megélénkülni az élet a képtár körül. Kalandos utazással a Művelődési Ház rozzant autóbuszával hoz­tuk el Kolozsvárról a Korunk-képek legnagyobb részét. Később még egyszer, síkos téli úton, a Pál Márton ARO-jával hoztunk még több alkotást. Bartha Levente népszínházas kísért el erre az ugyancsak kalandos útra. Az első négy után még négy Nagy Albert képet vettünk, majd a festő testvére, Nagy Ernő adományozott még egyet: így lett összesen kilenc. Még később a kolozsvári Incze Ferenc adott 25 képet Udvarhelynek és ugyanannyit Gyergyószentmiklósnak. („Jutalmul” be is tiltották bemutatkozó kiállítását.) Kántor Lajos főszerkesztő hozott még egy sorozat Buday György-grafikát, az Athéni Timon illusztrációit. A vásárolt négy Nagy Albert-festmény és a későbbi adományok is mind a Korunk-gyűjteménybe kerültek, hogy nagyobb védelmet kap­janak és mert a legértékesebbek Kántor Lajos közvetítésével kerültek hozzánk. Ez szerencsés gondolat volt, hiszen ez mentette meg a „cen­zúrától” az Incze Ferenc képeit is. Összességében a gyűjtemény 34%-át képezi a Korunk-gyűjtemény. Az alkotások 13%-a gyűlt össze a Művelődési Házban. Ugyanakkor a gyűjtemény 53%-a a Múzeum régi és újabb gyűjtése. Haáz Rezső leg­több akvarellje az államosítás utáni kiállítás illusztrációja volt. Jelentős még a Rosier Károly-adomány. Spanyár Pál egykori házát a telekkel és 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom