Zepeczaner Jenő: Székelyudvarhely. Műemlékek (Székelyudvarhely, 1996)
és betegeket gyógyító forrás van, amelyben rengeteg ember nyeri vissza egészségét.” A XVIII, század végén a város történetét levéltári vizsgálódásai, a helyi folklór és tulajdon emlékei alapján írogató krónikás, Szeles János is szól a "Köszörűkő véginél, a Soos-patak partján" álló, ” régi formára épített kápolná" -ról, melyet ”ű pápista nép (...) igen nagy áhítatossággal tisztel": Űrnapján "az csíki és ide valók egész havasalji pápista sokaság nagy processzióval oda menvén, vitte végbe áhítatosságát...". Eme élénk forgalom szerepet játszhatott abban, hogy keletkezéséről csodás elemekben nem szűkölködő mendemondák születtek, melyek évről évre, búcsúról búcsúra színesedtek, gazdagodtak, illetve különféle változataik alakultak ki. Jókai Mór írja — a szemközti Budvára madártávlatából szemlélve a tájat — 1853-ban kelt úti levelében: "Alant egy középkori kápolna áll, Jézus kápolnája; néhány század előtt a tatároktól űzött székelyek a Budvár romjaira vonták fel magukat, s onnan egy székely íjász a sátorban ülő tatár kánra egy nyilat lőtt el a Jézus nevében, mely azt szíven találta. A távolság, melyen a nyíl átrepült, mintegy hétszáz lépés. Azon a helyen építék, a lövés emlékére a kápolnát." Orbán Balázs, akinél szintén megtalálható e történet, lejegyzett egy másik, hasonló mondát is: "A tuhudunok (pogányok, talán Tuhutum vezérről neveztetve így) jártak oda áldozni. Budvára akkor még sértetlenül állott a szembe (innen 1000 lépésnyire fekvő) büszke szikla ormon. A várban keresztény vitézek voltak; ezek közül a leghíresebb íjász Jézust! kiáltva röpíté közibük nyilát. Ezek ijedtökben Jézust kiáltva lettek keresztényekké, s a csudás lövés, és az ezáltal eszközölt megtérés emlékére építék oda a Jézus kápolnát." A kápolna 340x340 cm-es, négyzet alakú központi részéhez négy félköríves karéj kapcsolódik. A magyar nyelvterületen fellelhető közelebbi-távolabbi rokonai: a jáki Szent Jakab- és a pápóci Szent Mihály-kápolna (Vas megye), Béresé középkori falu elpusztult temploma Esztergom térségében, a székesfehérvári Szent Kereszt sírtemplom maradványai, a mai Szlovákiában található Haraszt temploma (Szepes megye), a gyergyószentmiklósi Szent Anna kápolna (Csík-Gyergyó-Kászonszék, ma Hargita megye), a Kézdiszentlélek melletti Perkő nevű magaslat Szent István kápolnája (Háromszék, ma Kovászna megye), a székelyszáldobosi kápolnarom (Udvarhelyszék, ma Kovászna megye). Eredeti mennyezetét 1677-ben festett kazettás mennyezettel cserélték ki, melyet a századfordulón helyettesítettek a mostani, az 1677-est utánzó, szintén kazettás mennyezettel. Az épületet körülvevő kőfalat, a '’remetelakkal” együtt valószínűleg 1830-ban építették Rudnay Sándor esztergomi érsek adományából. 2
