Zepeczaner Jenő: Székelyudvarhely. Műemlékek (Székelyudvarhely, 1996)
A körfal mai bejárata fölötti, 1771-es évszámot viselő szemöldökfa feltehetően egy korábbi deszkakerítés kapujából kerülhetett jelenlegi helyére. Tekintettel alaprajzi analógiáira, a művészettörténészek többsége (Entz Géza, Eugenia Greceanu, Gervers-Molnár Vera, Dercsényi Dezső, Gerevich Tibor, Virgil Vătăşianu, Aniezka Merhantova Livorova) építésének idejét a XIII. századra tette. Az 1973 nyarán végzett ásatás eredményei alapján Mariana Beldie (Dumitrache), Vasile Drăguţ és utóbb Ferencz Géza ezt megkérdőjelezik, az alapkövek mellett felfedezett, 1561-ben vert pénzre hivatkozva a XVT. századi datálást javasolják, anélkül, hogy magyarázattal szolgálnának a négykaréjos alaprajz ily kései, analógiák nélküli felbukkanására. Több — esetenként némi szaktekintéllyel bíró — művészettörténész (Virgil Vătăşianu, Gheorghe Curinschi-Vorona, Dávid László, Banner Zoltán) és régész (Benkő Elek) az ásatás eredményeinek közzététele után is kitartott a korai keltezés mellett. 2. A Székely Támadt vár (Udvarhelyi vár, Csonkavár) — Tompa László u. 12. sz. — A Székelyudvarhelyre látogatók többsége nem mulasztja el felkeresni ezt a düledező házaktól közrefogott, kietlenségében is figyelemreméltó romos építményt. "Tornyában — írja Jókai 1853-ban — egy regény álma van elásva. Az udvaron most tengeri és borsó terem s a zászlós ormokon a becsületes csizmadia céh száríttat fehér ruhákat.” A kép azóta sokat változott, nem mondhatni, hogy a vár javára. De próbáljunk némi időrendet tartani. A helybeliek által Csonkavárként emlegetett, az oklevelekben Udvarhelyi-, illetve Székelytámadt vár néven felbukkanó erődítmény helyén az ókorban római castrum állott, melynek védelmét Lukinich Imre szerint a Cohors I. Ubiorum és Cohors IV. Britanica néhány alegysége biztosította. Egy 1301-re keltezett, valójában a XIX. század első felében hamisított oklevél alapján több szerző (Orbán Balázs, Szabó Károly, Jakab Elek, Lukinich Imre) a korábbi castrum helyén egy tekintélyes Árpád-kori királyi vár létét feltételezi. Erre azonban — az említett hasznavehetetlen forrástól eltekintve — semmilyen bizonyítékkal nem rendelkezünk. A vélemények abban viszont megegyeznek, hogy a jelenlegi új olasz rendszerű vár egy korábban ott álló rendház helyére és annak felhasználásával épült. Némi vita csupán a kolostort birtokló szerzetesrend azonosítása körül alakult ki: többen XVIII, századi szerzők (Lakatos István, 3
