Századok – 2022
2022 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Balogh Ádám Tibor: Epizódok az Osztrák–Magyar Monarchia és Brazília kereskedelmi kapcsolatainak történetéből
BALOGH ÁDÁM TIBOR Nem megy oda se fiskális, se vicispán. Egyszóval ez most megint valami hallatlan nagy bolondság Levetinczy uramtól, hanem azért meglássa mindenki, ez is valami csodálatos jóra fog fordulni, mint minden bolondság, amihez Levetinczy uram eddig hozzáfogott, s az a lisztes hajó aranyporral megterhelve fog visszatérni Brazíliából.”74 74 Jókai Mór: Az arany ember. Szerk. Majtényi Zoltán. Bp. 1980. 284. 75 Jókai Mór története az 1820-as években játszódik, de korának (1870 körüli) sajátosságait is tükrözi a műve. 76 A Jókai Mór regényeiben előforduló dél-amerikai vonatkozásokra már korábban Rozsnyai Jenő is felfigyelt. Lásd Rozsnyai Jenő: „Az arany ember” Brazíliában. Jókai és Latin-Amerika. Acta Históriáé Litterarum Hungaricum XXII. (1985) 111-115. 77 Vasúti és Közlekedési Közlöny, 1891. június 24. 78 Rozsnyai J.: „Az arany ember” Brazíliában i. m. 113. Lásd Az 1869-dik évi april 20-dikára hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. III. kötet. Szerk. Greguss Ágost. Pest 1869. 223. 79 Gonda Béla: A Magyar Tengerészet és a Fiumei Kikötő. Bp. 1906. 36. Legtöbben kötelező olvasmányként mélyültünk el a kor egyik legkiemelkedőbb magyar írójának, Jókai Mórnak Az arany ember15 című művében, de a regényt olvasva valószínűleg sokunk számára nem tűnt fel, hogy a szerző milyen gyakran megemlítette Brazíliát (29), olykor Rio de Janeirót (3) is. Ezek az utalások leggyakrabban a lisztkereskedelemmel függtek össze. Timár Mihály, a főhős ugyanis a legjövedelmezőbb üzletét a Brazíliába való lisztszállítással érte el. Köztudott, hogy Jókai előszeretettel foglalkozott a korabeli közélet eseményeivel munkáiban, érdekes módon az író nyomdokain eddig nem indult el kutató, hogy feltárja a Brazíliával folytatott lisztkereskedelem történetét.76 Annak ellenére, hogy a 19. század második feléből származó források és adatok tanúsága szerint a lisztkivitel szempontjából a brazil hajóforgalom az egyik legfontosabb irányt képezte.77 Jókai 1869-ben felszólalt a magyar országgyűlésben, ahol a magyar lisztiparról és Brazíliáról is szónokolt: „Lisztiparunk, mint tudjuk, egész Brazíliáig kiterjedt, és egészen odáig kivívta a maga számára az elsőséget minden más lisztipar fölött [...] mert a gabonánk, mint gabona nem veri meg a külföldi piac gabonáját, de mint liszt, megveri azt.”78 A magyar malomipar és lisztexport sajátosságai Gonda Béla szerint már a szabadságharc előtti években is felmerült, hogy érdemes lenne Brazíliába magyar árukat exportálni Fiúméból. Többek között a Magyar Kereskedelmi Részvény társaság igazgatója, ifj. Szabó Pál — aki fontos lépéseket tett a tengerentúli kivitel előmozdítása érdekében - sikeresen vállalkozott a magyar liszt és bor Brazíliába szállítására.79 1845-ben Brazíliába, Argentiniába és Chilébe is szállított rakományt két vitorlás hajó. Brazíliából 1848-ban érkezett 1033
